Antal, Piroska, Vince és Pál

 

Hazánkban az állattartók védőszentjeként tisztelték, ezzel függött össze a marhaszentelés szokása. Január 17.-én kocsi, vagy szán állt meg a templom előtt, a pap két ministráns kísérete mellett körbejárta a falut, és megáldotta a kihelyezett asztalkákon található sót, almát, fokhagymát. Utóbbit a család fogyasztotta el, a sót az állatoknak adták, hogy egészségesek maradjanak.

Ha Piroska napján fagy, negyven napig el sem hagy – tartja a mondás, és itt kell megjegyezni, hogy a néprajzi szakirodalom több, mint háromszáz regulát, csíziós versikét tart számon az időjóslásra. Ezek évszázados megfigyelések alapján keletkeztek és tudományosan is igazolhatók. Ilyen pl. a Pál-forduló, tavasz küszöbén a hó-szakállát megrázó Gergely napja, vagy június elején Medárd prognózisa, stb. De vissza az időszakhoz, tény, hogy ilyenkor vannak a leghidegebb napok, bár Bácskában ezt Veronikához, január 13.-hoz kötik. Piroska időjósló névünnepén a lányok piros kendőt kötöttek a nyakukba, remélvén, hogy még abban az évben férjhez mennek.

A tél második felének két jeles dátuma – a népi megfigyelések alapján – igencsak megmutathatja, mit remélhetünk az évszakváltástól. „Vígan múlasd az időt kezdetiben, de Vincére és Pálra vigyázz” – tartja a mondás. Hosszú távra is jó jel, ha Vince napján megenyhül az idő, ha megcsordul a jégcsapos eresz, a regula szerint – ősszel megtelik a pince. Az igazsághoz tartozik, hogy a hiedelem nem magyar eredetű, Európa-szerte a tél uralma fölött győzedelmeskedő patrónusként tisztelik a szőlősgazdák. Nevének rokon hangzása, a latin vinum (bor) szó, illetve a francia Vincent: százannyi bor jelentése magyarázat arra, hogy a vincellérek védőszentje lett, névnapjának időjárásából a bortermés mennyiségét szokták megjósolni. Baranyában módosítottak a mondáson, „Ha megcsordul Vince, tele lesz a kamra, nem csak a pince.” Egyes helyeken – áldásként – borral locsolják meg a védőszent szobrát, a közelünkben Bodrogkeresztúron tartják a szokást.

Január 25. a bibliai Szent Pál apostolnak a damaszkuszi úton való megtérése, a néphagyományban a Pálfordulás, „Jóraforduló” Pálnak az ünnepe. A megfigyelések szerint – a téli időjárás az ellenkezőjére fordul. Ha enyhe volt keményebb, fagyosabb, zordabb lesz, és viszont. „Ha Pálfordulás tiszta – azaz napfényes – bőven terem mező, puszta” – állítja a legelterjedtebb mondás. Ugyanakkor azt is állítják, ha ezen a napon hó vagy eső esik, az a drágulás jele, a köd döghalált hoz kilátásba, a szél a hadakozást ígéri. Orosháza környékén - még a harmincas években is - akármilyen volt az időjárás Pálforduláskor, fokhagymával etették a gúnárjaikat a gazdasszonyok, hogy vérmesebbek, erősebbek legyenek, a kacsákat pedig megütögették a hátukon, hogy többet tojjanak.