Szülés biztonságosan és békésen

A kórházban szülő édesanya elviseli a kellemetlenségeket, hiszen ahogy világra jön a baba, a boldogság eltörpíti a negatívumokat, míg az otthonhoz ragaszkodók hisznek abban, hogy a szülés minden pillanata örömtelivé tehető…

A közelmúltban egy otthonszülés közben bekövetkezett tragédia ismét ráirányította a figyelmet a problémára, s lassan talán sikerül „megszülni” az alternatív
szülés hazai feltételrendszerét. Nehéz szülés lesz, de már így is ,,túlhordtuk a gyereket”. Pedig a vélemények közel állnak egymáshoz: éppúgy mindenki elismeri a kórház biztonságosabb voltát, mint azt, hogy az intézmény túlszabályozottsága, az indokolatlannak vélt beavatkozások, és a bababarátság mellett a személyzet
részéről nem mindig érezhető ,,emberbarátság” külön teher a szülő nőnek.

Dr. Berkő Péter, a megyei kórház főorvosa, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium titkára az ország vezető szülészorvosaival együtt vallja, hogy otthon semmiképpen nem lehet elérni olyan biztonsági szintet, mint a kórházban. – Otthon nincsenek meg sem a személyi, sem a higiéniai feltételek, sem a konzílium lehetősége, sem a magzat észlelését és a gyors műtéti beavatkozást szolgáló műszeres biztonság. Ezek hiányában hogy van valakinek bátorsága azt állítani, hogy milyen nagyszerű az otthonszülés, saját ágyban, férj, nagyszülők kutya, macska mellett?! Hát normális ember az, akinek ez többet jelent, mint az ő életének meg a saját magzatának a biztonsága? – teszi fel a kérdést a főorvos, s számtalan olyan helyzetre hivatkozik – a lepény leválásától a köldökzsinór rossz helyre tekeredéséig –, amelyek előzmény nélküliek. A magzat halálával végződő esetet vizsgálva pedig valószínűnek tartja, hogy a kórházban elkerülhető lett volna a tragédia. – Ne lépjünk már vissza 50-100 évet! Inkább a kórházakban próbáljuk meg azt a hangulatot, azokat a feltételeket megteremteni, amelyek otthonosság érzetet adnak. Csak hát ehhez pénz kell! Ami meg hiányzik. De ebbe az irányba kellene haladni – mondja a főorvos.

DK

Csak én születtem kórházban, négy testvérem otthon. Nem tetszett édesanyának, hogy nem tettek mellé, nem szoptathatott, amikor akart, ezért döntött úgy, hogy ha lesz még alkalom, akkor otthon szül – meséli Dobos Zsoltné ny. védőnő. – Nekem mint anyának eszembe nem jutott volna otthon szülni, s védőnőként is ezt hangoztatom. A lakásviszonyok, a higiénés körülmények nem olyanok. És ha még a szüléskor mentőautó várakozna is a ház előtt, ahogy néhány nyugati országban van, az sem jelentene teljes biztonságot – csak a kórház. Persze jó lenne fejleszteni a kórházi alternatív lehetőségeket…

Mikor Sátoraljaújhelyen szolgáltam, nézegettem a régi kereszteltek anyakönyvét. Az Erzsébet Kórház felépülése előtt sokkal többen születtek otthon, de sokkal több csecsemőt, édesanyát temetett a pap – mondja Makkai László görög katolikus lelkész, akinek nyáron született második gyermeke. – Mi nem gondolkodtunk az otthon szülésen, mert szerintem a kórházban lehet a legnagyobb biztonságban a születendő gyermek és az anya. Minden szülésnél másodperceken múlhat egy
komplikáció – s az élet!

Számomra is a kórház lenne a természetes, ha egy kicsit több odafigyelést, emberséget tapasztalnék, illetve az orvosok nem avatkoznának bele erőszakosan a természet rendjébe, csak akkor ,,lépnének”, ha tényleg kell. – De ott minden rutinból megy! – mondja Bea, aki második gyermekét otthon szülte meg. – Annak idején az első szülésemnél a fi amat 3 percre rám tették, nem maradhatott velem, otthon született kislányom egy órán át szopott. Ezeket persze übereli egy gyermek életének a megmentése. Nem vagyok egyértelműen otthonszülés párti, mert tényleg vannak veszélyei. Mindvégig féltem, utána aludni sem mertem, figyeltem a hasamon alvó kicsit, nehogy baj legyen! Szerencsére nem lett. Sajnálom azt az asszonyt, akinél viszont lett…