Szombattól érvényesek az új jogszabályok

Jelentős változások lépnek életbe a nyugdíjrendszerben, a családtámogatásokban, a közfoglalkoztatás területén és megkezdődik Magyarország fél éves EU-elnöksége is. A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság közleményében kitér a társasági adóra, az új gázár szabályozásra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, a közlekedési szabályok változására, hagyatéki eljárás szabályaira, három kisadó megszűnésére:
Egykulcsos, arányos, családi adórendszer

2011. január 1-jétől érvényes a 16%-os egykulcsos adórendszer, amelynek köszönhetően mindenki keresetével arányosan adózik. A családi adórendszer legnagyobb nyertesei azok a munkavállalók lehetnek, akik gyermeket nevelnek. A családi adólap-kedvezmény összege ugyanis egy, illetve két eltartott esetén 62. 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint lesz.  
A változások hatására az átlagos munkabérrel rendelkező, gyermeket nevelő szülők nettó fizetése 10-20 százalékkal is gyarapodhat.

A január elsejétől élő új adórendszer gyermekkedvezményei 2011-ben több mint hatszázezer szülőt mentesíthetnek az adófizetés alól. Az egygyermekes szülők 58 százalékától, a két gyermeket nevelők 68 százalékától, míg a háromgyermekesek 98 százalékától nem kér személyi jövedelemadót az állam. Jövőre 456 ezer egygyermekes szülő dolgozhat majd bejelentett módon.

A tárca szerint az új adórendszer hosszútávon a családok támogatása és a munkahelyteremtés ösztönzése révén segíthet Magyarország alapvető problémáiból, vagyis a munkanélküliségből, a gazdasági megtorpanásból, és a demográfiai válságból való kitörésben.

Első teljes adóév a 10%-os társasági adóval

Már 2010. július 1-jén életbe lépett a társasági adó csökkentése, de 2011 lesz az első teljes adóév, amikor a hazai vállalkozások 500 millió forintos adóalapig a korábbi 19 % helyett mindössze 10 % -os társasági adót kell, hogy fizessenek.
Az adócsökkentés közel 262 ezer pozitív adóalappal rendelkező társas vállalkozás terheit mérsékli. A versenyképesség további növelése érdekében a kormány már most törvénybe foglalta, hogy 2013. január 1-jétől az arányosság jegyében teljesen egykulcsossá alakítja a társasági adó rendszerét úgy, hogy általános jelleggel, az adóalap nagyságától függetlenül 10 százalékos lesz a fizetendő társasági adó mértéke.

Jelentős mértékben bővül az egyszerűsített beszámolót készítők köre

Az egyszerűsített beszámoló készítését a korábbinál szélesebb vállalkozói kör választhatja 2011. január elsejétől. Ezentúl egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek - akár a 2010-es évre is - a zártkörű részvénytársaságok, illetve azok a magyar leányvállalatok, akiknek fölérendelt külföldi anyavállalata van, és a nemzetközi szabályok szerint vonják bele a konszolidált beszámolóba.
Ezen túlmenően a naptári évtől eltérő üzleti évet választók is egyszerűsített beszámolót készíthetnek, illetve a külföldi cégek magyarországi fióktelepei is dönthetnek az egyszerűsített beszámolási formáról. Természetesen minden vállalkozásnak továbbra is figyelemmel kell lennie a számviteli törvény által meghatározott mértékhatárokra, mert ezek a feltételek továbbra is fennállnak.

Csökken a kamatadó mértéke, egyúttal az „adózási kiskapuk" bezárultak

A kamatjövedelemre háruló adó kulcsa is 20 százalékról 16százalékra csökken. Ezzel egyidejűleg a nyitott „adózási kiskapuk" bezárulnak: jövőre kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára, valamint a 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó befizetés hozamára is.
A rendelkezés a számlákon lévő teljes összeget érinti, azonban a befizetések idejétől függetlenül csak a 2010. december 31-ét követő időszakra járó hozamból kell levonni a kamatadót.

