HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Egy kis megyetörténet (50. rész) - A hét völgy városa, Ózd

2021. június 9. (szerda) 14:22
 

Rómát hét dombra építették, Ózd pedig a hét völgy városa, ugyanis a Gömöri-Hevesi-dombságon felépült borsodi várost hét irányból lehet megközelíteni. Az árpádkori település története, sorsa a XIX. század közepétől összefonódott a kohászattal. Együtt sírtak, nevettek.

A nyelvészek szerint a település neve az úzokra (oguzokra) vezethető vissza, a türk eredetű nép néhány csoportja a XI-XIII.. században települt le Magyarországon. Rájuk utal a Székelyföld határán található Úz-völgy is. Ózd első okleveles említése 1272-ből származik Ovzd néven. Fekvésének köszönhetően elkerülte a történelem nagy viharait, csatákat nem vívtak a közvetlen szomszédságában.  A XIII. századtól lassú fejlődésnek indult a falu, amely a XIX. század közepén robbant be a köztudatba.

Évszázadokon keresztül a szomszédos Gömör vármegye volt a magyar Ruhr-vidék, a vaskohászat központja, s a reform kor iparfejlesztése természetesen új lendületet adott a térségnek, amely rendelkezett minden erőforrással, ami a kohászathoz akkoriban szükséges volt. A piaci igény is megjelent az ipari forradalom, a gőzgépek és a vasút fejlődésével, s a hadseregről akkor még nem is szóltunk. 1845-ben létrejött a Gömöri Vasművelő Egyesület, amely úgy döntött, hogy a Mátra térségében épít egy gyárat, de a szénkutatás (bányászat!), bányanyitási jogok megszerzése után Ózdra esett a választásuk és 1846-ban az első kövek fundamentumba helyezésével megindult a gyárépítés. A falu csendjét nyüzsgés váltotta fel és szorgos munkástömegek betelepülése.

ozdtermalfurdohu.jpg

„Az ozdi vasgyár a falun kivül északnyugotra, alig egy pár száz ölnyi távolságra fekszik, széles völgyben, s nagyszerü épületei és műszereivel nemcsak gyönyörködteti, de meglepi a szemlélőt. E vasgyár hazánkban legnagyobb, s párját külföld is alig mutathat” – lelkesedik Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című művében (1851).  A lakossága 1870-ben 5809 fő, 1910-ben pedig 158091! Tehát igazi népességrobbanás történt, a lakói első sorban magyarok, de a betelepülő gömöri, szepességi szakmunkások révén megjelentek a németek (zipser szászok) és a szlovákok is, valamint a kereskedelemmel összefüggésben a zsidók, s a cigányság is megtelepült.  Trianont követően az országhatárra sodródott város és a gyár is hamar talpra állt. A lakossága viszont homogenizálódott, magyarosodott. 1941-ben már 25434 lakosa volt, a csúcson, 1980-ban pedig 46372 fő.  2019-ben 32214 fő. Az elvándorlás és demográfiai eltérések következtében folyamatosan növekedik a cigányság aránya. Vallási összetétel. a 2011-es népszámlálás szerint: 35,6  % római katolikus, 7,5 % református – egynegyede valláson kívüli, egynegyede pedig nem válaszolt.

A két világháború nyersanyag igénye jót tett a kohászatnak, akárcsak az 50-es években előtérbe került nehézipari fejlesztések, a vas- és acél országának elképesztő mennyiségű vasra és acélra volt szüksége, Ózd pedig élt a lehetőséggel… Az államosítást követően 1950-től Ózdi Kohászati Üzemek név alatt futó cég a régió egyik legnagyobb gyára volt. Ez okozta  a város vesztét is a 80-asévekben, miután megindult a bányászat és a kohászat leépítése.

Közben terjeszkedett is Ózd, 1940-ben hozzá csatolták Bolyokot és Sajóvárkonyt, 1949-ben nyerte el a városi rangot. Center, Hódoscsépány, Uraj, Susa és Szentsimon 1978-ban csatlakozott, Farkaslyuk (bányásztelep) viszont 1999-ben kivált.

A dicső múlt számos épületben, intézményben jelenleg is megtalálható Ózdon. Akiket érdekel az ipartörténet, azoknak érdemes ellátogatni ide.

(Csontos László)

(A képek forrása: gyárkép 1890, Facebook)

Vissza