Nyolc miniszterrel kezdi a munkát az Orbán-kormány

A nemzeti ügyek kormánya nyolc miniszterrel kezdi meg a munkát. Orbán Viktornak két helyettese lesz, Navracsics Tibor és a KDNP elnöke, Semjén Zsolt. A Fidesz frakcióját Lázár János, a kereszténydemokratákét Harrach Péter vezeti majd. A kormány több tagja részt vett az előző Orbán-, sőt az Antall-kormány munkájában is. Összeállításunkban Simon János politológussal arról beszélgettünk, miért volt fontos a kormányzati szerkezet átalakítása, olvasóinknak pedig azt a kérdést tettük fel, hogy mit várnak az új kabinettől?

Az Orbán-kormány tagjai  

Orbán Viktor – Miniszterelnök
Navracsics Tibor – a leendő közigazgatási és igazságügyi minisztérium vezetője, miniszterelnök-helyettes
Semjén Zsolt – miniszterelnök-helyettes (nemzetpolitika, egyházügyek)
Fellegi Tamás – Nemzeti Vagyongazdálkodási Minisztérium
Matolcsy György – Nemzeti Gazdaságfejlesztési Minisztérium
Pintér Sándor – Belügyminisztérium
Hende Csaba – honvédelmi tárca
Fazekas Sándor – vidékfejlesztési minisztérium
Réthelyi Miklós – Nemzeti Erőforrások Minisztériuma
Martonyi János – Külügyminisztérium

Mit vár az új kormánytól?

Települését szolgálja a rendőr

„Az eddiginél hatékonyabban kérjék ki az önkormányzatok véleményét a rendőri vezetők kinevezésekor. A nagyobb településközpontokban legyenek rendőrőrsök, hogy az állampolgárok számára elérhető legyen a jogaikat, érdekeiket, biztonságukat védő szervezet. Szigorú kontrollnak kell alávetni a jelentkezőket, hogy alkalmasak legyenek a pályára, hogy a kiképzés után hatékonyan tudjanak fellépni, természetesen betartva a törvényes kereteket” – sorolta a közbiztonsággal kapcsolatos elvárásait dr. Boholy György, Szikszó alpolgármestere, ügyvéd. A közigazgatással kapcsolatban azt szeretné, ha a megyerendszert megerősítenék, hatósági jogkört is kapna és akkor az önkormányzatok kisebb létszámmal működhetnének. Kiemelte, hogy a pályázati úton elnyert pénzeket az adott helyen használják fel, ne pedig „alvállalkozókon” keresztül szivattyúzzák el a jelentős részét.

Közbiztonságot, munkahelyeket

Lakatos Attila borsodi cigányvajda a szókimondó emberek közé tartozik, neki is része van abban, hogy – a „politikailag korrekt” közbeszéddel szakítva – felszínre került a cigányság integrációjával kapcsolatos valós problémák sokasága.
„Én is azt szeretném, mint a magyarok: közbiztonságot és munkahelyeket! A vezetők lejöhetnének Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe szétnézni kicsit, ne Budapestről akarják megmondani a frankót, mint az előző kormány emberei. Egyszer például járt Miskolcon egy államtitkár, had ne mondjam most a nevét, de nem jött ki Lyukóba, mert nem akarta a kocsit összetörni. Helyzetbe kell hozni a szegény embereket és beindítani a cigány felnőttképzést. Foglalkozni kell a felnőttekkel is, és kötelezni őket arra, hogy vigyék óvodába a gyereket!”

A hitelesség visszaállítását

Magánemberként az elvárásaim megegyeznek mindazokéval, akik arra szavaztak, hogy ez nem mehet így tovább – kezdte dr. Kriza Ákos. Mivel az ország több mint kétharmada gondolta ezt, és szavazott a változásra, az új kormánynak kötelessége, hogy gyökeresen másként működjön, mint az előző. Meggyőződésem, hogy a legfontosabb lépés a közfeladatot végzők hitelességének a visszaállítása. Az, hogy a politikához ne a csalás, a félrevezetés és a hazudozás fogalma kapcsolódjon. Szavahihető, köztiszteletben álló, a magyar nemzet közösségéért felelősen tevő elöljárók vezessék az országot. A felelősségérzet és lelkiismeret mellett munkájukhoz szakértelemnek is párosulnia kell.
Az emberi élet érték. Egy egészségügyi intézmény vezetőjeként várom és elvárom az új kormánytól, hogy az emberi sorsokról eszerint gondoskodjon: hogy végre az egészség-politika legyen a meghatározó, és ne a betegség-politika. Ez azt jelenti, nemcsak a beteg ember gyógyításával kell törődni, hanem a testi és lelki egészség megtartásával és fejlesztésével is. Ez egy folyamat, amely a születéssel kezdődik és a teljes életen át tart. Része az oktatás, része a családi és a közösségi lét harmóniájának megteremtése, a megfelelő szociális háló kiépítése az elesettek számára. És része az is, hogy a köz javaiból csak az részesedjen, aki tehetségéhez mérten cselekvően hozzájárult.

