Tabuk nélkül a cigányságról

Megyénk majd minden településén élnek roma származású emberek, sok faluban már a kisebbség alkotja a többséget. Egyre több a konfliktus a többség és a kisebbség közt. Lakatos Attila megyei cigányvajdával a kialakult viszonyokról beszélgettünk.

» Az utóbbi hetek sajtónyilatkozatainak köszönhetően szinte mindenki hallott már arról, hogy ön a cigányvajda, de azt kevesen tudják, ki is valójában Lakatos
Attila?

– Gadnáról származom, egy csereháti kis faluból, apám behozott Miskolcra. Nagyapám volt a vajda, amikor meghalt, apám lett, aztán én következtem. Kállai Csaba országos vajda felkérése után három hónap is eltelt, mire elvállaltam. Van két gyerekem és két unokám. Építési vállalkozó vagyok, eléldegélek belőle. A cigányokért szeretnék tenni. Rettentően sok a gond, amivel foglalkozni kellene.

» A cigányvajdaság megszűnt 1945 után, a rendszerváltást követően viszont választott önkormányzatokat alakíthatnak a kisebbségek. Hogyan viszonyul a
kettő egymáshoz?

– Nem azért mondom, mert vajda lettem, de nem kellett volna önkormányzatokat csinálni. A vajdaság intézménye sok évszázados múltra tekint vissza. Most négyévente testvérek vagyunk, esetleg kapunk egy kis lejárt szavatosságú tésztát, a köztes időben meg senki sem foglalkozik a cigánysorok lakóival. Engem a kisebbségi vezetők „díszcigányoznak”, meg leszólnak, de én is leszólom őket, amíg nem teszik a dolgukat! Nekem nem ad senki semmit, nem voltam semmilyen szervezet tagja, mindig dolgoztam.

» Romavezetők közül elsőként ön ismerte el nyilvánosan, hogy van cigánybűnözés. Internetes fórumokon kap is érte rendesen. Szemtől-szembe is támadják?

– A vezetők írják ezeket, nem a cigánysorokon élők! Amikor kimondtam, hogy van cigánybűnözés, 16 vezető ült az asztalnál, s egy se állt fel, szólalt meg. Jó volt az emberek lelkének a kimondott igazság. A cigányokénak is! Van egy 15-20 százalékos leszakadó réteg, akikkel probléma van, nekünk kellene megtanítani őket, de ahhoz munka kell! Olyan munka, amit az 50 éves cigány ember is el tud végezni, bokorültetés, kapálás – amihez nem kell a Harvardra járni! A rendszerváltás után megszűntek a munkahelyek, jött a segély, sokan azt hitték, itt van Amerika, de a segély kevés lett, elfogyott a pénz… Gyurcsány Ferenc eljöhetne Vizsolyba, Lyukóba, meglátná hogyan él valójában a cigányság, miért lop…

» A cigány vezetőkkel milyen a viszonya?

– Horváth Aladár és Kolompár Orbán legnagyobb ellenségem a szikszói gárdaellenes akció óta. Azt kiabálták nekik, hogy a vajdáért jöttünk, nem értetek, takarodjatok innen… A végén elénekeltük a Himnuszt, majd úriemberként távozott mindenki. Senkinek sem görbült egy haja szála se.

» Apropó, a munka mellett rendre is szükség lenne…

– Járom a cigánysorokat, beszélgetek a szülőkkel. A rendszerváltás óta felnőtt egy generáció, velük nem lehet bírni. A rendőrségi statisztika a megmondhatója, hogy ütnek, vágnak, harapnak. A kiskorúaknál el kell kezdeni a nevelést, hogy ne lopjanak, az államnak viszont munkát kell adnia! Régen a cigány ember felkelt reggel, elment dolgozni, és délután családfőként ment haza. Most meg felkelnek, együtt vannak, együtt mennek lopni, sőt, erre biztatják a gyereket is. Higgye el, a cigány ember se szívesen megy a börtönbe.

» Ellentmondok! Van egy réteg, amely ősszel direkt elfogatja magát valami piti ügyben, hogy tavaszig lecsukják. Azt mondják, ingyen kap fűtést és enni is.

– Valóban vannak ilyenek, akik jól ismerik a paragrafusokat, sőt még a bírókat is. De van sok csöves és hajléktalan is, akik közül tízből hét magyar…

» Mi a véleménye az előítéletekről?

– Akinek ellopták a biciklijét, nem fog dicsérni minket. Értjük az okát.

» Vajdaként mit tesz?

– Nem szaladok a sajtóhoz, ha elintéztem valamit, például azért hívtak Farkasdűlőre, mert sok volt a lopás. Kimentem hat emberemmel, és a saját módszeremmel intézkedtem. Négy hónapja nem volt lopás…
Azonban nem vagyok Batman! Az önálló akciókat lassan be kell fejezni. Ezért is dolgozunk ki a polgármesterrel Miskolcon egy programot. Ha megcsinálhatjuk, 70 százalékkal csökkenni fog a bűnözés!

A vajda mindig a roma közösség köztiszteletben álló személyisége volt. Felelősséggel tartozott az alája tartozó cigányokért, hogy azok a törvényeket betartsák, és a földesúrral (jelen esetben az állammal) szembeni kötelezettségeiknek eleget tegyenek. A beiktatás nagyon ünnepélyes volt. Az új vajda a nép előtt esküt tett, hogy mindig a közösség érdekében cselekszik. Az eskütétel után ünnepséget tartottak a vajda tiszteletére. Ezen alkalmakkor szokás volt fát is ültetni, ahová minden évben visszatértek. A vajdák birtokában volt az ún. vajdapohár, mely aranyból vagy ezüstből készült, díszes kehely volt, valamint nekik volt a legdíszesebb botjuk is, melyet különböző szertartások alkalmával használtak.