Mennyit ér a föld most, és mennyit majd?

A tapasztalatok ugyanis azt mutatják: akinek van, az nehezen válik meg az effajta vagyonértéktől, ha mégis, akkor a legvégső esetben.

Ezen a véleményen van Rózsa István őstermelő, aki a Tokaj-hegyalján található szőlőjén kívül szántóterülettel is rendelkezik. – Aki teheti, az ne hagyja ki a termőföldvásárlást, különösen ne a jelenlegi helyzetben. Nem a közelmúltban jutottam a birtokomhoz, de a világért se válnék meg tőle, inkább a földbe fektetem a pénzem, mint a bankba – hallottuk a tállyai gazdától.

Jó befektetés

Hasonló állásponton van a szakember, Hausel László, az Észak-Home Kft. ügyvezetője, aki egyben ingatlan értékbecslő is. – A gazdasági helyzettől függetlenül mindig jó befektetés a földvásárlás. Tapasztalatok alapján valljuk ezt már több mint tíz éve. Ez egy alacsony kockázatú, értékálló és jó hozamot biztosító befektetési forma. Azt azonban el kell mondanom, hogy csak megfelelő nagyság – 10 hektár felett – érdemes földet vásárolni. – Az elmúlt években a termőföld árának töretlen emelkedése volt a jellemző. Az ár dinamikus emelkedéséhez a növekvő keresleten túl hozzájárult a kínálati oldal szűkülése is. Véleményünk szerint – a mai gazdasági helyzetben – más befektetési formákkal szemben (tőzsde, banki betétek) biztonságosabbnak érzik a befektetők a földvásárlást.

Élénk a kereslet

Arra a kérdésre, hogy mik a kelendőbbek, a szántók, vagy az ültetvények, a következő választ adta az ügyvezető. - Szántó és gyep területeket keresnek elsősorban a vásárlók. A befektetők haszonbérlet útján hasznosíttatják területeiket, ennek köszönhetően fix évenkénti hozamot érnek el és a művelési kötelezettségnek is eleget tudnak tenni. Földrajzilag nincs kifejezetten preferált terület. A vásárlók a földterület nagysága, minősége, fekvése, természetbeni állapota és a területhez kapcsolódó haszonbérleti konstrukció, illetve a hasznosítási, fejlesztési lehetőségek alapján döntenek. Meg kell jegyeznem, az utóbbi időben, a válság hatására, a kisebb földtulajdonnal rendelkezőknél növekedett az eladási kedv. Sokan kerülnek nehéz helyzetbe és döntenek úgy, hogy pénzzé teszik termőföldjüket. A nagyobb területek tulajdonosai, a gazdálkodók és pénzügyi befektetők azonban továbbra sem válnak meg birtokuktól, hiszen egyrészt a megélhetésüket biztosítja, másrészt tapasztalják, hogy a föld jó befektetési forma.

Az Unióban drágább

A hazai és a többi uniós ország hektáronkénti földárai között körülbelül öt-hatszoros a különbség. Összehasonlításképpen, míg az EU-s országokban a termőföld hektáronkénti átlagára 2 és 5 millió forint között van, addig nálunk ez csupán 450 ezer és egymillió forint közöttire tehető. A földtulajdonosok a 2011-es piacnyitással egy nagy keresleti dömpingben bíznak, amely kiugró árfelhajtó hatással bírhat. A moratórium megszűnésével természetesen nem lehet egyből többszörös árnövekedésre számítani. A föld értéknövekedése egy hosszabb folyamat, amely évek óta tart és várhatóan tartani is fog. Inkább a földár eddigi egyenletes növekedésének a megugrása várható – mondta el tapasztalatait Hausel László.

Földárak megyénkben

A témakörben ugyancsak profinak számító TiszaCash Zrt. kimutatása szerint még mindig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabbak a földárak. Sok esetben az egytizedét sem érik el az EU tagállamaiban érvényesülő áraknak. Nálunk 380 ezer forint körül mozog egy hektár átlagos minőségű termőföld. A dinamizmus érzékeltetése érdekében fontos megjegyezni, hogy az 1998-ban érvényes árak mára közel nyolcszorosára nőttek megyénkben, és az értéknövekedési tendencia a mai napig tapasztalható.