Rekordszárazság és fagykárok
2012. április 19. (csütörtök) 22:48Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint tavaly 404,4 mm volt az országos átlag csapadékmennyiség, amely 4,3 mm-el kevesebb, mint az eddigi rekorder 2000-res évben mért érték. A tavaszi földmunkákat végző mezőgazdasági gépek vaskos porfelhőket húztak maguk után a félsivatagi viszonyok közt…
Kiadós esők kellenek
– Azt hiszem, évszázados rekordok dőlnek meg sorban. Elteltek úgy hónapok, hogy semmi eső nem esett. Bevallom, már annak is örülök, ha 1-2 milliméter hullik egyszerre. Aszály van. Az elmúlt nyolc hónap összes csapadéka sem éri el a vidékünkön a 100 millimétert. Télen nem volt igazán hó, szenvednek az őszi vetések. A repce kifagyott. Porba vetünk mindent. Ha ki is csírázik a mag, nem tud fejlődni, mert nem kap nedvességet. Örülök a húsvét környéki esőnek, de ez csak arra elég, hogy ne pusztuljanak ki a vetések – kesergett Pataki László, az encsi központú, mintegy 2500 hektáron gazdálkodó Agrárcenter Zrt. elnök-igazgatója. – Hiányoznak az országos esők. Sopron környékén, a Nyugat-Dunántúlon jobb a helyzet. Valamivel több eset a Csereháton is, foltokban 18-20 mm. Tőlünk alig 50 kilométerre Szlovákiában 25 millimétert mértek a napokban, itt meg 6-ot. Abaúj nagyon kiszáradt. Itt folyik a Hernád, a Bársonyos. A mindig vizenyős gödrök, hajlatok is csontszárazak most. A búzatáblákon a sorokon végig lehet látni, nem bokrosodik, az árpa szenved, nem indul el a földtől. Példátlan, ami most történik a mezőgazdasággal. Sok helyen még a föld tetején van a kiszórt fejtrágya, mert nem volt annyi eső, hogy elolvadjon. Az első negyedév úgy telt el, hogy csak havi 2-3 milliméter csapadék hullott. Attól tartok, hogy ez vissza fog ütni a betakarításkor. Most szerencsére esőkről szónak az előrejelzések, de hosszabb időn keresztül, folyamatosan heti 20 milliméterekre lenne szükségünk – jellemezte a fojtogató szárazságot Pataki László.
A gyümölcsösöket megviselte
Az elmondottak fényében minden bizonnyal nem meglepetés, hogy a hosszantartó szárazság a gyümölcsösöket is megviselte, ráadásul húsvétkor jött a fagy.
Az abaúji kajszi barackosokban, a kiskertekben lévő szilva, cseresznye és meggyfákban, a bodrogközi almásokban és körtésekben nagy kárt okozott a helyenként szokatlanul erős, -5, -7 fokos hideg. Miskolc térségében viszonylag jobb a helyzet, de a barack és cseresznye itt sem úszta meg. A szomszédos Szabolcsban a hírek szerint komoly károkat szenvedtek az almások. Ez már most előrevetíti, hogy gyenge termés, és a piacokon minden bizonnyal magas gyümölcsárak várhatók.
A szőlők átvészelték
A tél folyamán nulla és harminc százalék között érte fagykár a szőlőket Tokaj-hegyalján. Legalábbis ezt állapították meg a Tarcalon működő Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szakemberei. Az április második hetében mért mínuszok viszont nem okoztak károsodást az ültetvényeken.
A tél okozta károkra koncentráló mikroszkópos vizsgálatok 1300 rügyre vonatkoztak, a furmint esetében kiterjedt az elemzés a fő- és mellékrügyekre is. Megfigyelték, hogy a többitől nagyobb károsodást szenvedtek az első szemek, ezután kutatták a fürtkezdeményeket. Az átlagos fagykárt húsz százalékra tették a történelmi borvidéken. Ebből fakadt, hogy a hagyományos metszésen nem kellett változtatni, mert összességében nem befolyásolta a termést a januári és februári hideg.
Az áprilisi mínuszok kapcsán Jarecsni János, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára elmondta: náluk nem okozott károkat a hideg, és más borvidékeken (például a Mátrában) sem jelentett problémát. Kivétel ez alól az Alföld néhány területe, de ott sem számottevő a fagyás.
A titkár kiemelte: aszály okozta károkról sem tud beszámolni. – A szőlő gyökerei mélyre hatolnak, ott még vannak tartalék nedvek. Nem mondom, hogy nem lett volna gond, ha néhány hétig még nem esik. A felszíni szárazság a föld megrepedezéséhez vezet, ilyenkor hamar elillannak a tartalékok a mélyebb rétegekből is. Ám azt mutatja a meteorológiai előrejelzés, hogy az április 14-én kezdődött csapadékos időjárás nem fejeződik be egyik napról a másikra, tehát nincs ok az aggodalomra – fogalmazott Jarecsni János.