Tudományos konferenciával kezdődött a Rákóczi Emlékév

A pénteki, „Rákóczi emlékezete” című rendezvényen Dr. Kovács János megyei főjegyző adott tájékoztatást arról, hogy a megyei közgyűlés tavaly decemberben határozta el - az idei esztendőt Rákóczi Emlékévvé nyilvánítja. Az eseményen megjelenteket Dr. Mengyi Roland közgyűlési elnök köszöntötte, majd megjegyezte beszédében, hogy a Rákóczi szabadságharc végétől napjainkig nagy az érdeklődés a korszak iránt annak ellenére, hogy II. Rákóczi Ferenc nem volt uralkodója az országnak, intézményesen csak Erdélyben volt fejedelem. - Az 1703 és 1711 közötti Magyarországot sokan Rákóczi országának nevezzük – mondta a közgyűlési elnök, majd így folytatta - gondoljuk csak végig, milyen szellemiség mentén tevékenykedve sikerülhetett véghezvinnie tettét az adott kor körülményei között. Mi Rákóczi üzenete a ma emberének, a hazájáért elkötelezett gondolkodónak, döntéshozónak? Tudhatjuk, hogy kezdetben a felkelés és a szabadságharc szinte Rákóczi „magánjellegű ügye” volt. Övé volt a kezdeményezés, az irányítás és a felelősség. Ő vállalta magára - maradék nélkül - az országépítést. A hozzá csatlakozók a személyes hűségen keresztül kapcsolódtak az egyre jobban nemzetivé váló mozgalomhoz. II. Rákóczi Ferenc azon magyar történelmi személyiségek közé tartozik, akiket elfogadott és magáénak tekintett Európa, és ez az európai ember képes volt egy zászló alatt egyesíteni a Nemzetet, benne több nemzetiséget. Gondolunk csak leghűségesebb népére, a ruszinokra, Rákóczi “Gens fidelissima”-jára! Ez Rákóczi üzenete a ma embere számára, ez az az örökség, az a hagyaték, ami példaértékű, és ami miatt fontos megemlékeznünk Rákócziról. Az Ő hűsége, nagyszerű szervező és teremtő, egységbe rendező ereje az, amiből ma is példát vehetünk – hangsúlyozta Dr. Mengyi Roland.

Meg kell találni az embert

Szőcs Géza a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára hozzátette, a konferencia ugyan a múltat idézi, de olyan emberi értékeket vonultat fel, amely utat mutathat bármely korban, a jelenlegiben is. – Példát adnak, felkínálják a lehetőségek tárházát, figyelmeztet a ránk bízott emberek, a nemzet sorsára. Egy olyan korban, amikor minden változik, könnyen elveszítjük a lábunk alól a talajt. A hamis próféták megtévesztő, különféle kommunikációs stratégiájának útvesztőjében mégis meg kell látni az embert, a közös feladatokat, meg kell találni a nemzetet. Csak a hagyomány állíthatja meg a felelőtlen döntéseket, érdemes követni az elődöket, mert amit tettek az nem öncélú volt, mint az manapság annyira divatos. Amit másokért, a közösségért, a nemzetért teszünk, az őriz meg minket az utókor számára – hangsúlyozta az államtitkár.

Kiállítás nyílt

Az eseményen Dr. Mengyi Roland és Szőcs Géza kitüntetéseket adott át, az Erdélyi Magyar Örökség Díjat kapta meg Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, az Antall-kormány egykori kultuszminisztere, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, az árvagyermekek megmentője, és Rózsa György Miskolc levéltárosa. A késő délutánban nyúló programon R. Várkonyi Ágnes történész - Rákóczi és Európa, Dr. Kónya Péter történész - II. Rákóczi Ferenc és a Felvidék, Dr. Gyulai Éva történész - Rákóczi vármegyéi, Dr. Mezey Barna jogtörténész, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora - Rákóczi állam- és jogalkotó tevékenysége, Dr. Mészáros Kálmán hadtörténész - Miskolci tisztek és altisztek a kuruc hadseregben, végül Kis Domokos Dániel történész, tudományos kutató - Rákóczi bujdosása és bujdosó társai című előadását hallgathatták meg az érdeklődők. A konferencia szünetében sor került a Rákóczi szabadságharc megyei dokumentumaiból összeállított kiállítás megnyitójára, a rendezvényt Vasik Boglárka az ózdi József Attila Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulójának, valamint Kelemen Csaba, az egri Gárdonyi Géza Színház színművészének irodalmi összeállítása színesítette. Az eseményt – mások mellett - megtisztelte jelenlétével Kriza Ákos miskolci polgármester, Csöbör Katalin, Nagy Kálmán és Sebestyén László országgyűlési képviselők.

- SfL -