Passzív dohányzás

Ők a passzív dohányosok, akik együtt élnek vagy együtt dolgoznak a dohányosokkal. Valójában egy égő cigaretta legtöbb füstje nem a dohányzó tüdejébe kerül, hanem kiszabadul a levegőbe és ezt belélegzi valaki, aki épp a közelben van. 

A dohányfüst több mint 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, melyből több mint ötvennél ismert, hogy rákkeltő hatása van. Ezek a rákkeltő vegyi anyagok a passzív dohányos tüdejébe is eljut. A gyerekek különösen érzékenyek a passzív dohányzás hatásaira, mert a testük még fejlődésben van és gyorsabban is veszik a levegőt, mint a felnőttek.

A dohányzás a terhesség alatt különösen veszélyes a baba fejlődésére. A dohányfüst összefüggésbe hozható a koraszüléssel, az alacsony születési súllyal, a bölcsőhalállal, a mentális retardációval, a tanulási nehézségekkel, és a hiperaktív zavarral. Minél több cigarettát szív el az anya, annál nagyobb a veszélye az elvetélésnek.

A nem dohányzók egészségének védelme érdekében az Országgyűlés módosította a nemdohányzók védelméről szóló törvényt. Ennek értelmében 2012. január elsejétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben – így többek között a szórakozó- és vendéglátóhelyeken -, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében.

A Miskolc Holding Zrt. eredményesen pályázott a TÁMOP - 6.1.2/11/1 „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok – lokális színterek” című pályázaton, melynek középpontjában a dohányzás megelőzés, illetve a dohányzásról való leszokás elősegítése áll, melyek egészségfejlesztési programok keretében valósulnak meg.