Református vendégek Afrikából

A kapcsolat ,,közvetitője” az USA-beli Missouri egyházkerület volt, őket már húszéves együttműködés fűzi össze a Tiszáninneni Református Egyházkerületettel.
November végén viszonozta a látogatást a Malawiból érkezett küldöttség: Levi N. Nyondo lelkipásztor, Ruth Nyondo tanitónő és Harry Nthakomwa, a Livingstoniai Egyházkerület pénztárosa.
A vendégek Budapesten zsinati ülésen vettek részt, sűrű programjukban többek között találkoztak a mezőcsáti, reformátusok által inditott óvoda és iskola gyerkőceivel, Nyékládházán az egyház tulajdonában levő idősek otthonát látogatták meg, majd megnézték az épülő templomot is, voltak Tokajban. Lelkészük prédikációját advent első vasárnapján a gönciek hallgathatták, jártak Sárospatakon, s fogadta őket a megyei önkormányzat elnöke, dr. Ódor Ferenc. Mindenütt szeretetteljes volt a találkozás, minden bizonnyal szép élményeket visznek haza – s tesznek a karácsonyfa alá, amely ugyanúgy fenyő, mint nálunk…

Reggeli ,,szenteste”

Sok más közös vonást is felfedezhetünk a hazai és az afrikai karácsonyok között. Tartanak ott is betlehemes játékot, előadva Krisztus születésének történetét - nagy ünnepség ez, sok fiatallal, advent harmadik vasárnapján. A ,,szenteste” azonban náluk már reggel van. Istentisztelettel köszöntik a napot, majd az otthoni teendők után este 10-re visszamennek a templomba, s együtt virrasztanak hajnalig. Krisztus születését harangszó jelzi… Az esti istentiszteletre mindenki visz ajándékot. Lehet az bármi: pénz, hús, kukorica vagy éppen ruha -, szimbolikus ajándék ez Istennek, amiért elküldte hozzánk Jézus Krisztust, a Megváltót.
- A karácsony este annyira különleges, hogy bármennyire is szegények az itt élők, lehetőség szerint mindenki igyekszik külsőségekben is hirdetni az ünnep fényét: felveszi legelegánsabb ruháját, s ha máskor nem is futja, ilyenkor kerül hús is az asztalra – mondja a lelkész. 
Hogy náluk is hoz-e a ,,Jézuska” ajándékot, arra a kérdésre Levi N. Nyondo nem fejezi be a választ, más irányba terelődik a szó. Rácsodálkozik, hogy nálunk vannak az ünnepnek ,,mellékszálai”, hogy a ,,szeretet ünnepéről” meg fenyőünnepről, s hasonlókról szól, szólt a történet.
- Nálunk minden egyház, minden felekezet, de még a legateistább emberek is elfogadják, hogy karácsonykor Jézus Krisztus születését – és csakis azt – ünnepeljük. Ennél nagyobb örömünk nem lehet…