Új alapokon a közfoglalkoztatás

„Az önkormányzatok által ellátandó közfeladatok támogatására szóló pályázati felhívásokat már az év végén meghirdették. Ezen túlmenően az önkormányzatok lehetőséget kaptak a tavaly november előtt megkezdett, de idén január, februárra átnyúló közcélú munka átmeneti támogatására. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében erre 86 önkormányzat 471 főre kért és kapott támogatást 67,5 millió forint összegben” – fogott a támogatások ismertetésébe Tamási Ildikó, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója.
Mint megtudtuk, az önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek által szervezett közfoglalkoztatás támogatására vonatkozó pályázatok folyamatosan érkeznek a munkaügyi központ kirendeltségeire. A támogatások odaítélésre, a szerződések megkötése, a közvetítések bonyolítása folyamatosan zajlik. Erre a foglalkoztatásra 6,6 milliárd forint áll rendelkezésre, melynek kétharmada kizárólag 4 órás foglalkoztatásra fordítható. Az eltelt időszakban, megyénk 74 önkormányzata közel 5000 fő 4 órás, és 51 pályázó összesen 487 fő, 8 órás foglalkoztatására nyújtotta be kérelmét.
A „Téli közmunka” keretében – a nemzetgazdasági miniszter döntése alapján – megyénkből a 9 leghátrányosabb helyzetű kistérség 329 fő két hónapos foglalkoztatására 66,5 millió forintot kapott. Ezen túl az országos közfoglalkoztatási program keretében megyénkbe több mint 1,3 milliárd forint forrás került, amelynek eredményeként február-márciusig 1000 embernek kezdődik meg, s tart a legtöbb esetben egészen az év végéig a foglakoztatása.

Polgármesterek a közmunkaprogramról

Dr. Fekete Zoltán (Mezőkövesd) - A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program egy új elképzelést vázol mindannyiunk számára. Nagyobb létszámban tudunk foglalkoztatni, hiszen vannak olyan munkanélküliek, akik már évek óta nem tudtak elhelyezkedni. Igaz, a rendelkezésre álló keretösszeg lényegesen kevesebb az előző évekhez képest, hiszen az akkori kormány – mit sem törődve a finanszírozás nehézségeivel – szinte megduplázta a költségvetésben rendelkezésre álló fedezetet tudva azt, hogy a választásokat követően kormányváltás lesz, és a felelősség már nem őket terheli. Az is igaz, hogy az új programban az előző évekhez képest kevesebb ideig lesz lehetőség a foglalkoztatásra, de sokkal több személy kap alkalmat arra, hogy visszakerüljön – ha csak rövid időre is – az aktív munkavégzők közé. Ami a négyórás foglalkoztatást illeti, motivációt jelenthet a bérpótló jövedelemben részesülők számára, hogy ha nem lesz meg egy éven belül a ledolgozott 30 napjuk, a következő évben nem jogosultak bérpótló juttatásra. Vagyis ahhoz, hogy bármiféle jövedelemmel, juttatással rendelkezzen az illető, el kell mennie dolgozni. Összegezve: a program egy hatékonyabb, minél több dolgozni vágyót megmozgató lehetőség, amelyben kevesebb ideig, de sokkal nagyobb létszámmal tudunk bevonni – pályázat keretében – dolgozni akaró, munkanélkülieket.

Béki József (Bekecs) – Érzékenyen érintette az önkormányzatokat, hogy megváltozott a közfoglalkoztatásról szóló jogszabály. Ez a mi településünkön kedvezőtlen helyzetet alakított ki, bár maga a kormányzati szándék jó, ugyanis arra összpontosít, hogy minél több embert vonjanak be a munka világába. A módszer azonban nem az igazi, mert a rendszer a négyórás munkavégzést preferálja, ami még nem lenne gond, ha a munkabérek magasabbak lehetnének. Négy órában keresnek harminc, harminckétezer forintot, ugyanakkor huszonnyolcezer-ötszázért otthon ülhetnek. Igaz, hogy a négy órát össze lehet vonni és naponta nyolc órán keresztül lehet munkát adni, ám ebben az esetben a hónap – egyrészt – két hétre módosul, a pénz változatlan, másrészt nincs foglalkoztatás a következő két hétben. A 2-4 hónapos foglalkoztatás hátránya még, hogy az időszak letelte után új embereket kell bevonni, azonban vannak olyan speciális feladatok, munkakörök, köznevelési feladatok (pl. gépkezelő, pedagógiai asszisztens, dajka, stb.), amire nem mindenki alkalmas.

Soltész János (Baktakék) – Októberi megválasztásomat követően ötvenen felül dolgoztak a közmunka programban településünkön. El kellett bocsátani őket, és még senkit nem tudtam felvenni. Abaújban, illetve a környékünkön nagy probléma a foglalkoztatás, a munkanélküliség. Senkinek nem kell külön elmagyarázni, hogy az ország leghátrányosabb vidékén élünk. Huszonöt-huszonnyolcezer forintból az sem tud megélni, aki dolgozni szeretne. Tény, hogy a számok azt mutatják, hogy sokan dolgoznak majd például a katasztrófa sújtotta területeken, de mi van ott, ahol nem volt ilyen esemény? Egykor megszüntették a termelőszövetkezeteket – hogy visszanyúljunk az időben – de itt vannak napjaink, amikor új befektetések zárják be a kapuikat. Az emberek sírva jönnek panaszkodni a végrehajtások miatt. A kérdőjelek tornyosulnak, az önkormányzat nem tud foglalkoztatni mindenkit. Amíg nincsenek munkahelyek, addig egyszerűen kiút sincs.