Népszokások - eljön a kikelet?

Az évszázados tapasztalat azt mutatja, hogy márciusban még különösen szeszélyes az időjárás, a baranyaiak szerint „Fú és havaz, úgy lesz tavasz!” Ez persze a hónap első felére vonatkozik, mert később, ahogy a mondás tartja – „a márciusi hó akkor sem kívánatos, ha zsákban viszik át a határon!” Száma nincs a Böjtmás havához kötődő szokásoknak, a négyszáz éves csíziós könyv így jellemzi a terminust: „Ha e hónapban mennydörgést hallasz, szeles és bő időt jelent. Amennyi köd van márciusban, annyi zápor lesz az esztendőben, és amennyi hóharmat támad, annyi köd lesz Kisasszony (augusztus) havában. Az időt nyiladoztató Böjtmás hóban született gyermek serény, és minden dolgaiban gyors lesz, istenfélő, nagy igazságszerető, tökéletes, jámbor életű, nyájas, jó erkölcsű és bölcs, minden rendbeli dolgaiban fölötte okos és kedves az emberek között.”

Egyházias jellegű népszokásainkban a tavaszelő a nagyböjti töredelmek ideje. Jézus halálának és feltámadásának emlékezetét a népélet az újjászülető természettel állítja párhuzamba. A varázslószándék könyörgéssé enyhül, amely a föld termékenységét, a család gyarapodását akarja előmozdítani, az akadályokat pedig elhárítani. A népi hitvilág megkülönböztetett jelentőséget tulajdonított a mezei munkák előkészítésének, mágikus hiedelmek alakították a helyi szokásokat. Göcsejben például kenyérdarabkát kötöttek az eke szarvára, hogy Isten áldását nyerjék a termésre. Nyírségi szokás, hogy az első szántás földjét gyógyításra használták, fájós derekukhoz dörzsölték az emberek, de megkenték vele erősítőként a ló szügyét és az ökör nyakát is.

Országszerte szigorúan megtartották nagypénteken és nagyszombaton a szántás tilalmát. A szántás-vetés a férfiak, a kerti veteményezés az asszonyok dolga volt, a „fehérnépet” sarkallta a házkörüli tennivalókra negyedikén Szent Kázmér napja. Sok helyen a gazdasszony háromszor körbeszaladta a házat, közben egyéves mogyoróvesszővel verte, kopogtatta a ház falát, hogy elűzze a férgeket, patkányokat.
A méhészek március első szerdáján engedték ki a kaptárakból a méheket, próbaröpködésre. Bátorságukat erősítendő, néhol vörös posztón mászatták át őket.

Mivel tavaszelő nagyon ravasz, Franciska napján ajánlatos figyelembe venni a régi öregek jóslatát, miszerint március kilencedikén Franciska derűje, vagy borúja a mérvadó. Hosszabb távra is megmutatja az időjárást, negyven napig lesz olyan idő, mint kilencedikén.

MÁRCIUS (Jelesebb napok)

1.- Albin napja
Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk.

4.- Kázmér napja
Kázmér napját patkányűző napként tartják számon. Baranyában úgy vélekednek, hogy most kell tenni róla, hogy a patkányok kitakarodjanak az istállóból, esetleg a házból, ha már oda is befészkelték magukat.

7.- Tamás napja
E nap egy a „közönséges" napok közül. Semmiféle különösebb szokás, cselekmény nem kapcsolódik hozzá. Mindenki teszi az időhöz alkalmazkodó és szükséges dolgát. Csak egy-két szólás maradt fenn Tamással kapcsolatban: „Tamás, aki jobb ember, mint három más!” Vagyis jobb, mint szeptember, november, december, azaz a három ember nevű hónap időjárása. „Ami másé, nem Tamásé.” Ez azt jelenti: „Ami tiéd, vedd el, a másét kerüld el.”

9.- Franciska napja
Franciska napja időjósló nap. Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

10.- A negyven vértanú napja
Időjárás-mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert „ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.

12.- Gergely napja
Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap a Juliánus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség volt – olvashatjuk Bálint Sándorral.

17.- Gertrúd napja - Guzsalyütő nap
Szlavóniában általában guzsalyütő napnak tartják március 17-ét. Ez azt jelenti, hogy az asszonyoknak is be kell fejezniük a téli munkának számító szövést, fonást. Fel kell készülniük a rájuk váró tavaszi munkára, hiszen már jön a jó vetőidő, vele a vetés és más egyéb kerti munka.

18.- Sándor napja
Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát – fűzik hozzá a Muravidéken.) Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.

19.- József napja
József a meleghozók társaságába tartozik. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. A marhákat is kihajtják a Muravidéken a legelőre, de a rendszeres kihajtás, legeltetés csak később kezdődik. A gólyákat is ezen a napon várják vissza.

21.- Benedek napja
Most van a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete. „Sándor, József, Benedek - jünnek a jó melegek." „Benedek zsákszámra hoz meleget." „Benedek zsákba hozza a meleget." Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor mondja, hogy a pásztorok csúfondárosan átköltik a rigmust. A bolondos napokra emlékezve ezt mondják: „Benedek zsákba hozza a hideget.” A pásztorok a szeles, hideg időre is azt szokták mondani: „De Benedekes idő van.”

22.- Laetáre napja - Beáta, Izolda napja
A nők számára guzsalyütő nap. Most már végképp fel kell hagyniuk a fonással, szövéssel, itt vannak a tavaszi munkák a nyakukon. Nem szabad téli munkára fecsérelni az időt. A kerti, a kinti munka fontosabb, sürgősebb, minél hamarabb hozzá kell fogni.

24.- Gábor napja
Vetni kell a káposztát és a káposztaféléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.

25.- Gyümölcsoltó boldogasszony - Gyümölcsoltó - fecskehajtó boldogasszony napja
Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor a pásztorok tapasztalatait összefoglalva mondja a következőket: „Gyümölcsoltó indítja meg a mezőt a növekedésre. Gyümölcsoltó előtt, ha vasharapóval húzzák is kifelé a füvet, akkor se gyün ki a fődbül. De ha elmúlt gyümölcsoltó, akkor, még ha kalapáccsal verik vissza, akkor is eljön. A fecskék is megérkeznek." A hal is felveti már magát a vízben – tapasztalják Palics, Ludas halászai.

- SfL -