Rendezik a vidék adósságát

Néha erőn felül vállalkoztak intézményfenntartásra, fejlesztésre a kistelepülések, amelynek az eladósodás lett a vége, de a többség az államtól kapott, s nem kellően finanszírozott feladatok miatt került nehéz helyzetbe. A kormány döntése alapján az 5000 lakosnál kisebb települések teljes adósságát átvállalja az állam. Polgámrstereket kérdeztünk a döntésről.

Üveges István – Arnót

A Miskolchoz közeli, borsodi viszonylatban jómódúként számon tartott, mintegy 2600 lakosú Arnót községnek 10 millió forintos folyószámla, 10 millió forintos munkabér és a csapadékcsatorna építéssel kapcsolatosan további 5-5,5 millió forintos célhitele volt.
„Az elmúlt évben 470 millió forintos volt a költségvetésünk. Ehhez képest nem túl jelentős összeg a 25 millió forint. Megítélése azonban nézőpont kérdése, mivel a közeli Szirmabesenyő, vagy Sajópálfala adóssága nulla volt. Tudomásom szerint az állam egyébként december 28-án átutalta az adósság rendezéséhez szükséges összeget a hitelező pénzintézetnek. Azt mondta Tállai András államtitkár úr, amikor itt járt, hogy nem kell majd visszafizetnünk” – mondta Üveges István. Megtudtuk azt is, hogy polgármestersége alatt nem történt komoly hitelfelvétel. Az adósságot a 2010-ben véget ért ciklusból örökölték. Egészen pontosan 30 millió tartozással vette át a községet, amelyet az említett szintre csökkentettek az elmúlt két évben.

Tóth Tibor – Köröm

„A kormány az adósságátvállalással önkormányzatunkat egy óriási tehertől szabadította meg. Ez a mi esetünkben közel 83 millió forintot jelentett. Ebből az adósságállományból a legnagyobb részt – 53 millió forintot – az egyik pénzintézettől felvett, hosszú lejáratú svájci frank alapú hitelünk tette ki. A hitelt a 2000-ben átadott szennyvízberuházást követően – a 2008-ban pert vesztett – 10 önkormányzat vett fel közösen. Ennek a 800 millió forintos hitelnek a községünkre eső része a már említett összeg. A fennmaradó 30 millió forintos adósság két részből állt. Az egyik egy rövid lejáratú – 5 millió forintos – folyószámla hitelkeret, a másik pedig az önkormányzati választáskor, 2010-ben átvett, ki nem egyenlített számlatartozásokat foglalta magába, amelyet az ÖNHIKI-s megnyert pályázatokból rendeztünk az elmúlt két évben.  Mivel a kormány átvállalta az adóságállományunkat már nem a törlesztésekre kell fordítanunk a pénzt, könnyebben tudunk majd infrastruktúrát fejleszteni és pályázni.”

Juhász Barnabás – Hejőbába

Hejőbába Község Önkormányzatának adósságállománya a következőképpen alakult a 2012. évi adósságkonszolidációkor: „A Művelődési Ház 2006-ban történt felújítására felvett kamatmentes kölcsön még vissza nem fizetett része: 14 755 000 forint. Ezt az összeget évi 1 millió forintos részletekben kellett volna visszafizetnünk – állami kamattámogatás mellett – a KÖZKINCS pályázati program keretében. Munkabérhitelünk 7 476 000 forint volt, a bankszámla hitelkeret terhére igénybe vett hitelünk pedig 5 022 000 forint. A felvett munkabér- és bankszámla hitel éves kamata együtt 740 000 forint volt. Az éves megtakarítás összege tehát 1 740 000 forint, ami jelentős mértékben hozzájárul az idei költségvetésünk egyensúlyának javításához” – adott összegzést Juhász Barnabás.

Tarnóczi József – Ónod

„Ónod község banki hitel állománya 2010-re meghaladta az 1 millió svájci frankot, amit a megelőző nyolc évben vett fel az akkori településvezetés. A havi törlesztő részletek kigazdálkodása óriási teherként nyomasztotta a településünket. Az elmúlt két évben visszafizettünk 63 millió forintot, ennek következtében feléltük tartalékainkat, és minden bevételünket hiteltörlesztésre fordítottunk. Erőfeszítéseink ellenére 2012 végén még mindig 204 millió forint volt a hitelállományunk összege, amit az állam átvállalt. A kormány segítsége nélkül reményünk sem lett volna a pénzügyi helyzet megoldására. Az adósság konszolidációval lehetőséget kaptunk arra, hogy megerősítsük szociális ellátórendszerünket, több pénzt fordítsunk idős-gondozásra  településüzemeltetésre és hitel felvétel nélkül finanszírozhatjuk pályázati beruházásainkat.  De a konszolidáció felelősséggel is jár. Okulnunk kell az elmúlt ciklusok elhibázott pénzügyi, döntéseiből. Átgondolt, felelősségteljes gazdálkodással képesek lehetünk települést fejleszteni, közösséget építeni és elkerülni az adósságcsapdát. Ez az elkövetkezendő évek legfőbb feladata.

Kecső Imre – Kesznyéten

Már 2010 előtt nyilvánvaló volt, hogy a 90-es években még sikerágazatnak számító, látványosan fejlődő önkormányzati rendszer finanszírozhatatlanná és rövid időn belül működésképtelenné válik állami beavatkozás nélkül. Köztudott, hogy az előző évtized költségvetési politikája miatt a normatívák általában nem fedezték az adott feladat ellátását. Ezért, különösen a kisebb településeken, szinte általánossá vált az alulfinanszírozottság. Az 1873 lakosú Kesznyétenben például a 430 milliós költségvetésből évről évre általában 70-80 millió körül volt a működési hiány, amit saját bevételekből kellett volna előteremteni. Ez leépítésekhez, megszorításokhoz, vagyonvesztéshez és eladósodáshoz vezetett nálunk is, máshol is. Most azonban végre érdemi segítséget kaptunk a kormányzattól a konszolidáció és a feladatfinanszírozás új rendszerével, mégpedig normatív alapon. A támogatási döntéseket ugyanis nem pártpolitikai vagy egyéb szimpátiák alapján hozták meg, hanem ugyanazok a szabályok vonatkoztak mindegyik településre, ami különösen igazságossá tette az eljárást.
Saját erőből még évekig eltartott volna a lábra állás. Kesznyétennek például 4 éve még 80 millió forint volt a hitelállománya. Iskolakorszerűsítési és útépítési pályázatok kiegészítéséhez, intézmények működtetéséhez vettük fel ezeket a hiteleket, tehát kötelező önkormányzati feladatok ellátására. Szerződés szerint fizettük a törlesztéseket és a kamatokat, úgyhogy a konszolidációig 21 millió forinttal csökkent a hitelállományunk. Múlt év végén minden kesznyétenire 31 500 forint hitel jutott, amivel nem tartoztunk ugyan az éllovasok közé, de ezt nem sajnáljuk, mert így is állandóan csőd közeli helyzetben gazdálkodtunk.
Most megszabadulva a tőke-és kamattörlesztés terheitől új fejlődési pályára állhat a település.