HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Bekopogott a mulatozás időszaka

2009. január 7. (szerda) 06:16
 
A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evések, ivások, lakodalmak, disznótorok - egyes helyeken - jelmezes felvonulások érzékeltetnek. Maga a terminus vízkereszttől - a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart.

A farsang egyben a tavaszvárás ősi örömünnepe, hogy a természetet - fentiekhez hasonló - bőségre késztessék. Fontos szerepet töltöttek be a táncmulatságok. Nem csak legények és lányok, de házaspárok, céhek, ipartestületek is rendeztek – nem egyszer – batyus bálokat, amik szintén az evés-ivás fontosságára fókuszáltak. A legjelentősebb szerepe ezeknek az eseményeknek persze a párválasztás volt, a lányok ilyenkor adtak a legényeknek bokrétát, akik ezt farsangvasárnap a kalapjukra tűzték, így mentek a bálba. Ott azután – ha valaki több leánytól kapott bokrétát - azzal kezdte a táncot, akitől az elsőt kapta.

[2_180] farsang02A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét is.

Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. Fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan van megszabva. A busóálarcot eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteniük, a legények másfajta álarcot viseltek.
Az alakoskodók kis párbeszédes jeleneteket is előadnak időnként, ilyenkor kerül színre a tréfás halottas-játék, vagy a lakodalom is. Utóbbiak közül leglátványosabbak a Nyugat-dunántúliak rönkhúzással összekötött mókaházassága. A leányokból, legényekből álló párok kidöntött fát húznak végig az úton, eközben bohókás esküvőt tartanak, ha addig az időpontig nincs tényleges házasságkötés, lakodalom a faluban.

[1_180] farsang03Az ország nem egy helyén (volt) hagyomány húshagyókedden, hogy a pártában maradt leányokkal tuskót húzattak. Ekkor szokásos volt még a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A gondolatkör a házasság témája körül forgott, azokat a lányokat, akik pártában maradtak farsang végén, kicsúfolták. Szatmárban pl. kongóztak húshagyókedden, a fiúk a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek egymáshoz. Zoborvidéken a farsang utolsó előtti vasárnapját Talalaj-vasárnapnak (talalaj-vasárnapi énekek), míg farsang vasárnapját Sardó-vasárnapnak nevezték (sardózás).

 

[0_300] farsang01

[3_300] farsang04

[1_300] farsang03

(archiv fotók)

Vissza