Új lehetőség a hazai vállalkozásoknak

Széchenyi Önerő Hitel Program indul a pályázati források nagyobb arányú kihasználása és a sikeresen megvalósuló projektek számának növelése érdekében (a hitel maximum 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű). Ez lehetővé teszi, hogy akár önerő nélkül vagy minimális önerővel kezdjen valaki sikeres vállalkozásba.
A Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitel 2010. augusztus 1-jétől működik (a vállalkozások hitel-portfóliójának racionalizálása, piacaik megtartása és bővítése érdekében legfeljebb 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű). A Széchenyi Beruházási hitelprogram szeptember 1-jétől működik (maximum 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű, a beruházások ösztönzése, a vállalkozások piacainak megtartása és bővítése érdekében).

Nő a minimálbér

2011. január 1-jétől a minimálbér havi 78000 Ft, a garantált bérminimum havi 94000-Ft lesz. A munkáltatók és a munkavállalók megállapodása szerint 2011-ben 4-6%-os az ajánlott béremelés mértéke.

Akinek jövőre csökkenne a bére a közszférában, az kompenzációt kap
A közszférában az állami takarékosság jegyében nem lesz béremelés.
A kormány az alacsony és közepes keresetű, gyermekek utáni családi kedvezményre nem jogosult munkatársak fizetését egy rendszeres havi kompenzációs összeggel egészíti ki, aminek hatására senkinek sem fog csökkeni a kézhez kapott nettó rendszeres jövedelme.
A gyermekes munkavállalók esetében a nettó keresetnövekedés a családi kedvezmény bevezetésével többségében biztosított. Amennyiben a gyermekes munkavállaló olyan alacsony keresettel rendelkezik, hogy nem tudja kihasználni a családi kedvezmény nyújtotta előnyöket, akkor ő is jogosulttá válik a kompenzációra.
A kompenzáció a költségvetési szerveknél bármely érintett (közalkalmazotti, köz- és kormánytisztviselői, fegyveres vagy igazságügyi) jogviszonyban foglalkoztatottra kiterjed.

Egyszerűsödik a személyi jövedelemadó bevallás

A személyi jövedelemadó csökkenése mellett annak bevallása is egyszerűsödik, a magánszemélyeknek 2011-től elegendő lesz egy adónyilatkozatban számot adniuk jövedelmeikről. Ezzel az intézkedéssel mintegy 3 millió magánszemélynek elegendő lesz egy 1 oldalas adónyilatkozatot beadnia, amelyben elismeri, hogy a munkáltatója megfelelően vonta le a közterheket, és kérheti, hogy a nyilatkozatot a hatóság adóbevallásként dolgozza fel.
Jelentősen egyszerűsödik a 2010. évi jövedelmekről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallás is: a jelenlegi 36 oldalas nyomtatvány helyett csupán 12 oldalas nyomtatványt kell kitöltenie az adózóknak.

Családtámogatások

A GYES időtartamát 2 évről 3 évre emelte a kormány a szociális és családügyi törvények módosításával. Ezzel egyidejűleg megteremtette az örökbefogadói GYES lehetőségét, amelyet a gyermek 10 éves koráig 6 hónap időtartamra vehetnek igénybe az örökbefogadó szülők. Visszaállította a kormány azt a gyakorlatot is, hogy ha egy édesanya visszamegy dolgozni, akkor csak a részmunkaidős, heti 30 órás munkaidő mellett kapja meg a GYES-t, a nyolcórás munkaidő mellett már nem.

A 35 éven aluli lakásszerző fiatalok részletfizetést kapnak

2011. január elsejétől a kormány az otthonteremtés elősegítése érdekében egy új kedvezményi szabályt épített be az illeték törvénybe. A rendelkezés alapján az első lakását megszerző, 35. életévét be nem töltött fiatal kérelmére az adóhatóság automatikusan legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít a lakásvásárlást terhelő illeték megfizetésére.
Eddig a kérelmező fiatalok vagyoni jövedelmi helyzetétől függött, hogy kaphatnak-e részletfizetést, vagyis igazolniuk kellett, hogy az illeték egyösszegű megfizetése aránytalanul súlyos megterhelést jelent részükre.

