Segélyért közmunka?

Tény, hogy a monoki önkormányzat rendeletét – amely a rendszeres szociális segélyezés megváltoztatásáról szól – törvénytelennek nyilvánította június 26-án az
Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Borsod megyei kirendeltsége, de maga a probléma, ha úgy tetszik az ügy, ezzel nem szűnt meg létezni. Sőt! Az utóbbi hetekben két beadványt is eljuttattak az Országos Választási Bizottsághoz azzal a szándékkal, hogy akár népszavazás árán is szűnjön meg a rendszeres szociális segélyezés jelenlegi rendszere.

Szepessy Zsolt, Monok polgármestere június 23-án – a szociális segélyezés átalakítása kapcsán – két kérdést juttatott el az Országos Választási Bizottsághoz, 26-án pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelentette be népszavazási szándékát ugyanebben a témakörben.

Ragadós a példa

A monokiak szerint – mint arról előző számunkban is beszámoltunk – az iskoláztatási támogatás kifizetését iskolalátogatáshoz kell kötni, a szociális segélyek kifizetését pedig közmunkához. A segélyezettek egy részének ugyanis több pénz üti mindenféle munkavégzés nélkül a markát, mint a minimálbért kereső dolgozókét. Igaz ugyan, hogy a monoki önkormányzat rendeletének törvénytelenségét június 26-án kimondta az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Borsod megyei kirendeltsége, de a lavina már elindult. Szerencs kistérsége, Kerepes, Mosonmagyaróvár és többtucatnyi más település, így például az Ózd Kistérség Többcélú Társulása is változást akar. Ez utóbbi tagjai nyilatkozatban fogalmazták meg aggályaikat az alacsonyan szocializálódott tömegek anyagi háttér nélküli népességnövekedéséről, amely megélhetési formává tette a gyerekszülést. Ezért javasolják: három gyermek után már csak adójóváírással lehessen támogatáshoz jutni a családi pótlék helyett. Meg kell szüntetni a szociális segélyezés jelenlegi formáját is, ami a munkakerülésre ösztönöz, miközben a ténylegesen nehéz helyzetben élő családok elesnek a támogatásoktól. „Ha nem hozzuk meg azokat a törvényeket, amelyek az országot munkaalapú társadalommá teszik (…), gyermekeink félve fognak iskolába járni, tanáraink felmondanak, falvaink elnéptelenednek, évezredes kultúránk elveszik” – olvasható a nyilatkozatban.

A társulás pontjai

Az Ózd Kistérség Többcélú Társulás tagjai hat pontban fogalmazták meg kérésüket a közjogi méltóságok felé. Épüljenek be törvényi szankciók a nemkívánatos emberi magatartásokkal szemben. Szigorítani kell az „ingyenes pénzhez jutást”, a jogosultságok pedig legyenek arányban a kötelezettségek teljesítésével. Öt évre visszamenőleg minden szociálpolitikai kedvezményt vizsgáljanak felül, a jogosulatlanul felvett támogatást fizettessék vissza. Az érdekvédő szervezeteknek tegyék kötelezővé, hogy ne csak a jogokról, hanem az állampolgári kötelességekről is adjanak felvilágosítást. Az iskoláztatási támogatást csak az kaphassa meg, akinek a gyermeke rendszeresen látogatja az oktatási intézményt. Végül a fellazult közbiztonság helyreállítására a rendőrség létszámának növelését és ezzel együtt az – évtizedeken át jól működő – KMB-s rendszer visszaállítását kezdeményezték.

Nyári döntéselőkészítés

A kormány azt nem vitatja, hogy szükség van a rendszeres szociális segélyezés korrekciójára, de a hogyanra adott válaszról legkorábban ősszel dönthetnek a honatyák. A monoki példa kapcsán első megközelítésben szó volt már a segély maximális összegének csökkentéséről oly módon, hogy annak kiszámítását
nem a minimálbérhez igazítják, hanem a lét- vagy nyugdíjminimumhoz.
Szűcs Erika, szociális és munkaügyi miniszter a kérdésről június végén úgy nyilatkozott: „A társadalmi igazságérzet tekintetében már előrelépés lenne, ha olyan rendszer alakulna ki, amelyben a munkával nagyobb jövedelmet lehet szerezni ahhoz képest, amit segélyből lehet megkapni. Ehhez módosítani kell a foglalkoztatási, a szociális, és az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvényt”. A konkrét törvényjavaslatot – az ígéretek szerint – a nyári időszakban dolgozzák ki.