Cukorbetegség – járvány?

A diabétesz kialakulásáról, megelőzéséről és jelenlegi kutatási eredményekről kérdezzük dr. Mészáros László biokémikus professzort.

- Mi is valójában a cukorbetegség és hány féle típusa ismert?

- A cukorbetegség a szervezet anyagcseréjének krónikus megbetegedése, amelynek 2 fő típusa ismert: az 1-es típusú diabétesz (az összes cukorbeteg 10 százaléka tartozik ide) hátterében az áll, hogy a szervezet immunrendszere idegenként ismeri fel a saját sejtek egy részét, így egy autoimmun folyamatban pusztulnak a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjei. A betegség jellemzően gyermek, vagy korai felnőtt korban alakul ki. Ebben az esetben a sejtek inzulin hiányában nem képesek a glükóz felvételére a vérből, aminek következtében megemelkedik a vércukorszint, és ez később a különböző szervek károsodását eredményezi. Kevesen tudják, hogy a cukorbetegség például duplázza a szívinfarktus veszélyét is.

A 2-es típusú diabétesz (a cukorbetegek mintegy 90 százaléka tartozik ide, és számuk rohamosan nő az úgynevezett iparosodott országokban!) esetében az inzulintermelés normális – legalábbis eleinte – de az inzulin-érzékelő mechanizmussal (az inzulin-receptorokkal) baj van. Kialakul az, úgynevezett inzulin-rezisztencia. Ugyan a betegség okai nem teljesen tisztázottak, de feltehető, hogy a túlzott cukor és zsírfogyasztással, illetve a mozgáshiánnyal hozható összefüggésbe. Az utóbbi néhány évben egyre inkább a borzalmasan magas fruktóz – ami a közönséges cukor egyik alkotója – fogyasztása tűnik az elsőszámú oknak, legalábbis, ami a 2-es diabétesz járványszerű terjedését illeti az iparosodott országokban. Csak egy példa: egy üveg cola elfogyasztásával a napi ideálisnak, tolerálhatónak tartott 20-25 gramm fruktóz bevitelt már jóval túllépjük. Újabban sokan – és nagyon okosan – javasolják, hogy az élelmiszerek csomagolásán legyen feltüntetve a glikémiás index (GI), ami megmutatja, hogy a táplálékkal bevitt szénhidrát milyen gyorsan kerül a véráramba, és milyen mértékű inzulin választ generál. Ugyan a fruktóz GI értéke alacsonyabb, mint a glükózé, mégis az feltételezhető, hogy a 2-es diabétesz kialakulásának szempontjából a fruktóz károsabb, mint a glükóz. Ezzel együtt célszerű alacsony GI értékű szénhidrátokat fogyasztani, így például a komplex szénhidrátokat – mint a kenyér és tésztafélék –, de semmi esetre sem a cukrozott süteményeket.

- Melyek a cukorbetegség tünetei, és mit tehetünk a megelőzés érdekében?

- Az 1-es típusú cukorbetegség viszonylag gyorsan, ezzel szemben a 2-es típus általában lassan, alig észrevehetően alakul ki. Gyakran már csak a különböző szövődmények megjelenésekor diagnosztizálják a kórt. A diabétesz jellemző tünete lehet a fáradtság, a teljesítménycsökkenés, a farkasétvágy, az izzadás, a fejfájás, a nagymértékű ivás és vizeletürítés, az éjszakai vádli-görcsök, a látászavarok, a viszketés, a bakteriális- és gombás fertőzések gyakorisága, a vöröses arcszín, a potencia- vagy menstruációzavarok. Az 1-es diabétesz kialakulását jellegéből adódóan nem tudjuk, de a 2-es típusú megelőzhető: a megelőzés kulcsa pedig a helyes – cukor és zsírmentes – táplálkozás és a rendszeres mozgás. Az utóbbiról például kimutatták, hogy jelentősen növeli a funkcióképes inzulin-receptorok számát az izmokban. Megemlítendő még az elhízás megakadályozása; ugyanis a túlsúly a 2-es diabétesz rizikó faktora.

- Hogyan kezelhetjük a már kialakult diabéteszt?

- Az 1-es típusú cukorbetegség esetén a kezelés minden esetben inzulin adását jelenti, míg a 2-es típus esetén célszerű nem eljutni az inzulinkezelésig. Inkább különböző – nem inzulin – készítmények, illetve az életmód és a táplálkozás megváltoztatása ajánlható.

- Hol tart a betegség kutatása? Milyen kutatási eredményekről számolhat be professzor úr?

- A téma nagyon aktuális több okból is. Először, mert jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan gyógyszer, amely képes lenne gyógyítani a 2-es diabéteszt, igaz azonban, hogy sikeresen képesek csökkenteni, vagy szinten tartani a vércukor értékeket. Másodszor, mert nagyon ígéretes vizsgálatok fejeződtek be a Pécsi Egyetem I. Belklinikája és Biokémiai Intézete közötti együttműködésben a rezveratrollal kapcsolatosan, ami egy növényekben, elsősorban a szőlőben, ill. más bogyókban található természetes anyag. Azon túl, hogy a rezveratrolról bebizonyosodott, hogy képes javítani, azaz csökkenteni az inzulin-rezisztenciát, a 2-es diabétesz kialakulásának okát, e vizsgálatok eredményei még talán a betegség kialakulásának korábbi fázisaira is rávilágítanak. Kivételes jelentőséggel bír ugyanis az a vizsgálati eredmény, hogy az inzulin-rezisztencia csökkenésével párhuzamosan megfigyelhető a rezveratrol okozta oxidatív-státusz javulás is. Ez utóbbiról – vagyis az oxidatív státusz milyenségéről –, már rég feltételezik, hogy köze lehet a degeneratív betegségek (mint amilyen a 2-es diabétesz is) kialakulásához.