Mindennapi melegünk

Még egyszer nem lesz ekkora szerencsénk, jön a hideg, s nemsokára az első fűtésszámla is…

Miskolcon mintegy százezren élnek távfűtéses lakásokban és Kazincbarcikától Sárospatakig – a megye nagyobb városaiban – még további tízezrek. Néhány kisebb közösséget leszámítva a miskolci lakótelepek és intézmények jelentős részét a Mihő Kft. látja el hőenergiával a kohászat szomszédságban megépült fűtőműből. Egyre drágábban. És ez a drágulás nem csupán a gáz árának folyamatos emelkedéséből következik. Az okok között ott van a nagy távolságok miatti magas hálózati veszteség, és az erőmű alacsony energiahasznosítási szintje is. Ez utóbbin egy modern erőmű építése segíthetne, amit például a kazincbarcikaiak néhány éve megvalósítottak. Mire számíthatnak ezek után a lakosok? Vannak társasházak, amelyek már szabadulnának a Mihőtől, saját kézbe vennék a fűtést, de ezt nem engedi az önkormányzat. Ugyanis minél kevesebben veszik igénybe a szolgáltatást, az fajlagosan annál drágább. Ha a leválás nem megy, akkor megoldás lehet a bérházak energiaigényének csökkentése. A legjobb példa ennek hatékonyságára Miskolcon, a Szentgyörgy utca 1. szám alatti „mintabérház”. A régi építésű bérházak jelentős részében és a családi házak döntő többségében – megyeszerte – gázzal fűtenek. Sajnos itt a tulajdonosok semmi jóra nem számíthatnak, ha figyelembe vesszük az energiaárak várható növekedését. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a közelmúltban 15 százalékos gázáremelést prognosztizált. Ehhez jön még a keringtető szivattyúkat működtető villanyáram árának 5-10 százalékos emelése. (A hírek szerint ugyanis a Magyar Energia Hivatal ezt a mértéket tartja indokoltnak januártól a lakosság esetében).

Naplopók

A jövő egyik útja a megújuló energiaforrások minél magasabb arányú felhasználása, Az Európai Unió is szorgalmazza és támogatja a szél- és napenergia „befogását”, a biomassza és a földhő felhasználását. Bükkaranyos határában található dr. Nagy József tanyája, amely igazi mintagazdaság. A Nagy-Ferenczi Kft. 1993-ban alapított családi vállalkozás, és több mint 60 hektáros mezőgazdasági területtel rendelkezik. A társaság igazi bevétele azonban nem az agráriumból származik, hanem az energiatermelésből! A dombélen – ahol szinte mindig fúj a szél –, egy 225 kW-os szélerőmű áll, amely egy 500 lakosú település számára elegendő áramot termel. Az itt előállított villamosenergiát az ÉMÁSZ-nak adják el. A saját gazdaságot egy 10 kW-os pici szélerőmű, valamint a gazdasági épület oldalára szerelt, angol gyártmányú napelem biztosítja. A napelemek már 600 lux fényerőnél „dolgoznak”, tehát télen is hasznukat veszi a gazda, de természetesen nyáron, a verőfényes napsütésben jár csúcsra a rendszer. „A napelemek alkalmazása rendkívül gyorsan fejlődő ága a megújuló energia iparágnak. Az anyagtudomány eredményeinek, az új technológiák megjelenésének köszönhetően ma már sokkal gyorsabban megtérül a beruházás. Éppen ezért megéri napelemet szereltetni a tetőre, előnyösen egészíti ki a háztartás energiaellátását” – állítja dr. Nagy József. A szakember szerint napsütésben – a megfelelő napelem – biztosítja egy átlagos háztartás energiaszükségletét. Dr. Nagy József és társai egyébként egy különleges projekten is dolgoznak, amelynek keretében Bükkaranyos határában felépítik Közép-Európa első hidrogénfaluját. Ennek lényege, hogy a szélerőművek által termelt villamosenergiát a víz elektrolízisére használják, a hidrogént tárolják, majd – amikor szükség van rá – tüzelőanyag-cellában elektromos áramként felszabadítják.

A mintabérház

Temesvári István, a miskolci Szentgyörgy utcai bérház közös képviselője elmondta, a panelprogram keretében az önrészt egységesen hitelfelvételből fedezték. A szerződés szerint a legnagyobb, 64 négyzetméteres lakások után a tulajdonosok öt éven át havi 6867 forintot, a legkisebb, 37 négyzetméteresek után pedig 2960 forintot fizetnek. A program keretében szigetelték az épületet, kétcsövessé alakították a fűtési rendszert, ami egyéni szabályozást, mérést tesz lehetővé, és kicserélték a nyílászárókat. Öt másik házhoz viszonyítva 22-47 százalék között mozog az energiamegtakarításuk! Ezen túlmenően a tetőn napkollektorokat helyeztek el, amelyek a melegvíz-szükséglet 45-50 százalékát biztosítják. A berendezéseket 10 éves futamidőre lízingelik, direkt a házra szabott konstrukcióban. Ez idő szerint a havi megtakarítás 90 százaléka megy a törlesztésre. A tíz év letelte után pedig náluk kevesebb mint a felébe kerül majd a melegvíz, mint másutt!

Vissza a kályhához

Az elmúlt másfél-két évtizedben folyamatosan csökkent a fával, szénnel tüzelők aránya. Az utóbbi években azonban sokan tértek vissza – kiegészítő fűtésként – a vegyes tüzelésű kazánokhoz, vagy a gázbevezetéskor megtartott cserépkályhákhoz. Ezt erősítette meg lapunknak Fábry Katalin, a régióban jelentős piaci részesedéssel bíró tüzelőanyag-forgalmazó cég egyik tulajdonosa is. „Ezekben a hetekben megnövekedett a forgalmunk. Sőt, akiknek volt egy kis megtakarított pénzük, azok már a nyár végén igyekeztek beszerezni a téli tüzelőt” – tájékoztatott. A nyári beszerzés egyébként olcsóbb is, mint az őszi, hiszen ilyenkor akcióznak a kereskedők. A meghatározó áru a szén, mivel a tüzépen, számlára adott fa nem versenyképes a házalók által kínálttal. Pedig Fábry Katalin szerint ez az utóbbi beszerzési forma kockázatos, hiszen a teherautón lévő mennyiséget szemre állapítják meg, vagyis a gyanútlan vevő többet fizet, kevesebbet kap. „A házalók még újságokban is hirdetnek. De legálisan nem lehet olyan alacsony áron beszerezni a tűzifát, mint amennyiért ők pluszban még a szállítást is vállalják.” Annak pedig csak a rendőrség a megmondhatója, hány házalót kaptak el olyan szállítmánnyal, amelynek nem tudták igazolni az eredetét.