Uzsorások rács mögött – következetes fellépés

Az azóta eltelt időben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) benyújtotta az Országgyűlésnek az uzsora-bűncselekmények elleni törvénymódosítási javaslatait. „A kormány elkötelezett a társadalom vagyoni viszonyait messzemenően befolyásoló, az elmúlt évek gazdasági folyamatai miatt kiszolgáltatott helyzetbe került emberek további gátlástalan kihasználásának megakadályozása mellett, amelynek egyik eszköze az uzsora elleni fellépés következetesebbé tétele és szigorítása.” – derül ki a minisztérium sajtóirodájának tájékoztatójából. Mindannyian tapasztalhattuk, az elmúlt hetekben a hírekben megszaporodtak az uzsorások elleni szigorú fellépésekről szóló tudósítások. Összeállításunkban rendőr, polgármester, országgyűlési képviselő beszél a szigorítás szükségességéről.

Tízezreket nyomorít meg az embertelen mértékű kamat

Az uzsora nem új keletű dolog, s nem is magyar specialitás, gyökerei a római kortól erednek. Az embertelen mértékű kamat ma is emberek tízezreit nyomorítja Magyarországon. Az uzsorásoknak hadat üzent a rendőrség, de a társadalmi problémát önmagukban nem képesek megoldani.
– Az uzsora nem pusztán rendőrségi téma, hanem össztársadalmi, szociális probléma. A megyei rendőr-főkapitányság saját eszközeivel fellépett ellene, egyrészt a nyomozásokkal, másrést a felvilágosító munkával. Az áldozatok jelentős része írástudatlan, nem rendelkezik szakmával. Próbáltunk szaktanárok bevonásával – a családi bevételek beosztását segítő – háztartási útmutatót készíteni, amit az önkormányzatok bevonásával terítettünk – magyarázta Gaskó Bertalan, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs irodájának a vezetője a rendőrség kétfrontos harcát az uzsorások és az elmaradottság ellen. Korábban a különösen előnytelen üzleti tevékenység címén indíthattak eljárást, most pedig az uzsoratörvény alapján. Ennek „feltétele” a különösen előnytelen megállapodás, amikor is a kölcsönadó kihasználja a másik fél rászorultságát és a kölcsönszerződés teljesítése súlyos helyzetbe hozza a sértettet. Továbbá a tényálláshoz szükség van az üzletszerűségre, vagyis hasonló cselekményt követ el több esetben – hallottuk Gaskó Bertalantól.

A megfélemlítés az „érv”

A gyakorlatban hogyan is működik az uzsora? – Vannak a hitelképtelen, rossz körülmények közt élő emberek, s egyszer csak megjelenik a „szolgáltató”, aki többnyire helyben, vagy a régióban élő személy, és kapcsolatban áll az érintettekkel. Felismeri, hogy a sértettnek szüksége van pénzre. Aztán szóban megállapodnak, 50-100 százalékos kamatra ad kölcsönt. Ha az adós nem fizet, az uzsorás válogatott fenyegetésekkel próbálják „ösztönözni” tartozása kiegyenlítésére, így például a család kiirtásával. Történtek is ezzel kapcsolatban erőszakos cselekmények. Az ilyen fenyegetések, vagy például gyermekeik bántalmazását követően szoktak a rendőrséghez fordulni az áldozatok. Ózdtól Taktabájig a megye számos részén találkoztunk már uzsora-bűncselekménnyel. Mintegy harminc gyanúsított van előzetesben ilyen ügy miatt – mutatta be az uzsoraláncot a rendőrtiszt.
Azt szokták mondani, hogy ha egyik uzsorás rács mögé kerül, másik lép a helyére. Mit tudnak tenni a lánc megszakításáért? – kérdeztük. – Részben a tájékoztatásnak köszönhetően, részben a sikeres elfogások miatt több bejelentés érkezik, megnyíltak az emberek. Ez biztató – értékelt Gaskó Bertalan. Az is sokat mondó tény, hogy régebben nem mertek tanúskodni az uzsorások ellen, mostanra viszont ez is változóban van.

