Szlovákia: menni, vagy nem menni...
2008. február 18. (hétfő) 12:39Gyurcsány felhívással felérő mondatának hatása ma már lemérhető: közel tízezer magyar-, illetve magyar-szlovák vegyes vállalkozás működik északi szomszédunkban. Az ő adóforintjaik most hiányoznak a magyar államkasszából. Szlovákia gazdasági fellendülése gyakran vetődik fel jó példaként a hazai közéletben, sőt egyesek már-már szlovák gazdasági csodáról beszélnek. Tényleg ennyire rózsás lenne a helyzet északi szomszédunknál, vagy csak nagyon mélyről indultak? Az ITD Hungary pozsonyi képviseletén dr. Varga Tibor irodavezető 8-10 ezerre becsüli a magyar érdekeltségű vállalkozások számát Szlovákiában, a MOL és az OTP szintjétől egészen a kisvállalkozókig. A szakember szerint az egykulcsos adórendszer bevezetésének jelentős szerepe van a gazdasági fellendülésben.
2009-től EURÓ?
Szlovákia – ahol a rossz gazdasági mutatók miatt az EU-s tagság is kérdéses volt 2004 előtt – 2009 januárjától bevezetheti az eurót, megelőzve a térség korábban vezető országait, így hazánkat is. Ha ez nem sikerül, elemzők szerint a korona látványos mélyrepülésbe kezd, a benzin ára 40 korona fölé emelkedik. Szlovákia elveszíti tőkevonzó erejét, felgyorsul az infláció, és bevárhatja Csehországot és Magyarországot az euro-zónás csatlakozásban.
NE SZÓLJ SZÁM...
Hosszas keresgélés után sem találtunk olyan vállalkozót, aki névvel elmondta volna, miért költözött Szlovákiába. Többen bevallották: félnek, mert az APEH szerintük a kormány meghosszabbított karja, és ha a nevük nyilvánosságra kerül, folyamatos ellenőrzésre számíthatnak. A tüzelő- és építőanyag kereskedelemmel foglalkozó borsodi társaság két évvel ezelőtt alapított céget Dél-Szlovákiában. Az ügyvezető elmondta: bár északi szomszédunknál néhány adótétel kedvezőbb, összességében nem lát nagy különbséget a vállalkozásokat érintő terhek nagyságrendje között. Őt inkább a piacbővítés motiválta, amikor vállalkozásba kezdett a határ túloldalán. A német cég leányvállalatának ügyvezetője már több társaságot is alapított Szlovákiában. Tapasztalatai szerint szomszédunkban lényegesen könnyebb szakképzett munkaerőt találni, mivel nincsenek elkényeztetve a munkanélküliek, mint nálunk. Nagyobb viszont a bürokrácia, ami a cégalapításnál és a felszámolásnál érezteti hatását.Hátrébb járnak a pályázatok kiírásában, a határnyitás pedig inkább a kereskedelem élénkítésére lesz jótékony hatással. Egyébként tíz százalékkal olcsóbb odaát a cégműködtetés, és ez jelenti sokak számára a Szlovákia iránti vonzalmat.
HATÁRON INNEN ÉS TÚL
Tornanádaska polgármestere, Takács Tibor a sorompónyitás ellenére sem tartozik az optimisták táborába. Falujában a munkanélküliség eléri a 90 százalékot, a segélyből élők képzetlenek, ezért abban sem bízhat, hogy a közeli Kassa szomszédságában épülő ipari parkban néhányan elhelyezkednek. Hazánk legészakibb térségében állandósultak ezek a gondok, és több vezető példázódik Szlovákiával, ahol a segélyezési rendszer átalakítása után a törvények munkahelykeresésre motiválták a támogatásból élőket.
Tornalja – a 8600 lakosú dél-szlovákiai kisváros – polgármestere Ladislav Dubovszky (Dubovszky László) – aki Dubcsek néven szerepel egy magyar kereskedelmi rádióban – kifejti: az utóbbi három évben mintegy hetven magyar, vagy vegyes vállalat jelentkezett be a településükre. Van közöttük olyan, amelyik továbbra is Magyarországon végzi a tevékenységét, de a kedvezőbb feltételek miatt náluk adózik. A polgármester vallja: a határon átnyúló régióknak elemi érdekük az összefogás és az uniós pályázatok elnyerése. Az elmaradott térségek csak így kaphatnak esélyt a felzárkózásra, az élhetőbb környezet kialakítására.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza