Jó hatás – rossz következmény

Magyarországon évente több mint 11 millió doboz nem-szteroid gyulladásgátló készítmény fogy. Ezeket leggyakrabban a különböző mozgásszervi panaszokra rendelik orvosaink, illetve legtöbbjük recept nélkül is megvásárolható. Jótékony hatásuk mellett azonban – főleg hosszantartó használat esetén – veszélyeket is rejt szedésük. A mellékhatások elsősorban az emésztőrendszert veszélyeztetik. Minderről dr. Nagy György gasztroenterológus főorvossal beszélgettünk.

A nem szteroid gyulladáscsökkentők csillapítják a fájdalmat, alkalmazhatók mozgásszervi panaszokra, enyhe, vagy közepesen erős fájdalommal járó ízületi gyulladásokra. Hatásosak fejfájás, fogfájás és szülés utáni fájdalmak enyhítésénél is, ám használatukra oda kell figyelni! – hívja fel a figyelmet a szakember.

Két típus

Ezek a gyulladáscsökkentők úgy fejtik ki hatásukat, hogy egy ciklooxigenáz (COX) nevű enzimet gátolnak. A COX-enzimből két típus található szervezetünkben. A gyomornyálkahártyában fiziológiásan is megtalálható COX-1 enzim hatására olyan anyag keletkezik a gyomorban, ami megvédi a nyálkahártyát a gyomorsav maró hatásától. Ha nem-szteroid gyulladáscsökkentőt szedünk, akkor gátoljuk ezen védő anyag képződését. Következésképp előbb kisebb sérülések, majd fekélyek, esetleg vérzések alakulhatnak ki a gyomorban, és ha valaki huzamosabb ideig nagy mennyiségű gyulladás-gátlót szed, akár perforáció is bekövetkezhet. A másik, a COX-2 enzim normális körülmények között alig mutatható ki, csak kóros folyamatok hatására keletkezik. Olyan anyagok termelését segíti elő, amelyek gyulladást váltanak ki a sérülés helyén, fájdalomkeltő hatásuk van, és emelik a test hőmérsékletét, azaz lázat okoznak. A COX-2-t gátló nem-szteroid gyulladáscsökkentők csillapítják a fájdalmat, mérséklik a lázat és csökkentik a gyulladást kiváltó anyagok képződését.

Halmozódó tünetek

A betegek vizsgálata során sokszor találnak többszörös, egyidejűleg a gyomorban, a nyombélben és a vastagbélben is megjelenő fekélyt. A nyálkahártya sérülés tüneteinek megjelenésére – nagyobb dózis szedése esetén – akár már három nap múlva van esély. Különösen nagy a fekélybetegség kialakulásának a veszélye akkor, ha egyidejűleg Helicobacter pylori fertőzés is jelen van. Éppen ezért tanácsos – hosszú ideig tartó gyulladáscsökkentő terápia előtt – ennek a baktériumnak a kimutatása és lehetőség szerinti kiirtása. A legkomolyabb problémát azoknak a pácienseknek a kezelése jelenti, akik tartósan ilyen nem-szteroid gyulladáscsökkentő kezelésre szorulnak, de előzőleg már szenvedtek fekélybetegségben. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a beteg párhuzamosan szteroid vagy szalicilsav tartalmú készítményt kap, esetleg véralvadásgátló kezelésben is részesül. Külön veszélyt jelent, ha a beteg recept nélkül kapható gyógyszereket is szed orvosi konzultáció nélkül.

Csakis étkezés után

Ha valaki gyulladásgátlót szed, a gyomornyálkahártya helyi károsodásának csökkenése érdekében, a gyógyszert étkezés után bő folyadékkal kell bevenni. Kerülendő az alkoholfogyasztás. Ha valaki gyomorfekélyben szenved, tilos nem-szteroid gyulladásgátlót szednie!

A szakorvosi segíthet

Azonnal értesítsük orvosunkat, ha bármilyen rendellenességet észlelünk: gyomortáji fájdalom, gyomorégés, fekete széklet, hányinger, szédülés, vesetáji panaszok, fejfájás, bőrtünetek stb.. Legjobb, ha bármilyen gyanú esetén rögtön abbahagyjuk a gyógyszer szedését. Fokozott kockázat esetén már a kezelés megkezdésekor tehet orvosunk megelőző lépéseket. Például, ha korábban fekélyünk volt, a nem-szteroid gyulladáscsökkentő mellé olyan fekélyellenes gyógyszert is rendel, amely megelőzi a súlyos szövődmény kialakulását. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők fontos és hasznos gyógyszerek, amelyek igen széles körben használatosak. A szedésükkel járó veszélyeket orvosunkkal együttműködve nagymértékben csökkenthetjük, illetve megelőzhetjük.

Dávid Ildikó