Átalakul a közfoglalkoztatás

Jelentős változások lépnek életbe 2011-től a közfoglalkoztatás területén. A változások alapja egy alapvető szemléletváltás: a közfoglalkoztatást a kormány áthidaló megoldásként kezeli, amelynek igazságosan, hatékonyan és átláthatóan működőnek kell lennie. A cél, hogy olyan közfoglalkoztatási rendszer működjön, amely nem hat az elsődleges munkaerőpiac ellen.  
Megszűnik a rendelkezésre állási támogatás (RÁT) és helyette bérpótló juttatás (BPJ) lesz. Ennek mértéke megegyezik a jelenlegi RÁT összegével, azaz a mindenkori öregségi nyugdíj minimuma, 28500 forint. 2011-ben legalább 30 nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie annak, aki a rákövetkező évben, 2012-ben bármilyen ellátásban szeretne részesülni. Ha valakinek nincs meg a 30 nap munkaviszonya, ezt a feltételt úgy is lehet teljesíteni, hogy hat hónapig munkaerő-piaci képzésben, programban vesz részt.
Az önkormányzatoknak a kormány lehetőséget ad arra, hogy rendeletben szabályozzák a saját lakókörnyezet rendben tartási kötelezettségét, és aki a lakókörnyezetét nem tartja rendben, az nem lesz jogosult ellátásra. Jelenleg csak a végzettségének megfelelő vagy annál eggyel alacsonyabb szintű munkát köteles elvállalni a munkanélküli. Ez jövőre megváltozik, és köteles elfogadni a munkaügyi szervezet által felajánlottat is.
Jövőre bővül a közfoglalkoztatásban résztvevő munkáltatók köre is. Januártól a cégek - ha hátrányos helyzetű munkanélkülit szeretnének foglalkoztatni - a vállalkozásban, akkor maximum 8 hónapig a bruttó bér- és járulék 70 százalékát kaphatják meg támogatásként, és ez 4 hónapos foglalkoztatási kötelezettséggel társul. A Start és a Start Extra kártyának a kedvezményeit is lehetőség lesz igénybe venni a továbbfoglalkoztatási 4 hónap alatt.
Az önkormányzatokon kívül az egyházak, a civilszervezetek és a kisebbségi önkormányzatok is lehetőségük lesz pályázni a közfoglalkoztatás keretében.
Az új közfoglalkoztatási program három fő elemet - az országos, illetve az önkormányzati 6-8 órás, valamint az önkormányzati 4 órás rövidebb idejű közfoglalkoztatást - tartalmaz. Bizonyos esetekben az önkormányzati közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó dologi kiadásra is biztosítanak egy meghatározott keretet.
A 2011-re áthúzódó közmunkaszerződéseket az önkormányzatok 2011. február 28-ig ezt alkalmazhatják, ezután pedig az új finanszírozási modell alapján kell szerződést kötniük az érintettekkel.

Kedvezményes a nők részmunkaidős foglalkoztatása

Január 1-jétől azok munkaadók, akik készek részmunkaidős foglalkoztatást is nyújtani a nőknek eddigi 27%-os TB járulék helyett mindössze 20%-os járulékot kell, hogy fizessenek. A kormány azt reméli az intézkedéstől, hogy a nők foglalkoztatási esélyeit javítani tudja és azoknak a női munkavállalókat is képes munka lehetőséget juttatni, akik eddig pl. a gyermeknevelés mellett nem tudtak részmunkaidőben munkát vállalni. Az intézkedés részben összefügg a gyes feltételeinek megváltoztatásával: a gyes ismét 3 év, és heti 30 órában munka vállalható mellette.

Nyugdíjak: nyugdíjemelés, nők nyugdíjazás, nyugdíjak megmentése

Nyugdíjemelés

2011. január 1-jétől többet hoz a postás, ugyanis infláció fölött, 3,8%-kal emelkednek a nyugdíjak.

Nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása

Ugyancsak a kormány egyik fontos és teljesített vállalása, hogy 40 év munkaviszony után minden nő nyugdíjba mehet, az erről szóló törvényt december 20-án fogadta el az Országgyűlés. Az új törvény egyszerre ismeri el a nők munkában és gyermeknevelésben való helytállását. Januártól az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult - az életkortól függetlenül - az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik.
A jogosultsági időbe beleszámít a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő, valamint a gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő legfeljebb 8 évig (a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött időszak). Öt gyermek felnevelése esetén viszont egy évvel, minden további gyermek esetén pedig újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a nyugdíjjogosultság ideje.
Azok az édesanyák, akiknek súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, elegendő a 40 év helyett 30 év jogosultsági időt igazolni.
A jogosultsági időbe nem számít a tanulmányi idő, a munkanélküli ellátás és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe.
Az érintettek 75-100 százaléka él a kedvezmény lehetőségével, és nyugdíjba megy, akkor ez az első évben, azaz 2011-ben 18-24 ezer nőt érinthet.

