Schmitt Pál: A legnagyobb elhatározás az összefogás legyen
2011. január 27. (csütörtök) 22:47Schmitt Pál köztársasági elnök a Városházán tett rövid látogatás után a Megyeházán folytatta miskolci programját. Itt az ünnepi közgyűlés nevében Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke köszöntötte a vendéget. Rövid történelmi visszatekintőjében az itt élők összefogását, a közösség erejét emelte ki. Példaként a Rákóczi-szabadságharcot említette, amikor a fejedelem hívó szavára egy emberként mozdult a nép. Ez az erő és összefogás a jelenben is megmutatkozott, hiszen az árvíz idején – és még most is – folyamatosan érkezett, érkezik az önzetlen segítség.
„2011 a megújulás éve lesz, újra kell gondolni a jövőképünket. Az embereknek vissza kell adni a hitüket”- kezdte beszédét dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere. Elmondta, az előző 8 év szocialista városvezetése után befejezetlen beruházások, félrecsúszott projektek, adósságspirál maradt. Társadalmi feszültségeket, szétesett gazdaságot, munkanélküliséget örökölt az új városvezetés. „A kitörés egyetlen módon lehetséges: ha összefogunk, összekapaszkodunk” – mondta a polgármester.
A megyei közgyűlés frakcióvezetői közül elsőként a Jobbik képviseletében Szegedi Márton szólalt fel. Reményét fejezte ki, hogy az elnöki látogatás nem pusztán gesztus értékű lesz. „A miskolci, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei emberek sorsát helyezem az elnök úr szívébe” – mondta. Beszélt a munkanélküliek nehéz sorsáról, a rossz közbiztonságról, az elvándorlás növekedéséről, arról, hogy itt az emberek zöme a létminimum alatt él. Kiemelte: az itt élők nem azt várják, hogy problémáikat más oldja meg helyettük, de segítséget kérnek a megoldáshoz.
A szocialisták nevében Kormos Dénes frakcióvezető arról beszélt, hogy bizalmi válság van, az összefogás továbbra is hiányzik, valódi párbeszédre van szükség, és ez a párbeszéd indulhatna Borsod-Abaúj-Zempénből. Segítség hiányában tartós leszakadással kell számolni – hangsúlyozta.
„A magyar nép összefogására kiváló példa az elmúlt év két katasztrófája” – kezdte Török Dezső, a megyei közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának vezetője. Majd feltette a kérdést: miért csak a rendkívüli helyzetekben tudunk összefogni? Az ország jelenlegi gazdasági helyzete miért nem indokolja az összefogást? A kormány megalakulása óta az ellenzék folyamatosan szembe megy az intézkedésekkel – jelentette ki, és példaként a határon túli magyarok ügyét, valamint a válságadót említette. Beszéde zárásaként hangsúlyozta: „Mi azért dolgozunk, hogy az Európai Unióban járva összesúgjanak a hátunk mögött: az ott egy MAGYAR EMBER – így csupa nagybetűvel.”
A frakcióvezetők után Demeter Ervin, a megyei kormányhivatal vezetője kapott szót. Történelmi példával kezdte: beszélt a reformkor eredményeiről, azokról, amelyek elvezettek a modern polgári Magyarország megteremtéséhez. Úgy vélte, ma hasonló a helyzet: olyan államigazgatás megteremtése kezdődött el, amely az emberek segítő partnere lesz. „20+40 éves közigazgatási modellt hagyunk magunk mögött. Azon kell dolgoznunk, hogy egy jobb, polgárait szerető országban élhessünk” – mondta.
A vendéglátók beszédei után Schmitt Pál lépett a pulpitusra.
„A köztársasági elnök azt jelképezi, hogy az ország minden állampolgára fontos. Azt az üzenetet közvetíti, hogy mindenki számít, minden ember, minden megye, minden régió” – kezdte az államfő. Elmondta, éppen ennek jegyében döntött az országjárás mellett, hiszen Budapestről, a Sándor palotából nem látszik az ország. Látni szeretné a gondokat, az akadályokat, és természetesen a jó példa népszerűsítésére is figyelni fog. Célja, hogy az országjárás azok miatt legyen érdekes, akikkel találkozni fog. Megköszönte a frakcióvezetők hozzászólásait.
Kiemelte: a választásokkal egyfajta nemzeti együttműködés, összefogás jött létre. Ez mindenkinek szól, minden képviselőnek látnia kell, mit akarnak az emberek!