Boltocskázás

Két fajta uzsorát különböztetünk meg jelenleg, az első a klasszikus, azaz a pénzes, a másik az élelmiszer uzsora, amikor a boltos a pénzzel nem rendelkező kuncsaftnak uzsoraáron számolja fel az elvitt árut, majd pénzben hajtja be. Nézzünk rá két konkrét, szeptemberi példát megyénkből!
A rudabányai rendőrőrs eljárást folytat uzsora és más bűncselekmények megalapozott gyanújával egy 50 éves ormosbányai nővel szemben. A nyomozás eddigi adatai szerint például egy helyi nő 20 000 forintot kért az elkövetőtől, amit később megadott, de a gyanúsított a kamatok fejében öt hónap múlva további 120 000 forintot követelt még tőle.
A másik példa bejárta az országos sajtót is, ugyanis a gadnai polgármestert és a feleségét uzsora-bűncselekmény miatt őrizetbe vette a rendőrség a bíróság pedig előzetes letartóztatásba helyezte őket. A gyanú szerint lakásukon illegális boltot üzemeltettek, ahol kétszeres, háromszoros áron adták az árút a pénzteleneknek, valamint kamatra kölcsönt az arra rászorultaknak. Füzetben vezették a vásárolt áruk után felhalmozódó tartozást, amelyet szociális segély, családi pótlék kifizetésekor szedtek be. Nem fizetés esetén veréssel fenyegettek a kuncsaftokat.

Az adóhatóság is belép

Az interneten találtuk a hírt, amely szerint a rendőrség büntetőeljárást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagyonosodási vizsgálatot indított egy borsodi asszony ellen, aki havonta több százezer forint uzsorakamatot hajtott be. A nő azt állította, hogy a pénzt – amiből többek között ingatlanokat és értékpapírokat vett – a hozzátartozói utalták neki szívességből. Az asszonynál tartott házkutatás során a rendőrség helyi lakosok nevére kiállított személyes iratokat, valamint a nevekhez tartozó pénzösszegek listáit foglalta le. Az uzsoratevékenység miatt a rendőrség nemcsak büntetőeljárást indított, hanem megkereste az adóhatóságot is. A revízió megállapította, hogy közel harmincan rendszeresen utaltak pénzt a nő bankszámlájára, de érkezett rá más személyeket megillető szociális segély, támogatás is. Az asszony tagadta uzsoratevékenységét, állítása szerint az összegekkel a hozzátartozói támogatták. A havi több százezer forintot ingatlanokra, azok felújítására, berendezésére, biztosítási díjakra és értékpapírokra költötte. Az uzsorás összesen több mint tízmillió forint jövedelmet nem vallott be, így a büntetőeljárás mellett jelentős bírságra is számíthat az adóhatóságtól.

