Tokaj-Hegyalja jövője nem lokális kérdés

Mint az a sátoraljaújhelyi tanácskozáson elhangzott, az iroda feladata lesz a borvidékkel kapcsolatos fejlesztéspolitikai feladatok koordinálása. Takács András PhD programvezető, a Tokaj-hegyalja Fejlődéséért Szövetség ügyvivője elmondta érdeklődésünkre, hogy a világörökségi kérdésekben érintett helységek közül szinte valamennyi településvezető részt vett az eseményen, amelyen a kulturális és természeti értékek védelme mellett kitértek a pátria szőlészeti, borászati és turisztikai jövedelemtermelő képességére is. - Az Országgyűlés döntött a világörökségi törvény elfogadásáról, amely számtalan állami feladatot és fejlesztéspolitikai lehetőséget von maga után. Ezek helyi szintű koordinálását és támogatását végzi a Tokaj-Hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Programiroda. - A programiroda megalakítása már csak azért is időszerű – sorolja Takács András - mert Tokaj-Hegyalja 2012-ben ünnepli világörökségi címének 10. évfordulóját, így a szakmai feladatok mellett hozzájárulhat az évforduló méltó megünneplésével kapcsolatos előkészületeknek. A programiroda működtetésében fontos a huszonhét település, a megyei szereplők, így a megyei önkormányzat, kormányhivatal, továbbá a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesület, a szőlész és borász közösségek, az egyesületek, a turisztikai szervezetek, szolgáltatók, vállalkozások, a tudományos szféra, az oktatás, a média, az építészek -és tájépítészek, az erdészet, természetvédelem, bányászat, vízügy, hulladékgazdálkodás (a nagy „tájalakítók”), az egyházak, egyéb gazdasági szféra bevonása. 2012 folyamán két tokaj-hegyaljai tervezési anyagot kell elkészíteni: Tokaj-Hegyalja Világörökségi Kezelési Tervét, valamint Tokaj-Hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Programját és kísérletet kell tenni arra, hogy 2013 után ezek szerint működjön a borvidék – mondta Takács András.

El lehet készíteni a stratégiai tervet

Az eseményen részt vett Dr. Mengyi Roland a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, aki a területfejlesztés kapcsán megjegyezte, olyan fejlesztés-politikai dimenziók kerülnek a megyei önkormányzatokhoz, amelyek korábban a Regionális Fejlesztési Tanács, a Megyei Fejlesztési Tanács, és egyéb ágazati minisztériumok hatáskörébe tartoztak. Nem projektről van szó, a munka programalapú tervezéssel kezdődik, eszerint történik a gazdaság szerkezetének átalakítása, a mezőgazdaság, ipar –és szolgáltatás fejlesztése. A sokrétű, átfogóan kezelt területfejlesztési politika - a szubszidiaritás elvét figyelembe véve - a gazdaság teljesítményét akár ötven százalékkal növelheti, köszönhetően a helyben született döntések hatékonyságának. Társadalmilag és gazdaságfejlesztés szempontjából is fontos a határon átnyúló együttműködésekben való aktívabb részvétel, valamint az idegenforgalom és a turizmus fejlesztése, amelyben a megyei önkormányzatnak továbbra is fontos szerepet kell vállalnia. - A megyei vezetés végre azokat a feladatokat végezheti, amelyek a megyében élők számára a legfontosabbak – mondta a közgyűlési elnök. - A Világörökségi Törvény elfogadása után fölgyorsultak a nemzeti vidékstratégiával kapcsolatos kormányzati munkák, jelenleg minden remény meg van arra, hogy Tokaj-hegyalja kiemelt térségfejlesztési programként tudjon megjelenni. Ez azt jelenti, hogy 2012 folyamán a világörökségi értékvédelem mellett el lehet készíteni a térség komplex fejlesztéspolitikai, stratégiai tervezésének irányát, ebben meg lehet jelölni olyan elemeket, amelyek konkrétan fejleszthetők. Nagyon fontos a térség szakmai intézményrendszerének a megerősítése, csak a példának okáért: augusztusban újra megnyílt a tarcali Szőlészeti –és Borászati Kutató Intézet, egy ilyen intézmény nélkül nem lehet sikeres a borvidék.

