Nem épülhet meg az aranyosi erőmű

Eszerint az Aranyosi-völgybe tervezett szivattyús erőmű halálos csapást mérne a környék idegenforgalmára, mert mindazt veszélyeztetné, ami szép és vonzó Abaúj-Zemplénben…Miről van szó? Talán fél évtizednél is régebben jött az ötlet egy, a természeti adottságokat kihasználandó beruházás megvalósítására. Megszülettek az elképzelések a megújuló energiatermelés kapcsán, mégpedig egy hegytetőn és a hegy lábánál elhelyezkedő víztározó építéséről. A fentről lezúduló víz hajtott volna meg turbinákat, majd a lent összegyűjtött vizet éjszakai árammal üzemelő szivattyúkkal nyomták volna vissza a felsőbe. A nappali és éjszakai áram különbözete jelenthetett hasznot – az elképzelések szerint. Mint azt a kivitelezést ellenzők már a kezdetekkor megfogalmazták, az elképzelés nem rossz, ám rossz helyszínt választottak hozzá. Tájidegen lenne az erőmű, a Natura 2000 területén helyezkedne el – mondták, és ez máris dilemmát okozott, ugyanis nemzetközi egyezmény tiltja az olyan létesítmény felépítését, amely igen nagy erdőterület termelésből történő - végleges - kivonásával jár.

Elnöki vélemény

Az erőmű körüli „csata” nem csitult, két és fél évvel ezelőtt Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke a helyszínen találkozott Takács Andrással az Abaúj-Aranyosért Faluszépítő Egyesület elnökével és az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóságának munkatársaival, megpróbált információkat szerezni – ezen a területen is. Egy akkor adott sajtótájékoztatón azt közölte, erőmű ügyben súlyos veszélyek fenyegetik a pátriát, nincs helye az Aranyosi-völgybe, Szerencsre és Tőketerebesre tervezett építményeknek. Megjegyezte, bármennyire is lehangoló amit a régióban tapasztalt, sokkal többet ér, mintha huszonöt közvetítőn keresztül kapja az adatokat. Az Aranyoshoz tervezett szivattyús vízi erőmű kapcsán elmondta, ha oda bármi épülne, az szétroncsolná a tájat. – Úgy tudom, a minisztérium és a hatóságok sem támogatják ezt a tervet. Engem is meglepett az erőműépítések nyomulása, az aranyosin kívül itt van a határon túli, tőketerebesi fenyegetés, és a szerencsi szalmatüzelésűé. Magam sem értem miért itt kezdik az energiaellátást, miért nem nézik azt, miként lehetne spórolni, hogyan lehetne hatékonyságot növelni, hiszen egész Európa ebbe az irányba megy – mondta a köztársasági elnök abaúji és zempléni körútjának végén, 2007 októberében.

Pont az ügy végén

A beruházást, illetve az ehhez szükséges engedélyeztetési eljárást a SZET Kft., a SZINERG 640 Kft., valamint a Magyar Villamos Művek Zrt. indította el, de a regionális és az országos környezetvédelmi hatóság nem adta ki az elvi vízjogi engedélyt - sem első, sem másod fokon. Ugyanekkor számos környezetvédelmi szervezet (is) tiltakozott a megvalósítás ellen - mondván, hogy nemzetközi egyezményekben rögzített, védett növény –és állatfajok otthonát tennék tönkre, a terület része a Világörökségnek. Kiemelték, hogy a betontározók által zárt víztömeg a közelben élő lakosságot is veszélyeztetné a betonfal bárminemű károsodása esetén. A SZINERG 640 Kft. és az MVM Zrt. a B.-A.-Z. Megyei Bíróságon támadta meg a hozzájárulás elutasítását, ám a bíróság jogerősen mondta ki, a regionális és az országos környezetvédelmi hatóság jogszerűen járt el, amikor nem adta ki az engedélyeket.

Az alábbi felvételek Sólyom László köztársasági elnök 2007-ben történt, helyszínen tett látogatásán készültek (Fotók: SfL)

- SfL -