HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Egy kis megyetörténet (61. rész) – A keleméri menedék

2021. szeptember 3. (péntek) 11:40
 

A népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik jeles, XIX. század közepi alkotója, Gömörország szülötte, Petőfi Sándor és Arany János barátja és nem utolsó sorban a reformkor végének híres költői triászának harmadik tagja, Tompa Mihály, aki 1849-51-közt Keleméren élt, mint a református gyülekezet káplánja.

A honvédség református tábori lelkésze volt, azonban elfogadta a gyülekezet meghívását, letelepedett a faluban, s mivel biztos egzisztenciához jutott nőül vette Soldos Emíliát 1849. május 1-jén. Örömébe azonban rövidesen üröm vegyült, meghalt Petőfi Sándor, a korábbi barát, a szabadságharc bukása, a megtorlás. Amikor hallgattak a múzsák, Tompa akkor is írt, igaz jobbára Rém Elek néven, ami Kelemér tükörírással! A hazafias versei miatt viszont valaki feljelentette a megszálló hatóságoknál és kétszer is heteken át vizsgálati fogságban tartották Kassán, de ez már a hanvai (felvidéki) korszakának a része, ahová 1852-ben települt át, mint lelkész.

Arany Jánoshoz írt egyik levelében így jellemezte magát: „Én itt híres, divatos pap vagyok, tán derék is; de ezzel még igen kevés van mondva; csak azt jelenti, hogy a többi tán olyan sincs. Hangom monoton, imádkozni egyáltalában nem tudok, nincs abban semmi kenet, semmi buzgóság; tudj' az Isten! szégyenlek olyan Istent lábánál lehúzó tempókat és hosszú farizeus képet csinálni imádság közben, mint soktól látom. Azt azonban meg kell adni, hogy könnyen papolok, mindig könyv nélkül, mi egyszersmind azt is teszi, hogy a predikáczió soh' sincs velem a templomban. Improvisálni a csalásig tudok; nyelvem jó, pereg mint az orsó, de akkor nagyon sietek; és igazán néha olyan jól beszélek, hogy szinte sajnálom, hogy az egész beszéd elvész.”

Keleméren mellszobra áll a faluközpontban, a református templom előtt. A szomszédos kápláni lakban, ahol egykoron a családjával élt 1963-tól emlékház működik. Az itt töltött szolgálatát, munkásságát, alkotásait mutatják be állandó kiállítás formájában. Olyan ismert versei születtek Keleméren, mint A gólyához és az Alföldi képek.

Mint említettem Kelemérről a mindössze 18 km-re lévő Hanvára vezetett az útja. Itt élt, szolgált és alkotott 1868-ban, mindössze 50 éves korában bekövetkezett haláláig. A református templom kertjében temették el. Sírjára díszes obeliszket emeltek tisztelői.

(Csontos László)

Vissza