Nyugdíjrendszer átalakítása

A mostani és jövőbeni nyugdíjak biztonsága érdekében 2011-ben megkezdődik a nyugdíjrendszer átalakítása. Megszűnik a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság, és ezzel együtt a kormány megszünteti a magánnyugdíj-pénztárakba történő átutalásokat. A munkavállaló választhat, hogy az állami nyugdíjrendszer tagja lesz, vagy önkéntes alapon magánnyugdíj-pénztárba teljesít nyugdíjcélú befizetéseket. Ezeket kiegészítheti még önkéntes megtakarításokkal.
Az intézkedés célja, hogy az állami nyugdíjalap 12 éve egyre növekvő hiányát a kormány megszüntesse, a nyugdíjjárulékok fizetését az állami nyugdíjalapba terelje, és így a mostani és jövőbeni nyugdíjasok nyugdíját megvédje.
A nyugdíjjárulékból keletkező bevételeket a kormány kizárólag két célra használja fel. Az első, hogy ?nyugdíjat a nyugdíjra" elv mentén a kormány a nyugdíjjárulék származó bevételeket a nyugdíjak kifizetésére fordítja. A másik fontos cél, hogy a kormány e bevételeket az állam, a gazdaság, a lakosság terheinek csökkentése érdekében az elmúlt 8 évben elszabadult államadóság csökkentésére fordítja.
Annak a munkavállalónak, aki önkéntes magánnyugdíj-pénztári tag szeretne maradni, 2011. január 31-ig kell nyilatkoznia erről és munkáltatójukat is értesíteni. Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők számára az állam garantálja az egyéni számlavezetést, az esetleges reálhozam adómentességét, és a magánnyugdíj-pénztárnál keletkezett veszteség kompenzálását.

Új gázár-szabályozás: nem lesz gázáremelés a lakosság kétharmadánál

2011. január 1-je a korábbi évektől eltérően új lesz a tekintetben is, hogy a lakosság nagy részénél egyáltalán nem emelkedik a gáz ára, 1200 köbméteres fogyasztásig a kormány fenntartja az ármoratóriumot. A 2011. január 1-jétől életbe lépő rendszerrel a kormány célja garantálni, hogy a kevésbé tehetős rétegek, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok terhei ne emelkedjenek. A 2010 júniusától bevezetett ármoratórium már eddig is 15-20 százalék közötti áremeléstől kímélte meg a lakosságot.

Az elmúlt 8 év után, amikor minden egyes év elején görcsbe rándulhatott a fogyasztók gyomra, az idei január némi fellélegzést adhat, ugyanis a kormány beavatkozásának, illetve az életbe lépő új sávos gázár-szabályozásnak köszönhetően a lakosság jóval védettebb az irracionális gázáremeléstől.
A fogyasztók 57%-ánál (1200 köbméter fogyasztásig) egyáltalán nem változik a gáz ára. A fogyasztók 9%-ánál (1200-1500 köbméter között) is csupán minimális 0,7%-os növekedés várható. Ebbe a két kategóriába (tehát a fogyasztók összesen 66%-ba) esik a nyugdíjasok és az átlagos lakást fenntartó magyar családok tetemes része.
A többi (1500 köbméter fölötti) fogyasztó esetében sem éri el sehol az árnövekedés a kétszámjegyű mértéket.
Ezzel kapcsolatban fontos azt is tudni, hogy 2011. április 30-ig nem változik a jelenlegi gáz- és távhő ártámogatási rendszer. Azok a szociálisan rászorultak, akik 2010-ben jogosultak voltak az energiaár támogatásra 2011. április 30-ig automatikusan jogosultak maradnak, vagyis nekik januárban ez ügyben nincs szükség ügyintézésre. 2011 szeptemberétől azonban megváltozik az energia-ártámogatási rendszer, beépül a lakásfenntartási támogatásba, és hagyományos fűtésre (pl. szén és fatüzelésre) is igénybe vehető lesz, áprilist követően új kérelmek beadására lesz szükség, amelyeket az eddigi gyakorlattól eltérően az önkormányzatok fognak elbírálni.

