Tanévkezdés káosszal

Iskola összevonások, az intézmények bezárása állt kilométerkőként az út mentén. Az iskolai férőhelyek mennyisége jóval meghaladja a tanulmányokra jelentkező, vagy az azt folytatni kívánó tanulók számát. Madách Imre szavaival: kevés az eszkimó, és sok a fóka. Az iskolák versenyeznek a gyermekekért, és már az oktatás is piaci alapon szerveződik. A versenyből logikusan a minőségi tanításnak és nevelésnek otthont adó intézmények kerülhetnek ki győztesen. Viszont e versenyben csak hosszabb távon hirdethetik ki az eredményt, s addig a szülő, aki iskolás gyermeke elhelyezésről dönt, csak kapkodhatja a fejét.

A selyebi általános iskola, és többfunkciós tanintézmény pedagógusai meglepetten, mi több döbbenten vették tudomásul, hogy a tanévnyitón tizenöttel kevesebb diák jelent meg, mint amennyire vártak.

Jelentkezés oda, vissza

- Nem értettük, mi történt, hiszen az utcán láttuk a hiányzó gyereket – mondja Vigóczki Jánosné, igazgató-helyettes. - Ők a felsőbb évfolyamokon tanuló diákok sorából kerültek ki. A szülőknek elküldtük a felszólításokat, szeptember 4-én azonban megérkeztek a kikérő okmányok, amelyekből megtudhattuk, hogy az érintett diákok nem nálunk, hanem Tomoron, a Rom Som Alapítvány által alapított és működtetett Klebelsberg Kunó Általános Iskolában és Szakiskolában folytatják a tanulmányaikat. Néhány nap múlva azonban több gyermek jelentkezett vissza, hogy mégiscsak a selyebi iskolát választják. Elmondták: az oktatás nem kezdődött meg időben. A tanítási órák helyett kirándulni, bográcsozni jártak, vagy játszottak. A szülő, aki felfogta gyermeke elsődleges érdekét: nevezetesen azt, hogy tudás nélkül semmiképen sem érvényesülhet az életben, nem fogadták el a tomori lazulást.

Ketten a nyolcadikban

Lak iskolájának udvarán a szeptemberi nyárban testnevelés órát tartanak. A bemelegítést és a gimnasztikát, atlétikát követően a gyerekek játékokat kapnak. A fiúk a hordozható asztali focit kérik, a lányok a tollaslabdát, kisebb gyerekek ugrókötéllel mutatják be büszkeségre okot adó ügyességüket. A hűvösebb irodában pillanatok alatt felforrósodik a levegő, amint Bukovenszki István igazgató sorolja: - Intézményünk címére tizenhét kikérő érkezett meg Tomorról. Tanulóinkat augusztus 29-étől kérték ki. A leveleket szeptember 2-ai dátummal írták alá, postára pedig 4-én adták fel a borítékokat. Érdekesnek tartom, hogy a tizenhét megnevezett diák közel fele nem is a mi iskolánkban tanult korábban. A nyolcadik évfolyam tanulói közül mindössze ketten maradtak nálunk, a tizedik évfolyamról pedig több olyan gyerek került Tomorra, akik néhány nap múlva valósággal visszamenekültek hozzánk.

- Polgármesterként felelősnek érzem magam az oktatás színvonaláért, a gyerekek fejlődéséért mondja - Berzeviczi Zsolt, Lak vezetője. – A tomori, alapítványi iskola több telephelyen működik. Autóbusszal utaztatják a diákokat Gagyvendégitől Szikszóra és vissza. Itt, Lakon állami finanszírozásban épült meg a minden igényt kielégítő, korszerű iskola, többek között informatikai szaktanteremmel. Az intézményt azonban nem használhatjuk ki teljes mértékben, ha a tanulók kikérése tovább folytatódik. Egy független, egri szakértő véleménye szerint a tomori intézményvezető végzettsége pedig nem fér bele a rendszerbe, mert nincs megfelelő képesítése.

Ki mit kínál?

