Végveszélyben a kistelepülések – falurombolás magyar módra

A konferencia résztvevői a kistelepülések túlélési stratégiáját és a fennmaradás lehetőségeit taglalták a helység kultúrházában.

Mint azt a megjelentek egyöntetűen hangoztatták, a falvak az ellehetetlenülés határára kerültek. Óvodákat, iskolákat, szociális intézményeket kellet bezárniuk az önkormányzatoknak azon megszorító intézkedések miatt, amelyekkel a kormány a kistelepüléseket sújtja. Gémesi György a MÖSZ elnöke kifejtette, igyekeznek megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek hosszútávon biztosítják a fennmaradást. – Ma a költségvetés olyan szinten nyirbálta meg az önkormányzatokat, hogy nem egy ment csődbe a közelmúltban, és nem csak a kistelepüléseket illetően. Itt van a példának okáért Szigetvár – mondta Gémesi György, majd hozzátette, hosszútávon a falu önfenntartó képességének újraélesztése a túlélés egyik módja.

Arányok

Ódor Ferenc a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat elnöke megjegyezte, a fejlesztéseket tekintve vannak ugyan uniós források, de a kistelepüléseket illetően – egyebek mellett - az intézmények fenntartásáról, a napi működtetésről szól a történet. – A cél az, hogy adott feladathoz megfelelő forrást kapjon az önkormányzat. Ám kérdés, miként lehet majd legalább azt megoldani, hogy fenntartható legyen a működés az őszi önkormányzati választásokig. Fekete esztendő ez az év az önkormányzatoknak, a forrásokat sok-sok millióval csökkentette a kormány. Ilyen alapon nehéz megtartani az iskolákat, óvodákat. Azt gondolom, az egyik legfontosabb feladata lesz az ország új vezetésének, hogy helyreállítsa a források és feladatok arányát. Ha tovább folytatódik az önkormányzat ellenes politika, akkor lesz olyan település, amelyik átesik a lét, nem lét határán – mondta Ódor Ferenc.

Mik a teendők?

Benkő Ferenc tiszaladányi polgármester szerint hatványozottan érződik a kiszolgáltatottság minden olyan kistelepülés esetében, amelyek önhibájukon kívül kerültek hátrányos helyzetbe, különösen igaz ez a kedvezőtlen adottságú helyekre. A legbotrányosabb, hogy kezelhetetlen a helyzet azért, mert felsőbb szintekről nem közlik, mik az elvárások, milyen megoldásokkal segítsenek magukon a falvak. – Feladatok vannak, de semmi nem elég, senki nem közli hol az a határ, amelyik megmutatja, hogy eleget tettünk minden követelménynek. Hagyjanak végre békében minket, hiszen magának az országnak nincs olyan koncepciója, amibe beleillenének a kistelepülések – mondta Benkő Ferenc.

Kivitelezhetetlenek a feladatok

Mester Lászlóné polgármester az abaúji Telkibányáról érkezett a konferenciára. Megjegyzése szerint az ötszáz és ezer fő közötti helységek, így Telkibánya helyzete is megnehezedett az elmúlt években. Különösen ott vannak nagy gondok, ahol még működnek a kislétszámú intézmények. – Be kellene látni, hogy ezek az intézmények a kistelepülések létét jelentik, tehát ragaszkodunk ahhoz, hogy a végsőkig működtessük. Sajnos a normatívák csökkentésével ez egyre nehezebb, már-már megoldhatatlanok a feladatok. Próbálkoztunk tagintézményi szerveződésekkel az oktatási intézmények vonatkozásában, ez hozott némi javulást, de nem ez a megoldás. Ahhoz, hogy egy település életképes maradjon, szükség van gyermekekre, fiatalokra, a szülőfalujukhoz való kötődésre. Ehhez azonban szeretniük is kell a helyet – fogalmazott Telkibánya polgármestere.

„Magyaros demokrácia”

Koncz Ferenc a térség, a 11.sz. választókerület képviselőjelöltje arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzet kísértetiesen hasonlít a székelyföldi falurombolások kezdeti időszakához. – Látni kell, egy települést nem csak úgy lehet megsemmisíteni, hogy elárasztják a területet, de úgyis, hogy elveszik az ott élők munkalehetőségét, bezárják az iskoláit, postáit, azokat az intézményeket, amelyek a hely szerves életéhez tartoznak. A körzetesítések a pusztulás előjelei, itt az ideje, hogy tegyünk ellene. Milyen demokrácia az, amelyik pusztít, amelyik tönkre teszi a falvak lakosainak életét, amelyik parlaggá teszi a termőföldeket – tette fel kérdéseit a képviselőjelölt. – Mindezeknek megállj-t kell szabni, olyan lépéseket kell tenni, amelyek a folyamatot ellenkező irányba fordítják – hangoztatta Koncz Ferenc. A kitörési pontokat illetően többen jegyezték meg, hogy kétmillió hektárnyi, kihasználatlan földterület van az országban, megfelelő támogatásokkal lehetőséget kell teremteni a helyi célokat kiszolgáló termelésnek, állattartásnak, így helyben lehetne megoldani - egyebek mellett - a kistelepülések intézményeinek, iskoláinak étkeztetését. A konferencia számos jó példát hozott még fel, ezeknek összefoglalóját az új kormány asztalára kívánja tenni a MÖSZ.

- SfL -