98%-os végkielégítési különadó

Ahogy arról már sokat lehetett hallani, a közpénzből fizetett többmilliós végkielégítések megszűnnek, és a 2005 óta kapott végkielégítésekre állami vezetők esetében 2 millió fölött, a közszféra munkavállalói esetében 3,5 millió forint felett 98%-os adót kell fizetni. A szigorú szabályt 2010. december 30-tól kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az érintett munkáltatók (pl. költségvetési intézmények) ezentúl eleve levonják az esetleges nagy összegű végkielégítés összegéből az adót.

Kettős állampolgárság

2011-ben Magyarország megnyitja a lehetőséget a határon túli magyarok számára, hogy kettős állampolgárságot szerezzenek. Az Országgyűlés májusban fogadta el azt a törvénymódosítást, amellyel bevezette az egyszerűsített honosítási eljárást, amely szerint akár három hónap alatt magyar állampolgárságot kaphat a kérelmező. Az egyszerűsített honosítási eljárás január 1-jétől alkalmazandó.
Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete, és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.
A magyar állampolgárságot egyéni kérelemre lehet igényelni az összes magyarországi anyakönyvvezetőnél, továbbá minden megyeszékhelyen, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ottani igazgatóságainál és az összes külképviseleten. Az eljárás díjtalan. A kérelem benyújtásához szükség van a kérelmező anyakönyvi kivonatára - ha házasságban él, akkor az ezt igazoló okiratra is -, és csatolni kell egy olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy a kérelmezőnek vannak magyar felmenői. (Ez lehet a magyar állampolgárságú szülő, nagyszülő, dédszülő születési anyakönyvi kivonata, valamilyen lelkipásztori, plébánosi igazolás, vagy valamilyen régről, a magyar hatóságok által kiállított okirat.) A kérelemhez mellékelni kell egy kézzel írt magyar nyelvű önéletrajzot is.  
Az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók a www.allampolgarsag.gov.hu címen érhetők el.

Médiaszabályozás

A januártól életbe lépő új törvény hatálya kiterjed a hírportálokra, internetes újságokra is. A jogszabály meghatározza a közönség jogait és a sajtó kötelezettségeit is. A sok vitát kiváltó médiatörvénytől az Országgyűlés a közszolgálati média helyzetének javulását, a kereskedelmi szolgáltatóktól a közönség jogainak fokozottabb figyelembevételét reméli. Az új médiatörvény új szabályokat vezet be a kiskorúak és gyermekek védelmében, bevezeti pl. a hatos karikát. Szabályozza a kötelező európai tartalom mennyiségét, védi a családokat és rendelkezik a nemzeti értékek bemutatásáról.

EU elnökség

2011. január 1-jétől, soros elnökként Magyarország feladata lesz, hogy az Európai Unió napirendjén szereplő ügyeket a 27 tagállam közös érdekeinek megfelelően alakítsa. A magyar elnökség négy prioritás mentén kíván dolgozni 2011 első félévében: növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért; erősebb Európa; polgárbarát unió; bővítés és szomszédságpolitika. A magyar elnökség honlapja: www.eu2011.hu


Kormányhivatalok alakulnak, felgyorsul a közigazgatás, társadalmi részvétel a jogalkotásban

