Tállya ideális turisztikai helység

2011. július 5. (kedd) 07:39

Európa mértani középpontja egyre látogatottabb, a nyári időszakban ritka az olyan hét, hogy ne állna meg kirándulóbusz a földrajzi nevezetességet jelző Főnix mellett – egy fotózás erejéig.

[4_t] 03 Néhány érdekesség a Tokaj-hegyaljai községről: a településnév Vallon eredetű, nyelvjárásukban a „tállya” szó irtást jelentett, valószínűleg az általuk környékre hozott szőlővesszők ültetéséhez ritkították az erdőségeket.
Tállya a XIX. sz. elején a legnépesebb mezőváros volt Zemplén vármegyében. Kiváló borának köszönheti, hogy történelmünk sok híres személye megfordult, kötődött a településhez. Draskovics Gyula bíboros, 1562-ben Tállyáról vitt bort III. Gyula pápának a tridenti zsinatra. A szentatya miután megkóstolta, így szólt: „Summum pontificem Talia vina decent”, azaz „Tállyai bor illik a pápá asztalára.” Szintén a településről vitt bort II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajosnak. A nedűre a francia uralkodó azt mondta, hogy „Ez a királyok bora és a borok királya.” Pápai „borkóstolásra” a közelmúltban is volt példa. II. János Pál pápa első magyarországi látogatásakor tállyai aszút kapott Budapesten, ebből néhány palackot magával vitt Vatikánba.

[5_180] 04 A községben több műemlék, ill. műemlék jellegű épület található. Római katolikus temploma – bár nem a jelenlegi formájában – 1330-ban már meg volt. [1_t] 05 Ma a táj meghatározó építészeti eleme. Berendezése Északkelet-Magyarország egyik legszebb barokk együttese. A református templom barokk műemlék, II. Rákóczi Ferenc saját területéből adományozott egy részt a felépítéshez. Bár a templomot hamar felépítették, a torony csak 1809-ben készült el. Érdekessége a körerkély. Ugyancsak műemlék az evangélikus templom, késő barokk stílusú. Mai formáját a XIX. sz. végén nyerte el. Ebben a templomban keresztelték meg 1802-ben Kossuth Lajost.

[6_180] 02 Tállya hosszú időn keresztül Rákóczi birtok volt. Az ezt megelőző időszakban épült az a kúria, amiben Magóchy Gáspár fedezte a császári udvar üldöztetése elől Károly Gáspárt, aki a településen kezdte magyarra fordítani a Bibliát. A kúria később a Rákócziak tulajdonába ment át, II.Rákóczi Ferenc a szabadságharc idején ide hirdetett országgyűlést. [2_t] 06 Az Árpád téren található a Rákóczi pince, amely számos mellékágával igen nagy területet hálóz be. Csillagboltozatos nagyterme, az egyik kisebb fülke konyhakénti említése, a kijáratok elrendezései arra utalnak, hogy a pincerendszert a bortároláson kívül – támadások esetén – menedékhelyül is igénybe vették. A katolikus egyház temetőjében nyugszik Lavotta János (1764-1820) zeneszerző, a magyar verbunkoskirály.

Tállya egy, az 1990-es évek elején az FM által elvégzett, a HM és a MTA által jóváhagyott mérés alapján – Európa mértani középpontja, 2002-től a Kultúrális Világörökség része. Jó befektetési lehetőségekkel bír, ideális idegenforgalmi feltételekkel rendelkezik.