Jelentés: Az uniós kereskedelmi megállapodások hozzájárulnak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és támogatják a fenntartható fejlődést

A kereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló, ma közzétett második éves jelentés szerint ezek a megállapodások – amelyek világszerte közel 70 piacot fednek le – hatékonynak bizonyulnak a kereskedelmi akadályok felszámolása, valamint a magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normák előmozdítása terén. Az európai exportőrök azonban még jobban ki tudnák használni az érvényben lévő megállapodások nyújtotta lehetőségeket.

Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Az EU az évek során jelentős erőforrásokat fektetett a kereskedelmi megállapodások világszerte legnagyobb hálózatának kialakításába. A legfrissebb tények és adatok azt mutatják, hogy ez a megközelítés eredményes. Ezek a megállapodások hozzájárulnak az európai gazdaság fellendítéséhez azáltal, hogy világszerte megkönnyítik az üzleti tevékenységet, miközben odahaza támogatják a munkahelyteremtést. Egyre több stratégiai megállapodást kötünk, amelyek kulcsfontosságú piacokon teremtenek új lehetőségeket és biztosítanak versenyelőnyt európai vállalkozások számára, és elősegítik az emberi és a munkavállalói jogok, valamint a környezetvédelmi normák tiszteletben tartását is. Továbbra is összpontosítanunk kell a nyomonkövetési tevékenységekre annak érdekében, hogy biztosítsuk az érvényben lévő szabályok betartását, valamint azt, hogy a vállalkozások a lehető legnagyobb mértékben kiaknázhassák e megállapodások előnyeit.”

A ma közzétett jelentés a 2017. évi fejleményekről számol be, és azt mutatja, hogy a meglévő uniós kereskedelmi megállapodások alapján folytatott kereskedelem folyamatosan növekszik. Erre néhány példa, hogy az elmúlt évben a Dél-Koreába irányuló export több mint 12%-kal és a Kolumbiába irányuló export pedig több mint 10%-kal nőtt, miközben a Kanadába irányuló uniós export az EU-Kanada megállapodás hatálybalépését követő kilenc hónapon belül 7%-kal emelkedett. A vámok kiiktatásának fő kedvezményezettjei többek között az uniós agrár-élelmiszer-ipari termelők, akik a tavalyi évben erőteljes exportnövekedést könyvelhettek el, különösen az Ecuadorba (+ 34%), Chilébe (+ 29%), Szerbiába (+ 23%), Törökországba és Costa Ricába (mindkettő + 14%) irányuló kivitel terén.

Ami a kereskedelem útjában álló szabályozási akadályokat illeti, az uniós kereskedelmi megállapodások tavaly lehetővé tették a mexikói piac megnyitását az európai egészségügyi termékek előtt, a chilei és a perui piacok megnyitását az uniós agrár-élelmiszeripari export előtt; az uniós vállalkozások számára pedig lehetőséget teremtettek arra, hogy közbeszerzési pályázatokon vegyenek részt Grúziában, Moldovában és Ukrajnában.

Ami az uniós normák és a fenntartható fejlődés előmozdítását illeti, az uniós kereskedelmi megállapodások egyedi rendelkezéseinek köszönhetően olyan partnerek, mint Kanada vagy Mexikó, az elmúlt évben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több egyezményét is ratifikálták, hatékonyabb védelmet biztosítva ezáltal a munkavállalók számára.

E kedvező fejlemények ellenére még többet lehetne elérni, ha az uniós vállalkozások teljes mértékben kiaknáznák a hatályos megállapodások keretében rendelkezésre álló lehetőségeket. Ezért a Bizottság, a tagállamok és az üzleti hálózatok részvételével, fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tájékoztatást és segítséget nyújtson az uniós vállalatoknak – különösen a kisebb vállalkozásoknak – a kereskedelmi megállapodások előnyeinek kiaknázása terén. A kezdeményezések közé tartozik olyan online eszközök kifejlesztése, mint például a Piacrajutási Adatbázis vagy a Trade Helpdesk (kereskedelmi információs szolgálat), valamint részletes útmutató nyújtása azon vállalkozások számára, amelyek a legnagyobb mértékben ki kívánják aknázni a Kanadával és Japánnal kötött uniós kereskedelmi megállapodások nyújtotta lehetőségeket.

Háttér-információk és a következő lépések

Az uniós kereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló mai jelentés a második ilyen jellegű éves jelentés, és a 2017. évre vonatkozik. A jelentés részletesen ismerteti (az összes 39 közül) 35 uniós kereskedelmi megállapodás fejleményeit. Az alábbiak tartoznak ide:

• A 2006 előtt kötött „első generációs” megállapodások, amelyek a vámok eltörlésére összpontosítanak.
• „Második generációs” megállapodások, például a Dél-Koreával, Kolumbiával, Peruval és Ecuadorral, Közép-Amerikával, és legutóbb Kanadával kötött megállapodás, amelyek új területekre is kiterjednek, többek között például a szellemi tulajdonjogok, a szolgáltatások és a fenntartható fejlődés területére.
• Mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek, amelyek erősítik az EU és a szomszédos országok között fennálló gazdasági kapcsolatokat.
• Gazdasági partnerségi megállapodások, melyek az afrikai, karib-térségi és csendes-óceáni térségek fejlesztési szükségleteire helyezik a hangsúlyt.

Cecilia Malmström, az EU kereskedelempolitikáért felelős biztosa a Tanács soron következő, november 9-i ülésén megvitatja a jelentés tartalmát az EU kereskedelmi minisztereivel. Ezt követően európai parlamenti vitára is sor kerül majd.

További információk

Jelentés az uniós kereskedelmi megállapodások végrehajtásáról

A jelentés melléklete: Bizottsági szolgálati munkadokumentum

Tájékoztató

Az EU kereskedelmi megállapodásai