Január 1-jétől a főváros és megyei közigazgatási hivatalok jogutódjaként létrejönnek a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi szervei. A hivatalok összehangolják és segítik a kormány munkáját. A hivatalok megalakulásával párhuzamosan az ország 29 pontján megkezdik működésüket a Kormányablakok, amelyek az ügyfeleket segítik az állami hatóságokhoz tartozó ügykörökben. A kormányablakok célja, hogy az ügyfelek egyszerűen és gyorsan intézhessék ügyeiket. Létrehozásukkal Magyarország Kormányának célja az ügyfeleket szolgáló jó Állam megteremtése. A kormányablak széleskörű tájékoztatást nyújt arról, hogy ügyét mikor, hogyan és melyik hatóságnál intézheti; felvilágosítást ad arról, hogy az adott ügyben milyen kérelmet, formanyomtatványt szükséges előterjeszteni; segít a szükséges formanyomtatványok kitöltésében, a csatolandó dokumentumok ellenőrzésében.
Felgyorsul a közigazgatási eljárások ügyintézése is, ugyanis 2011. január 1-jétől ugyanis naptári napokban, és nem munkanapokban kell megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket. A változás összhangban áll a kormányprogramban rögzített célokkal miszerint a kormány a közigazgatás rendszerét hatékonyabbá, ésszerűbbé és átláthatóbbá kívánja tenni, az állampolgárokat és a gazdasági szereplőket gyorsabb, hatékonyabb ügyintézési menettel kívánja segíteni. A naptári napban való számolás bevezetésével "sebességet vált" a közigazgatás, egyszerűsödik az ügyintézés, mivel így nem húzódnak el annyira az ügyek, ez az ügyfelek érdekeit szolgálja, szemben az eddigi gyakorlattal, mely a hivataloknak kedvezett, mert például egy 3-4 napos ünnep során ennyivel kitolódott az ügyintézési határidő és kiszámíthatatlanná tette az ügy menetét. A hivatalok számára így ugyan rövidebb idő áll rendelkezésre, de a munkaerő átcsoportosításával lényegesen hatékonyabban tudnak dolgozni. A javaslat kiterjed adminisztratív kötelezettségekre is, vagyis például az ügyfelet terhelő adatbejelentés esetében is naptári napokban kell a jövőben számolni.
Életbe lép a jogalkotás folyamatáról és az abban való társadalmi részvételről szóló két új törvény, amely tartalmazza az előkészítés során alkalmazandó társadalmi egyeztetés keretszabályait. A kormány célja a közjó előmozdítása, a közérdek messzemenő szem előtt tartása, ennek érdekében kívánatos, hogy a társadalom legszélesebb rétegeinek legyen lehetősége arra, hogy a jogszabályok előkészítése során kifejezhesse véleményét, észrevételeit, javaslatait a készülő jogszabállyal kapcsolatban.  

Liszt Év

2011-ben ünnepeljük Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóját, az emlékév szorosan kapcsolódni fog az EU - elnökség ideje alatt a magyar kultúra bemutatásához. Liszt Ferencet Magyarország az első igazi európai muzsikusként kívánja bemutatni számos kulturális program keretében.

Január elsejétől tilos előzniük a nehéz tehergépkocsiknak

A kormány döntése alapján a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikkal és vontatókkal (ezek járműszerelvényeivel) az azonos irányban két forgalmi sávval rendelkező magyarországi autópálya- és autóútszakaszokon reggel 6 és este 22 óra között előzni tilos. A KRESZ 2011. január 1-jén hatályba lépő módosítása a Magyar Közlöny legutóbbi, 190. számában jelent meg.
Ha egy kamion az alacsony sebességkülönbség ellenére egy másik előzésébe kezd, hosszú perceken és kilométereken át eltarthat, amíg végre elé tud kerülni. Eközben a két jármű mögött számos gyorsabb autó torlódik fel, és kényszerül végigvárni a nehézkes, sokszor indokolatlan és nem egyszer veszélyes manővert. A kormány e kockázatos gyakorlat visszaszorítása érdekében vezeti be az előzési tilalmat a tehergépkocsik egy körére, mintegy 1200 kilométernyi útszakaszokra, a nappali órákra. Az érintett járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy, szintén a tilalom hatálya alá tartozó járműszerelvény biztonságosan besorolhasson.
A jogszabályi tilalom a háromsávos utakra (pl. M1, M3 több kapaszkodósávos szakasza, M7 Székesfehérvár-Budapest irány) nem terjed ki. Az egyes túlterhelt szakaszokon érvényes, szigorúbb (a 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű járművekre vonatkozó, időkorlát nélküli) tiltást táblák jelzik.
A rendelkezés a közlekedés megkönnyítését és biztonságosabbá tételét szolgálja. Bevezetésével a gyorsforgalmi utakon csökkennek az eljutási idők, nő a haladási sebesség az előzősávban, mérséklődnek a baleseti kockázatok. Az új szabály a tranzitforgalomban Magyarországon áthaladó külföldi kamionok forgalmat lassító előzéseit is visszafoghatja.  
A tehergépjárművek az időjárási viszonyoktól függetlenül az egyik legkomolyabb baleseti veszélyforrást jelentik a közutakon. Közlekedésük kockázata meghaladja más járművekét, a kamionokhoz képest a közúti közlekedés más résztvevői lényegesen védtelenebbek. A nehéz tehergépjárművek előzési manőverei a járművek nagy tömege, az előző és előzött jármű többnyire alacsony sebességkülönbsége miatt kiemelten veszélyesek. A balesetek során nagyobb mértékben rongálódnak a járművek, így a bekövetkező személyi sérülések is jellemzően súlyosabbak.  