Borsod-Abaúj-Zemplén az utóbbi időben gyakran érezhette magát a vesztesek oldalán – mondta, majd hozzátette, hisz abban, hogy az itt élőkben meglévő remény és a döntéshozók közötti összhang előrelépést hoz. Megjegyezte: az Új Széchenyi tervet az elsők között Miskolcon mutatták be, és a sikeres pályázatok kitörési pontot jelenthetnek a megye vállalkozásainak is.
Végezetül beszélt az induló közmunkaprogramról, és árvízi védekezés fontosságáról is.
„A legnagyobb elhatározás az összefogás legyen – pártállásra való tekintet nélkül – így tegyenek a megyéért” – zárta beszédét az államfő.
A nap további programja
A megyeházi programot követően a köztársasági elnök a Földes Ferenc Gimnáziumba látogatott, ahol Veres Pál, az intézmény igazgatója fogadta. Az államfő rendhagyó „osztályfőnöki” órán találkozott a diákokkal is.
Az államfő és felesége a város és a megye vezetőivel, a történelmi egyházak képviselőivel, valamint a politikai pártok helyi képviselőivel munkaebéden vett részt.
A köztársasági elnök az ebéd után meglátogatott egy kisvállalkozást, konkrétan Szilvási Zoltán autószerelő mester műhelyét.
Felsőzsolcán Tóth Lajos polgármester és Rácz Miklós az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője tájékoztatják a köztársasági elnököt az új árvízvédelmi gát építési munkálatairól. A helyszínen jelen volt még többek között dr. Kriza Ákos, dr. Zsiga Marcell, Pfliegler Péter, Lipták Attila, Borsod-Abaúj-Zemplén megye katasztrófavédelmi igazgatója, valamint a felsőzsolcai képviselőtestület több tagja is.
A felsőzsolcai bejárás után Schmitt Pál látogatást tett a Bosch cégcsoport miskolci üzemében. Itt szakmai eszmecserét folytatott Max Nitzsche igazgatóval, Otto Grafal, a német nagykövetség gazdasági tanácsosával, Vahl Tamással, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi kamara elnökével, valamint Gabriel A. Brennauerrel, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezetőjével. Ezt követően a köztársasági elnök megtekintette a Bosch kettes, autóalkatrészeket gyártó üzemcsarnokát, majd az épülő új üzemcsarnokot is megnézte, ahol bemutattak Bosch-motor hajtotta elektromos kerékpárt. A járművet az államfő és dr. Kriza Ákos is kipróbálta.
Az elnöki pár a Boschban találkozott újra, itt zárult az országjárás miskolci, első állomása.
Katalin asszonyt minden érdekelte
Schmittné Makray Katalin a Megyeháza Dísztermében zajló tanácskozás alatt Miskolc város Nívódíjas és Pro Arte Hungarica-díjas Fügedi Márta Népművészeti Egyesület tagjainak munkáit tekintette meg, illetve találkozott az alkotókkal. Valamennyi népművészeti ág lekötötte, sőt a teknőfaragás rejtélyeit maga is kipróbálta. Következő útja a Szent Imre Római Katolikus Általános Iskolába és Kisboldogasszony Óvodába vezetett, itt Kmeczkó Gyuláné igazgatónő fogadta és vezette végig a tanintézményben. Katalin asszony számos előadótermet nézett meg, az egyik tanórán együtt énekelt a diákokkal, sokat időzött a testnevelés órán, és miután elfogadta a diákok saját kezükkel készített ajándékait, egy vaskos énekeskönyvvel lepte meg az iskola könyvtárát. Lyukóvölgyben - egy „falusétát” megelőzően - a helység családsegítő programjáról tájékozódott, érdeklődésében Takács Gábor, a miskolci polgármesteri hivatal társadalmi felzárkózásért felelős referense volt segítségére. Schmittné Makray Katalin útjának utolsó állomása a Herman Ottó Múzeum területén kialakításra kerülő Pannon-tenger Múzeum volt, majd megtekintette a Bükkábrányban talált 7,5 millió éves mocsári ciprusokat. A múzeum képtárában megjegyezte, tanulságos, szerteágazó, egyben érdekes programokon vett részt, ám ne tudná megmondani, melyik volt az, amelyik leginkább lekötötte. – Azt gondolom, majd hazautazásunk után összegzem magamban a látottakat-hallottakat, de el kell mondjam, érdekfeszítő és tanulságos napot tudhatok magam mögött – mondta Katalin asszony a Herman Ottó Múzeum Képtárában.