Modern, egységes, következetes Büntető törvénykönyv készül

A kormány az Országgyűlés elé terjesztette az alkotmányt követő legjelentősebb jogszabály gyűjtemény, az új Büntető törvénykönyv (Btk.) tervezetét, amely vitája már megkezdődött a Tisztelt Házban. Répássy Róberttel, az igazságügyért felelős államtitkárral beszélgettünk a most születő büntető kódexről.

– Miért most tűzték napirendre a Büntető törvénykönyv átdolgozását, mi ezzel a kormányzat elvi célja? – kérdeztük az államtitkárt.
 
– A hatályos törvénykönyv több mint 30 éves, több mint száz eddigi módosítást élt meg, mintegy 1600 rendelkezését toldozgatták-foldozgatták.  Az eltelt idő alatt a társadalmi, gazdasági viszonyok és az emberek életviszonyai is oly mértékben megváltoztak, hogy az már a kódex egyre sűrűbb módosításával sem volt követhető. A módosítások alkalmazkodtak a különböző kormányok eltérő büntetőpolitikai elképzeléseihez, ami által a Btk. egyre inkább elvesztette belső koherenciáját. Márpedig  a büntetőjoggal szembeni egyik legfontosabb elvárás a következetesség. A hatályos Btk. a folyamatos változtatások miatt ennek híján van, ami a jogalkalmazó szervek gyakorlatában is megmutatkozik. Elsősorban e probléma kiküszöbölése céljából jön létre az új, amely a következetesség mellett korszerűbb is lesz, figyelembe veszi a XXI. század kihívásait és a hazánk nemzetközi elkötelezettségéből fakadó viszonyokat is.

– Az állampolgárok jelentős része jobb közbiztonságot és ezzel összefüggésben a bűnözők szigorúbb büntetését szeretné. A tervezet során ezt figyelembe veszik?

– Természetesen. Fontos társadalmi elvárás a szigor, a tettarányos büntetés és a következetesség, ezt az új Btk.-nak teljesítenie kell, és teljesíteni is fogja. A közbiztonság, a törvények iránti tisztelet helyreállítását, a  kormány már a kormányprogramban vállalta. A szigor persze nem minden esetben a büntetési tételek parttalan megemelésével egyenlő, hanem a  következetes, kikerülhetetlen, világos szabályokkal. Összességében elmondható hogy az új Büntető törvénykönyv csak ott szigorít, ahol erre valóban szükség van. Kimondottan ilyen területek a például a korrupció, a gyengébbek – nők, gyermekek, idősek – elleni támadások, illetve a nemzeti vagyon védelme. Hosszas szakmai előkészítés és társadalmi egyeztetés során alakult ki a végleges tervezet, ennek köszönhetően sokan érezhetik magukénak, ez segíti majd a jogalkalmazást és az új büntető kódex társadalmi, szakmai elfogadottságát. A társadalmi és szakmai igények okán alakítottuk át a jogos védelem intézményét is, amely végre úgy alakítja a jogrendszert, hogy elsősorban a támadó vállaljon kockázatot a támadással és ne a védekező.

– Az erőszakos bűncselekmények jelentős részét családon belül követik el. A jogalkotás szintjén hogyan tudnak ez ellen fellépni?
 
– A családon belüli erőszak cselekményei elsősorban indulati (mint az emberölés, testi sértés) vagy ösztöncselekmények (például szexuális erőszak). E cselekmények vonatkozásában nincs igazán jelentősége még súlyosabb büntetéssel fenyegetni, hisz ilyesmit a támadó (részeg férj, agresszív apa) ilyenkor nemigen mérlegel. A már meglévő tényállások és minősített esetek szinte maradéktalanul lefedik e magatartásokat is, tehát a gyermek sérelmére elkövetett emberölés minősülhet a tizenkettedik életévét be nem töltött sérelmére elkövetettnek is, de akár felmerülhet az aljas indokból történő elkövetés is. Ezen esetekre a Btk. (mind a hatályos, mind pedig az új) akár életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést is lehetővé tesz. A civil szervezetekkel történő egyeztetés nyomán került be a Btk. tervezetébe az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállása, ami viszont olyan élethelyzetre ad választ, amit a büntetőjog eddig figyelmen kívül hagyott. Ez – álláspontunk szerint – hatékony eszköz lehet a családon belüli erőszak ellen.

– A felgyorsult világban egyre több a gyermekek által elkövetett bűncselekmény. Igazak a hírek, amelyek szerint az élet elleni cselekmények esetében a büntethetőség alsó korhatárát 12 évre csökkentenék?
 
– Álláspontunk szerint vannak olyan bűncselekmények, melyek súlyát és jelentőségét már egy tizenkét éves gyermeknek is fel kell fognia, és éppen ezért felelősséget vállalni érte. Ilyenek a súlyos életellenes, vagy súlyos erőszakos bűncselekmények. A kormány által az Országgyűlés elé terjesztett új Btk. tervezete az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, valamint az életveszélyt, vagy halált okozó testi sértés esetében – tehát meglehetősen szűk körben – szállítja le a büntethetőség korhatárát, ám ezekben az esetekben vizsgálni kell, hogy a 12 és 14 év közötti elkövető rendelkezett-e a cselekménye következményeinek felismeréséhez szükséges belátási képességgel? Fontos tudni, hogy a parlamenti vita jelenleg is tart, látjuk, hogy ez a pont is erősen a vita része, meg kell várni a zárószavazást.

– Az alternatív büntetések hívei az elterelésről, a „börtöniskola” megelőzéséről beszélnek.  A Btk módosításban teret kapnak ezek az elméletek?
 
– A közkeletű „börtöniskola” kifejezés az a jelenség, hogy az elkövető, aki más szankciókkal a helyes útra még visszavezethető lenne, ha börtönbe kerül, olyan közeg része lesz, ami biztosítja a profi bűnözővé való kiképzését. Az alternatív szankciók az új Btk.-ban is megjelennek, sőt körük kibővül, így a bírók több szankció közül „válogathatnak”, mint korábban. Bekerül például az elzárás, egy rövid tartamú, csekély következményekkel járó szankcióként. Álláspontunk szerint akár pár napos elzárás is elrettentheti az elkövetőket a bűnözéstől, mivel (nagyon enyhe formában) rövid ideig szembesíti őket azzal, hogy mire számíthatnak az „igazi” börtönben, azonban nem elegendő ahhoz, hogy az elkövetők „kitanulják a bűnözői szakmát”. A pénzbüntetés egy napi összegének alsó határának a leszállításával mód nyílik e büntetés sokkal szélesebb körben történő alkalmazására a szabadságvesztés helyett is.