Több megbecsülést a tanároknak

Összesen hat fizika, körülbelül tíz kémia és ötven matematikatanár végez az idén magyar felsőfokú intézményben. Kétségbeejtő számok, kétségbe esett iskolák – kezdte helyzetelemzéssel a választ Veres Pál, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója. „A pedagógusok alulmotiváltak, nagyon kevés fiatal érez igazi elhivatottságot a szakma iránt. A tanári pálya társadalmi megbecsültsége messze elmarad az Európa többi országában tapasztalttól. A megbecsültség nem kizárólag a méltánytalanul alacsony bérezésre vonatkozik, de a diákjogok kiszélesítése, a követelmények erős csökkenése, a szakmai koordinációs rendszer hiánya mind hozzájárul ehhez. A minőségi oktatás mindaddig esélytelen, amíg a pedagógusképzés kétszintű, és a leendő tanároknak nem kell alkalmassági felmérésen részt venniük. Az érettségi és felsőfokú felvételi szabályain is egyértelmű, mélyre ható változtatásokat kellene végrehajtani annak érdekében, hogy a tömegképzéssé vált felsőoktatásban megállítható legyen a „minőségromlás”, és az egyetemek, főiskolák megfelelően képzett hallgatókat vehessenek fel.”

Olvasóink véleménye

Benza György, a Határon Túli Magyarokért Alapítvány elnöke, szőlősgazda, bortermelő: „Az elmúlt nyolc év szocialista randalírozása, a hivatalnoki önkény, a bürokrácia és a korrupció intézményesítése után, illetve a jelenségek azonnali megszüntetését követően egy nemzeti agrárpolitika meghonosítását várom az új kormánytól. Közel 150 ezer szőlősgazdát, több ezer kis- és középborászatot, több százezer őstermelőt, családi gazdálkodót, állattartót kezelt az állam gyengeelméjűként az elmúlt két ciklusban. Minden lehetőséget meg kell adni, hogy világszínvonalú termékeinket közvetlenül tudjuk értékesíteni. Csak így vehető fel a verseny az országunkra telepedett, a hazai élelmiszerpiacot teljes mértékben tönkretevő (tisztelet a kivételnek) multinacionális kereskedelmi hálózatokkal.”

Rózsa Ferenc négy gyermekes családapa (Tállya): „Ha röviden akarok válaszolni a kérdésre: hagyjanak élni és megélni! Kádárszakmában van vállalkozásom, és emellett pirkadattól napnyugtáig dolgozik a család a szőlőterületünkön. Mégsem haladunk előre. A legyártott hordók a nyakamon maradnak, a minőségi bort már azok sem vásárolják, akik visszatérő vendégek voltak. Miért? Mert nincs megfizetve a tisztességes munka, az embereknek nincs pénzük, nagyon meggondolják, mire költik javadalmukat. Vagyis, ha az új kormány nem követi el az előző vezetés hibáit, ha emberszámba veszi a munkát végző, ugyanakkor adót fizető kicsiket, ha munkahelyeket teremt, akkor azt gondolom, fellélegezhetünk.”

Szegedi Miklósné, Megyaszón élő nyugdíjas könyvtáros, a Magyar Kultúra Lovagja: „Optimista várakozással tekintek a jövőnk elé. Az új kormánytól azt várnám el, hogy figyeljenek oda az idősebbek egészségügyi ellátására, életkörülményeire. Megnyugtató volna, ha közvetlen környezetünket biztonság és nyugalom jellemezné. Sokan aggódnak nyugdíjuk sorsa miatt, félnek a korábban hangoztatott svéd modelltől. Úgy vélem, ami megvan, azt nem bolygatják a jövőben, az új intézkedések célja pedig előretekintő lesz!”

Vadasné Galgóczi Edina Tiszaújvárosban várja első kisbabáját. „Ismerem a borsodi helyzetet, a fiatal házasok munkanélküliség miatti problémáit. Hála az égnek, a férjemnek és nekem is van munkahelyünk, bár a kisbaba érkezése miatt jelenleg nem dolgozom. Azt kell, mondjam, ha az új kormány betartja az adócsökkentési ígéretét, akár több gyermek felnevelése sem jelenthet akadályt, mert lássuk be, a gyermekvállalás igen nagy felelősség a szülők részéről, megfelelő anyagi háttér nélkül viszont felelőtlenség.”

Dr. Domján László mezőcsáti polgármester: Kisvárosi vezetőként szolgáltató jellegű közigazgatást várok. Az önkormányzatokat és a fenntartásukban működő intézményeket gúzsba kötő rendelkezések csökkentését nagyon értékelném. Tarthatatlan továbbá, hogy egy önkormányzat azért vegyen fel működési célú hitelt, mert radikálisan csökkentették a normatívákat minden területen. Az sem kecsegtető helyzet, hogy egy uniós pályázat elbírálására két és fél évet kell várni. Tehát bőven lesz teendője az új vezetésnek.”