Öt évet is kaphatnak

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium törvénymódosítási javaslatai között szerepel többek között, hogy az uzsora-bűncselekmény alapesetének tényállási elemei közül hagyják el az üzletszerű elkövetési módot, azt a jövőben minősítő körülményként határozzák meg. Ugyanis az „üzletszerűség” nem állja meg a helyét sok esetben, miközben az adósnak okozott kár nagyon is drámai. Például előfordulhat olyan eset is, amikor az uzsorás ugyan csak egy alkalommal nyújt uzsorakölcsönt, de cserébe a kölcsön nyújtásával egyidejűleg aláírat az adóssal egy ingatlan adásvételi szerződést azzal, hogy ha nem fizet, átíratja a nevére a házat. Aztán ezt meg is teszi. Az is előfordulhat, hogy az adós fizet, de mégis megteszi.
A javaslat szerint hasonlóan a gyakran bűnszövetségben elkövetett korrupciós bűncselekményekhez, uzsora ügyekben is alkalmazni lehetne a korlátlan enyhítés lehetővé tételét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy korlátlanul enyhíthető lenne a büntetése annak, aki még az előtt bejelenti az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, és az elkövetés körülményeit feltárja.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az ügyésznek keresetindítási joga van, ez azt jelenti, hogy a törvény konkrétan kimondaná, hogy uzsoragyanús ügyekben az ügyész keresetet indíthat. Ez azért fontos, mert most bár a Ptk. is rögzíti, hogy uzsorázás szerződések semmiségét lehet kezdeményezni, de épp az uzsorázás természete (a megfélemlítés) miatt kevés ember jut el odáig, hogy bíróság elé vigye az ügyet.
A Büntetőtörvénykönyv is szigorodik, a módosítás szerint, aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a megállapodás kötelezettjét, illetve annak hozzátartozóját vagy az általa - jogszabályon, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján - eltartott személyt súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés lenne, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben, üzletszerűen követik el.

Koncz Ferenc: Feladatunk, hogy a kiszolgáltatottakat megvédjük

Fogadóóráim vissza-visszatérő szomorú tapasztalata, mikor a bajbajutott elmeséli, hogy a pár százezres banki kölcsön hogyan alakult át visszafizethetetlen, milliós nagyságrendű teherré. Hogyan került végrehajtás alá az élete munkája, pedig az eddig visszafizetett törlesztés összege már most több mint az eredetileg felvett kölcsön. A másik ijesztő tapasztalat, amikor a kölcsönfelvevője elmeséli, hogy a frankhitele a bank értesítése alapján duplájára nőtt és ezt a részletet nem képes fizetni és előbb-utóbb elárverezik a házát. Mostanra azoknak a száma is megnőtt, akik rémült suttogással mondják el, hogy uzsorára vettek fel „kölcsönt”, és hiába fizetik a nyomasztó „részleteket” az uzsorás egyre többet követel és már a családi ház is a nevére került. Ha a fent említettek csak egyedi esetek lennének, azt mondaná az ember, hogy ezek az esetek az emberi hiszékenység és a tájékozatlanság „balekság” mintapéldányai. Természetesen az esetek jó részében nyilvánvaló, hogy a hitelfelvevők nem kellő körültekintéssel, tájékozatlanul a reklámoknak bedőlve kértek kölcsönt a hitelintézetektől. Az uzsorások pedig köztudottan a „suttogó világban” keresik balekjaikat. Véleményem szerint a bank és az adós között kötött üzlet csak úgy tisztességes, ha az mindkét fél számára elfogadható kockázatokat rejt magában, ezért hoztuk a frankhiteleseket védő törvényt. A magánkölcsön a hétköznapokban elfogadott, az uzsorára adott kölcsön elfogadhatatlan és szerintem visszataszító, nyerészkedés, amit a törvény eddig is tiltott. A törvényt a módosítással a valós esetekre egyszerűbben alkalmazhatóvá teszi a Parlament. Emellett az ügyésznek közérdekű keresetindítási jogot adunk, így uzsoragyanús ügyekben az ügyész is keresetet indíthat. Nekünk, felelősséggel gondolkodó országgyűlési képviselőknek feladatunk, hogy a kiszolgáltatott embereket megvédjük, és a jog teljes szigorával sújtsunk le a másokat kizsákmányoló bűnözőkre. Ezért szavazok én is igennel október 17-én az „uzsora” törvény elfogadására.

