HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Egy kis megyetörténet (27. rész) – Kuruc országgyűlés Patakon

2021. január 4. (hétfő) 12:09
 

A sárospataki Rákóczi vár ódon falai közt nyílt meg 1708. november 28-án az utolsó kuruc országgyűlés, ahol elfogadták a katonáskodó jobbágyok és családjuk, valamint az özvegyek felszabadítását. A hadiadó beszedése pedig a vármegyéktől átkerült a hadsereghez. A fegyveres erő talpra állítása helyett azonban csak tovább mélyültek az ellentétek a felszín alatt.

A sok éves hadakozás kimerítette az országot, a pestis tizedelte a népet, 1708 nyarára mégis nagy sereget sikerült felállítania a fejedelemnek, akinek az volt a terve, hogy betör a Csehországgal és Szászországgal szomszédos, ugyancsak Habsburg uralom alatt álló Sziléziába, amivel kiprovokálja a poroszok hadba lépését az oldalán. Már a latin és német nyelvű proklamációt is elkészítette, a hadra kélt sereg közel volt a cseh határhoz, mikor – tekintettel a jelentős erőfölényre – rábeszélték, hogy Trencsénnél vállaljon csatát.  A vezetési hibák és egy szerencsétlen lovasbaleset következtében csúfos vereséget szenvedtek, a sereg felbomlott, a labancok pedig elfoglalták a felvidéki bányavárosokat.  

Ebben a helyzetben a sorok rendezésére, a hadsereg újra szervezése érdekében hívta össze a fejedelem a rendeket a Rákóczi család birtokközpontjába, Sárospatakra. Az utolsó kuruc országgyűlésen a részvétel alacsonyabb volt a reméltnél és a hangulatra is rányomta bélyegét a vereség.  A fejedelem átvitte akaratát és elfogadták a katonák és családjuk, valamint az özvegyek felszabadítását, illetve a hadiadó beszedésének a módosítását.  Ami a talpasok körében örömet okozott az a birtokos nemességet eltántorította, révén nekik komoly anyagi veszteséget jelentett. A hadiadó beszedés radikális átalakítása pedig egyben lehetőséget adott a visszaélésekre. Tovább erodálódott a kurucok támogatottsága.

A fegyelem megerősítését és egyben az elrettentést szolgálta, hogy az országgyűlés záró akkordjaként kivégezték Patakon az árulásért elítélt Bezerédj Imre brigadérost, a „magyar Herculest” és Bottka Ádám alezredest december 18-án. A fejedelem titkára így zárta beszámolóját: „Szánja Isten esetit, s minden igaz magyart a haza árultatásátúl őrizze meg, szánja valóban az is személyét és dicső cselekedetit, aki írta, de az árultatását irtózza és abominálja.

A követek pedig csendben szétszéledtek. A háború folytatódott, de a kuruc mozgalom folyamatosan gyengült, s végül elbukott.

(Csontos László)

Vissza