Újra fókuszban a szén és a bányászat

Több év kihagyás után újra összehívta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke a megyei Szénbányászati Klasztert, amelynek többek között szereplője a Technológiai és Ipari Minisztérium és annak témáért felelős háttérintézményének képviselője, a Miskolci Egyetem a Műszaki Földtudományi Kar révén, valamint a nemrég kinevezett, a hazai lignittermelés növeléséért felelős miniszteri biztos, Riz Gábor is.  

Kilenc évvel ezelőtt alakult meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szénbányászati Klaszter azzal a céllal, hogy a több száz éves hagyományokkal rendelkező hazai szénbányászat újraélesztését, valamint a földben lévő szénvagyon kitermelésére irányuló folyamatot segítse.

Magyarország jelentős szénvagyonnal rendelkezik, amivel úgy néz ki, komolyan számol a magyar kormány is. Ezt jól mutatja, hogy idén szeptember 1-től a lignittermelés növeléséért felelős miniszteri biztost nevezett ki Palkovics László technológiai és ipari miniszter.

A Klasztert újra életre keltő Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke az ülést megnyitó beszédében elmondta: „Becslések szerint közel két milliárd tonnára tehető az ország összes szénvagyona, ennek jelentős része Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Mellette itt van a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara is, amely komplex és komplett tudás- és kutatóbázissal rendelkezik. Ezt egészíti ki az évek során összegyűlt tudásvagyon, amelyet a különböző iparági szervezetek és minisztériumi háttérintézmények raktak össze. Ezeket az energiaválságban elő kell venni, meg kell vizsgálni, hogyan hasznosíthatók céljaink eléréséhez.”

A Klaszter egyik fontos küldetése, hogy újradefiniálja a szénhez, a szénbányászathoz való hazai viszonyunkat. Erről már Riz Gábor miniszteri biztos beszélt, aki kijelentette: „Csak úgy van esélye a szénbányászatnak, ha fenntarthatósági alapelvek mentén fogalmazzuk meg a magyarországi szénvagyon felhasználását. Ezen belül kiemelt figyelmet fordítunk a tisztaszén technológiára, a kritikus nyersanyagok akár szénnel együtt való kitermelésére. Ezeket átgondolva már összhangot lehet és összhangot kell teremteni az ország környezetvédelmi vállalásai és szénkészletünk hasznosítása között. A XXI. században csak így, fenntartható módon kezelve és komplex energetikai személettel tudunk eredményeket elérni a hazai szénkészlet kitermelése, felhasználása terén.