Előleg a rászorulóknak

Az uzsorások feltűnése általában a kisebb településekre jellemző. Kölcsöneikkel azoknak kínálnak „megoldást”, akik szorult helyzetbe kerültek. De milyen áron? Családok, életek mennek tönkre az uzsorások miatt. Kecső Imre Kesznyéten polgármestere mindent megtesz azért, hogy valamilyen módon segítse azokat az embereket, akik rákényszerülnek az uzsorára. - Amióta szegények léteznek, azóta meg vannak ennek a rétegnek a vámszedői.  Kesznyétenben is ennek több évtizedes múltja van. Sok évvel ezelőtt voltak olyan esetek, amikor már a feljelentéseket is megtették, de később a sértettek ezt visszavonták. Nagyon nehéz ezt a dolgot bizonyítani, holott mindenki tudja kik az uzsorások. Ezek nem feltétlenül jómódú emberek, de a rászorulókhoz képest jobb körülmények között élnek. Kesznyétenben 5-6 családról tudjuk, hogy ebből élnek. Van közöttük tehetősebb vállalkozó aki, zugboltot üzemeltet és a megszorult ember hitelben megvásárolja az adott terméket, majd az árának a többszörösét kell visszafizetnie. Nálunk azért nagy aránytalanságok, nagy botrányok nincsenek. Amennyire lehet, próbálunk segíteni a rászorulókon. Ennek érdekében kitaláltuk, hogy a szociális ellátások terhére úgynevezett előleget lehet igénybe venni. Akinek van megállapított szociális ellátása előleg formájában 3000-5000forintot kap a hónap végén és a következő havi ellátásából annyival kevesebbet kap. Ezek nem oldják meg a problémákat, de akik pillanatnyilag kerültek bajba azoknak némi megoldást jelent. Hallottam már olyan esetről, hogy egy kesznyéteni roma asszony valósággal hitel számlát nyitott az egyik helyi kiskereskedőnél. Állítólag havi szinten 100 000 forintot vásárolt el. Két hónap múlva ennek két és félszeresét kellett visszafizetnie, amikor nagyobb összegre tett szert a férje halála után. - mondta a polgármester. Köröm község polgármestere Vitéz Tóth Tibor is próbál segíteni azoknak az embereknek, akik rászorulnak az uzsorára. – A társadalmi probléma egyik része az uzsora a másik a bankszféra. Ezek időzített bombák. Gondoljunk már bele, hogy ma a banknak milyen hatalma van. Nem tesz semmit azért, hogy a társadalomban enyhüljenek a problémák.  Ezt is fel kell számolni ugyan úgy, mint az uzsorakamatot. Köröm községben több mint 20 éve van jelen az uzsora. Akkor még csak 1-2 családról hallottunk, most viszont már 12-14 család él ebből. Azért azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy az uzsorakamatot csak a szegénység felszámolásával lehet megszüntetni. A családoknak munkahelyeket kell biztosítani, hiszen az uzsorakölcsönt az elszegényedett ember veszi igénybe. Ebből kiszállás nincs, mert a markukban tartják ezeket az embereket. Ezt csak nagyon szigorú törvénnyel lehetne megállítani. Nálunk elindult egy folyamat. Sikerült az önkormányzatnak egy elkülönített szociális alapot létrehozni, ami független a hivataltól. Vállalkozók, különféle szervezetek segítenek. Ezt a pénzt berakjuk ebbe az elkülönített kasszába és ebből segítünk a rászorulókon. Most több mint 130 családnak tudtam 5000-10000forintot adni. Ez egy áthidaló megoldás arra az időszakra, amíg megkapják a kis pénzüket ugyanis a családi kasszák a hónap végére már kiürülnek. A segély osztáskor persze ez a pénz levonásra kerül és ez az összeg visszakerül az elkülönített kasszába. Valahogyan segíteni kell ezeken az embereken. Nagyon sok példa van rá, hogy a postán felveszi a 200 000 forintját és már el is vették tőle az uzsorások. A család nem is látja a pénzt. Másfél évvel ezelőtt százasával érkeztek a meghatalmazások a hivatalba, hogy XY veszi fel a segélyt a rászoruló helyett. Ezt gyorsan megszüntettem, csak indokolt esetben vagyunk hajlandóak meghatalmazásra fizetni. Ez egy nagy társadalmi probléma, amit csak együtt tudunk felszámolni.