Adó-visszaigénylés a kereskedelmi gázolajra

2011. január elsejétől a kormány az árufuvarozók és a személyszállítást végzők megsegítése érdekében létrehozta a kereskedelmi gázolaj intézményét. Az intézkedéssel lehetővé vált az érintett szektorok részére a kereskedelmi gázolaj utáni részleges jövedéki adó-visszaigénylést, literenként 6,50 Ft mértékben.
Adó-visszaigénylésre az a gépjármű üzembentartó jogosult, akit a vámhatóság e célból nyilvántartásba vett. Az erre irányuló kérelmet legalább 30 nappal az első adó-visszaigénylés benyújtása előtt kell a vámhatósághoz benyújtani. A 2011. első negyedévére vonatkozó adó-visszaigénylési szándék esetén a nyilvántartásba vételi kérelmet legkésőbb 2011. február 15-ig kell benyújtani a vámhatósághoz.

Hatékonyabb korrupció elleni fellépés

A kormány korrupció ellenes intézkedései részeként lép életbe, hogy az ügyészség hatáskörét növelte a kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is. Továbbá az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvény bővítette a rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok körét. A kormány e feladatra a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata bázisán létrejövő Nemzeti Védelmi Szolgálatot jelöli ki. Ez a szerv végzi a kifogástalan életvitel ellenőrzését, a megbízhatósági vizsgálatot, valamint a kormányrendeletben meghatározott bűncselekmények felderítését.

Kétezer katona lép munkába januártól

Több mint kétezer fővel felállítják a tartalékos rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben esetleg bekövetkező katasztrófákra még nagyobb erőkkel, még hatékonyabban tudjanak reagálni ? mondta Hende Csaba Győrött. A honvédség tartalékereje január 1-jétől átveszi a katonai objektumok, laktanyák őrzés-védelmét.

APEH helyett NAV

2011. január 1-jétől az APEH és a VPOP összeolvad, az új adóhatóság neve Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A kormány célja, hogy a jelenleginél magasabb minőségben, szolgáltatóbb jelleggel működjenek a hatóságok, valamint olcsóbban és hatékonyabban végezzék feladataikat.

Társasházak

December 23-án szavazott az Országgyűlés a társasházakról szóló törvény módosításáról, amely szerint a társasház a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait, ha az ilyen helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni.
A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma, így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló, vagy tiltó határozatot is hozhat, amelynek azonban tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát tartalmazó magatartások részletezését és indokolását.
Mindezekhez kapcsolódóan a javaslat feljogosítja az önkormányzatot, hogy városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján meghatározza a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának, illetőleg ezek megváltoztatásának módját, feltételeit.
Annak érdekében, hogy a közös költség-tartozások minél gyorsabban megtérüljenek, a módosított rendelkezések a korábbi 6 hónapnak megfelelő hátralék helyett már a 3 hónapnak megfelelő hátralék esetén lehetővé teszi az adós ingatlan-tulajdonára történő jelzálogjog bejegyzést és ennek ismétlését.

Egyéb változások:

Olcsóbb lesz a hangos-könyv

Jövő évtől a hangos könyvek kedvezményes, ötszázalékos áfa-kulcs alá esnek.