A Rom Som alapítvány által működtetett iskolában – Planicska Csaba intézményvezető tájékoztatása szerint – a tanulók 98 százaléka cigány származású, a legtöbbjük halmozottan hátrányos helyzetű. - Véleményem szerint az a jó iskola, ahol jól érzik magukat a tanulók – fogalmazza meg álláspontját az intézményvezető. – Ha pedig Tomoron kapják meg a srácok, amire szükségük van, miért ne jönnének hozzánk? Nálunk elsősorban szakiskolai felzárkóztató programok indultak, és zajlanak. Amíg Lakon például csak gyümölcs termesztőket képeznek, addig nálunk többféle építőipari és fémipari szakmában szerezhetnek képesítést a diákok. Három gazdasági szervezettel állunk kapcsolatban a környéken. A gyakorlati képzés feltételei náluk adottak, ugyanakkor kötelezettséget vállaltak arra, hogy az eredményes vizsgát, s az OKJ-s szakképesítés megszerzését követően egy évig garantálják a foglalkoztatásukat. A tanulók, akik a szakképzésben a következő tanévtől részt vesznek, havi ösztöndíjat kapnak, amelyet a Szakképzési Törvény ír elő. Enyhén szólva is rosszindulatú tévedés, amely szerint nem lenne megfelelő szakképesítésem. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara műszaki szakoktatói szakán végeztem. Budapestem a Műszaki Egyetem közoktatás szervezői képzettséget szereztem, s pedagógiai szakvizsgával szintén rendelkezem. Planicska Csaba tud róla, hogy valamikor februárban feljelentették, de hivatalos értesítést az esetlegesen ellene zajló vizsgálatról még nem kapott.

Udvardy József  


Tomor, vagy nem Tomor?

László László: - Hetedikes vagyok. Az idén én is a tomori évnyitóra mentem egy csuklós autóbusszal. Az iskolában egy hétig mellőztük a tanulást. Játszottunk, meg ilyenek. Megtudtam, hogy több helyszínen zajlik az oktatás, sokat utazgatnánk. Szüleimmel egyetértésben úgy döntöttünk, visszajövök a selyebi iskolába. Én elsősorban tanulni szeretnék, s ebben az iskolában kapom meg a fejlődéshez szükséges ismereteket.

Hammerszky Zsolt: - A második szakmámat akarom megszerezni. Jártam Tomoron is, tájékozódtam. Úgy láttam, abban az iskolában nehezebben juthatok el a célomhoz. Átgondoltam az esélyeimet, s úgy határoztam, hogy először elmegyek dolgozni. Összegyűjtöm a szükséges összeget a tandíjra. Ezután pedig Kazincbarcikán tanulok tovább, s megszerzem az autószerelői képesítést. Ez a szakma lesz a jövőm biztosítéka.

Id. Siroki László: - Miért foglalkoznak állandóan a tomori iskolával? Elég volt, ne jelentgessenek már fel senkit, aki itt dolgozik, s a legszegényebb gyerekek sorsán igyekszik javítani. Engedjék meg, hogy a roma gyerekek felzárkózzanak a többiekhez. Roppant nehéz helyzetben vannak, s ha nem végzik el az általános iskolát, s nem tanulnak szakmát, nem juthatnak ki a nyomorból. Itt nyílik lehetőségük arra, hogy a tanítás és a nevelés után alkalmuk legyen elhelyezkedni, saját munkájukból megélni.

Főszerepben a normatíva

A szakmabeliek nyilvánvalóan jól tudják, de olvasóink tájékoztatására közöljük: mind az állami, mind pedig az alapítványi iskolák finanszírozása fejkvóta, normatíva szerint történik. Minél jobb az adott intézmény kihasználtsága, minél több gyerek, fiatal oktatását számolhatják el, annál jobb helyzetben vannak. Hozzátéve: a normatíva önmagában nem elegendő a teljes finanszírozáshoz, az iskolák költségvetéséhez hozzájárul a település önkormányzata és hozzájuthatnak pályázati pénzekhez is.

Megszűnt iskolák

A csekély gyermeklétszám miatt a következő oktatási intézmények szűntek meg megyénkben: Balajt, általános iskola, Gagybátor, általános iskola, Gagyvendégi, általános iskola, Sajónémeti, általános iskola, Sajóvelezd, általános iskola, Ziliz, általános iskola. Ózdon, a Brassó úti általános iskola az épület leromlott állapota miatt szűnik meg. Miskolcon 58 pedagógus státuszát szüntették meg, kétharmaduk nyugdíjba vonult.