Új értékeket hoz Közép-Európa

Néhány évvel ezelőtt Ausztriát állították szégyenpadra az Európai Unió balliberális véleményformálói, majd sikertelenül próbálták politikai karanténba zárni. Tavaly – pont a magyar elnökség kezdetére időzítve – és az idei év elején pedig Magyarország volt „műsoron”. A január 21-i budapesti békemenet tömege azonban jelezte, hogy ebből nem kér a nemzet. Simon János politológussal beszélgettünk a Magyarországra zúduló – első sorban balliberális sajtó- és politikai – hadjáratról.

– Az emberek kevéssé ismerik a brüsszeli mechanizmusokat, valóban kokikat és sallerokat oszt Magyarországnak az EU? – indítottuk a beszélgetést.

– Azt gondolom ez túlzás, csak a liberálisok látják így. Valójában közben többször luftot ütöttek. Először is szögezzük le: a demokratikusan választott rendszert meg akarják regulázni az EU bürokratái. Ez azért veszélyes, mert csorbulhat a demokrácia. A valóság az, hogy új értékeket hoz Közép-Európa, ami nem feltétlen tetszik a központi bürokráciának. Érzik ezt a csehek is, a lengyelek pedig teljes egészében tisztában vannak vele, átlátják a helyzetet. Ezt mutatja, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátság jegyében született szolidaritást jelképező demonstrációkon, nyilatkozatokon túl egyetlen lengyel baloldali sem szólalt fel Magyarország ellen!

– Véleménye szerint mi van a konfrontáció hátterében?

– Miről is van szó valójában? Látható, hogy Nyugat-Európa elfáradt. Erre egy példa: oda jutottak, hogy szembe állítják a családot és a homoszexualitást… Valójában a konfliktus mögött Közép- és Nyugat-Európa értékkonfrontációjáról van szó. Közép-Európában érték a család, a gyerek, a nyugdíjas… A nyugati bürokrácia ütközött a demokratikus, legitim magyar kormánnyal.

– Tavaly is kapott hideget-meleget a kormányzat és most is. Mi változott?

– A magyarok sokkal felkészültebbek most a média és a személyi állomány tekintetében, mint egy éve. Tavaly későn ébredt a magyar önvédelmi reflex, a nemzetközi kapcsolati rendszert – gondolok itt például az amerikai magyarokra, a kanadai magyarokra – későn indították be, és a kommunikációt is. A korábbi meglepetés után mostanra rájöttek, hogy azonnal válaszolni kell, mert a hamis állítás önálló életre kel, ha nem cáfolják azonnal. Aki követte február elején az Európai Parlament alapjogi- és igazságügyi bizottságában történteket – ahol megint a magyarországi helyzet volt terítéken – már láthatta, felkészültek voltunk. Kommunikáció tekintetében profi módon legyőztük azt az oldalt, amely hazánk ellen támadást intézett.

– Mi jöhet még ezek után?

– Meggyőződésem, hogy esetünkben ennek vége, mert jogi oldalról egyetlen törvénybe se tudtak belekötni. A konkrét jogsértés helyett már az európai szellemiségről beszélnek, ami megfoghatatlan, hiszen, ha innen nézem ilyen, ha onnan nézem, akkor meg olyan. Magyarország esetében ezt követően szép lassan el fog halni a dolog. Utána véleményem szerint Lengyelországot próbálják majd bedarálni, de nem fog menni. Nagyobb ellenállást fog kiváltani belőlük, mint ahogy az nálunk történt, mert a lengyelek még keményebbek, dacosabbak…

– Az unió gazdaságilag nem állt még ilyen rosszul, mint most. Elképzelhető, hogy a figyelem eltereléseként nyitottak politikai vitát?

– Nem volt akkora nemzetközi közönsége a magyar vitának, mint sokan gondolnák itthon. Ugyanekkor volt az EU-görög pénzügyi tárgyalás, és állítólag a kocsik 90 százaléka az előtt a helyszín előtt állt… Az azonban tény, hogy az ilyen politikai vita helyett az Európai Uniónak most vannak sokkal fontosabb problémái. Az EU-nak olyan gondokkal kell szembe nézni, és megoldani, mint még soha. A közösségen belül még soha nem volt ekkora az ifjúsági munkanélküliség, vagy ott a görög dráma, és a kérdés: mi lesz az Euróval?  

– Egy utolsó kérdés erejéig evezzünk ismét hazai vizekre. Országértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: higgadtabb, nyugodtabb, konszolidáltabb kormányzati munka következik. Mit jelent ez Ön szerint?

– Meggyőződésem, hogy előtérbe kerül majd a gazdaság, a magyar vállalkozók, a kis- és középvállalkozások támogatása. Ha a gazdaság területén stabilitást tudunk elérni, akkor konszolidálódik majd az ország politikailag is.