Koordinált párbeszédre van szükség

Hörcsik Richárd a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta előadásában, hogy a jelen emberének is ugyanazt a felelősséget kell éreznie, cselekednie a szűkebb pátriáért, Zemplénért, Tokaj-Hegyaljáért, mint az elődöknek. Ma mások az eszközök, mások a lehetőségek, de a szándék mit sem változott. A honatya hangsúlyozta, hogy Tokaj-Hegyalja jövője nem lokális kérdés, hanem mindenkori nemzeti ügy, a világörökségi cím révén pedig egyetemes jelentőségű feladata hazánknak. Az UNESCO Világörökség Bizottság 2011. június 23-i döntése alapján (a „szerencsi erőmű ügy” következtében folyó eljárás nyomán) a Kormánynak 2013. február 1-ig jelentést kell benyújtania a Bizottság felé a borvidékkel kapcsolatos értékvédelmi, fejlesztéspolitikai, valamint irányítási és vezetési problémák megoldásáról. - Talán sokan emlékeznek arra, amikor a Vidékfejlesztési Miniszter éppen itt Zemplénben, Sárospatakon indította társadalmi vitára a „Nemzeti Vidékstratégia 2020” kormányprogramot 2011 áprilisában – emlékeztetett Hörcsik Richárd. - Ezt követően kezdeményeztem Fazekas Sándor miniszter úrnál, hogy a „Térségi komplex nemzeti programok” fejezetébe kerüljön be önálló passzusként a Tokaj-hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Program. A miniszter július 5-én kelt levelében befogadta javaslatunkat és - Takács András segítségével - megfogalmazásra került ez a pusztán bő egyoldalas dokumentum. Ennek a lényege az, hogy a program egy hosszú távú, átfogó és fenntartható térségi fejlesztésekre irányul, különös tekintettel a világörökségi értékvédelemre, az agrárgazdaságra, a komplex vidékfejlesztésre és a turizmusra, (stb.), miközben törekedni kell az ipari üzemek tervezésének és működésének térségi illesztésére, a szükséges turisztikai infrastruktúra kialakítására. Meggyőződésem, hogy Zemplén, benne Tokaj-Hegyalja és a borvidék jövőjében rendkívül fontos az ahhoz illeszthető fejlesztéspolitikai irányok megfelelő kidolgozása, felépítése és működtetése is a világörökségi értékvédelem mellett. Csak egy jövedelemtermelésben és lakosságmegtartó képességben is erős, hagyomány -és értéktisztelő, de innovatív térség -és közösség tudja fenntartani, gazdaságosan működtetni a szőlészeti és borászati alapú világörökségi kultúrtájat. Hogy miért fontos ez a dokumentum? Azért, mert e komplex fejlesztési programhoz – pénztelen világunkban – nemcsak magyar, hanem európai uniós források is párosulhatnak! Ez a kályha, minden jövőbeni vidékfejlesztésének az origója. Az első lépéseket megtettük. Most azért vagyunk itt, hogy a programot kibontsuk, és elkezdődjék egy olyan koordinált párbeszéd a térség politikai és gazdasági döntéshozói között – ami egy jól artikulált térségi érdekképviselet jelent. Nagy szükségünk lesz a régió politikai vezetőire: Demeter Ervin kormánymegbízott, és Dr. Mengyi Roland megyei közgyűlési elnöke munkájára. végül engedjék meg, hogy megköszönjem Takács Andrásnak az eddigi önzetlen munkáját – mondta a tanácskozáson Hörcsik Richárd.

- SfL -