HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Ünnepi közgyűlésen emlékeztek 1956 hőseire

2012. november 16. (péntek) 16:21
 
„Azért gyűltünk ma össze, hogy hálánkat és köszönetünket kifejezve közösen hajtsunk fejet a szabadságharc mártírjai és a ma is közöttünk élő hősök előtt” – fogalmazott dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke az október 23-ai ünnepi közgyűlés megnyitóján.

Már hagyomány, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ünnepi üléseit egy, a megyében lévő településen tartja. Ebből az alkalomból október 23-án Cigándon emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulójáról.
Az ünnepi események délben a Nagy Dezső Művelődési Házban kezdődtek, ahol Oláh Krisztián polgármester köszöntötte a vendégeket és elmondta: „Nagy megtiszteltetés, hogy a megyei közgyűlés településünkön rendezi meg ünnepi megemlékezését, hiszen ilyen esemény eddig még a Bodrogközben nem volt.”

A diadal napja

A köszöntő gondolatok után dr. Mengyi Roland mondta el méltató szavait.

[1_960] MengyiRoland.jpg

– 1956-ban a fegyvert kézbe vevő elődeink szabadság utáni vágya, az ennek nyomán tapasztalható összefogás öröksége alapozhatja meg a jelen magyarságának hitét, amely átvezet minket a jövőbe. Mert azt a sokszor embert próbáló örökséget, amelyet 1956 hagyott ránk, mindenáron tovább kell vinnünk. Október 23-a a Szabadság Napja, amelyért nemzedékeken keresztül komoly áldozatokat hoztunk. Ma már képesek vagyunk megélni ezt a szabadságot, és élni is tudunk ezzel a szabadsággal – mondta az elnök, aki többek között azt is kiemelte, hogy ez a nap a győzelem és a diadal napja történelmünkben. 1956 októberének hősei hittek abban, hogy ez a nemzet szabadságra született.

Igen a szabadságra

[3_180] HalaszJanos.jpgA közgyűlés elnökének köszöntője után Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Parlamenti államtitkára mondta el ünnepi beszédét.
- A Magyar Nemzet mindig is tudott NEM-et mondani. A 19. és 20. században háromszor esett meg, hogy ez a NEM kiáltás az egész világ, de legalábbis Európa figyelmét felkeltette. Elsőnek 1848-49-ben, majd 1956-ban, amikor Párizstól Rómán át Londonig tette hiteltelenné, gyűlöletessé a bolsevizmust és a Szovjetunió politikáját a magyar forradalom lángja és annak eltiprása. Végül 1989-ben, amikor a világ nem is értette, ami hazánkban folyt, de azt világosan látta, hogy egy ország és egy büszke, egyenes gerincű nemzet nagyot mer álmodni, és lemeri dobni magáról a Szovjet diktatúra rabláncait – mondta az államtitkár.  
Ünnepi beszédében kiemelte: „Ne feledjük el azt sem, hogy a nemekkel szemben mindig ott álltak az igenek is. 1848, 1956 és 1989 szabadságra mondott igenje. 1848-nak 1956-nak és 1989-nek közös tanulsága, hogy álmodni csak merészet és nagyot szabad. A forradalmakat követő békés megegyezések el tudták indítani az országot egy felívelő úton. Az összefogás, az őszinte akarat és szó azonban nem csak a jelenre és jövőre vonatkozik. Tisztán és torzításoktól mentesen kell néznünk múltunkat, köztük azt az értéket, amelyet 1956 testesít meg és hordoz.”  
Mindig megható érzés, amikor gyerekek idézik fel a múltat, emlékeznek a történelem sorsdöntő eseményeire. Ilyen pillanatot élhettek át azok, akik a cigándi Kántor Mihály Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulóinak műsoránál jelen voltak és együtt emlékeztek 1956 eseményeire.

[4_960] Musor.jpg

[2_960] Elismertek.jpg

Vissza