Közterületek szabályozása

A törvénymódosítás újradefiniálja a közterület fogalmát és közterületként határozza meg a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterületet, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az épített környezet elemei között határozza meg a közterület fogalmát is, amelyet csak a rendeltetésének megfelelő célra és módon szabad használni. A közterület rendeltetése lehet: a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének, a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.), a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés, a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás, szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének, a közművek elhelyezésének, továbbá a zöldfelületek kialakításának biztosítása.
A közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterület rendeltetésére és használatára jogszabály további szabályokat állapíthat meg. Az Étv. módosítása lehetőséget biztosít arra is, hogy önkormányzati rendelet 2011. január 1-jétől a település belterületi közterületének a felsorolt vagy jogszabályban meghatározott rendeltetésétől eltérő engedély vagy megállapodás nélküli használatát szabálysértéssé nyilvánítsa.
A törvénymódosítás az Alkotmánybíróság 144/2010. (VII. 14.) AB határozata értelmében 2011. január 1-jétől megszűnteti a kártalanítási szabályok körében felmerült joghézagot. A rendelkezés meghatározza, hogy a fővárosban a tulajdonos kártalanítási igényét választása szerint a fővárosi vagy kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli.
A módosítás szűkíti a fennmaradási engedély megadásának esetkörét. A szabálytalan építkezések ügyében pedig az építésügyi hatóság számára biztosított egy éves szubjektív elévülési idő két évre emelkedik, amely a hatóságok számára kellő időt biztosít a tényállás tisztázására.

Változnak a hagyatéki eljárás szabályai

A hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítására azért volt szükség, mert az erre vonatkozó új szabályokat tartalmazó, az előző kormány által összeállított Ptk. nem lépett hatályba alkotmányellenesség miatt. A mostani változások között szerepel, hogy ha az elhunytnak az állampolgárságon nincs más kapcsolata az országgal, az öröklésben érdekeltek kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara dönthet abban, hogy ki legyen az illetékes az eljárás lefolytatásában. A gondnok tevékenységét a hasonló feladatot végző zár-, ügy- és eseti gondnok látja majd el. A bíróságokra, vállalkozásokra és jogi képviselővel eljárókra nézve csak 2012. július 1-jétől kötelező az elektronikus kézbesítés, de nem változtat azon, hogy a közjegyzők és a hatóságok 2011. januárt 1-jétől szabadon választhatják meg, hogy a postai vagy elektronikus kézbesítési módszert alkalmazzák.  

Három kisadó szűnik meg

A már nyáron elfogadott gazdasági tárgyú törvénycsomag tartalmazta a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó 10 kisadó megszűntetésére vonatkozó szabályokat, ezek közül 7 már megszűnt, további 3 adót pedig 2011. január 1-jétől nem kell fizetni, ezek a vállalkozók kommunális adója, az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás.

Ügyvédi kamarai tagság

A törvény előírja az ügyvédi kamarai tagság megszerzéséhez szükséges feltételek szigorítását. A kamarai tagság további feltétele legalább egy év ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlat a korábban hatályban levő feltételek mellett.

Rendészeti tárgyú törvények változása

A hatékony állami, kormányzati működés, a polgároknak nyújtott szolgáltatások szakmai színvonalának további javítása csak az állam működési viszonyrendszerének új alapokra helyezésével érhető el. A kormány elkötelezett célja, ahogyan az már a kormányprogramban is szerepelt, a rendőrök által elkövetett visszaélések, korrupciós ügyek, bűncselekmények tűrhetetlenek, ezért ezeket fel kell számolni. A törvény célja a feladat-ellátás hatékonyságának a növelése, a szervezeti rendszerben meglévő párhuzamosságok megszüntetése és az államigazgatás tisztaságának növelése.

Szigorúbb büntető tárgyú törvények

Az új törvény fogolyszökésnek minősíti a lakhelyelhagyási tilalmat és a házi őrizet szabályainak súlyos megszegését. Módosította a büntetőeljárásról szóló törvényt úgy, hogy a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervek tagjaival szemben - ha azok a megbízhatósági vizsgálat keretében bűncselekményt követnek el, és az bűnfelderítési érdeket szolgál - a feljelentést el lehet utasítani, hasonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó szabályokhoz. Az ügyész igénybe veheti a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eszközeit is, ez a rendelkezés komolyabb fellépési lehetőséget teremtett a korrupció elleni küzdelemben.

- SfL -