Farkas István: Foglalkoztat és támogat

Az 1955-ben született vállalkozó dolgozott az iskolai évek után szakmunkásként, műszakvezetőként. Majd lépés a raglétrán - osztályvezető lett egy cégnél, ám a munkahelyét a rendszerváltást követő negyedik évben felszámolták. Döntött, méghozzá jól, hiszen sikeres vállalkozó lett. Farkas István december végén kapta meg Tállai András polgármestertől Mezőkövesd legrangosabb elismerését, az „Év Embere” kitüntetést.

- Az óév utolsó előtti napján kifejezte Ön felé megbecsülését a helyi városvezetés. Nevezzük életpályája egy fontos állomásának a napot. Rögös út vezetett idáig?

- Nem harcoltam érte. Meg kell jegyeznem, anyai és apai ágú dédszüleim is mezőkövesdiek voltak, azt gondolom, joggal mondhatom el magamról, hogy tősgyökeres vagyok. Matyóföldet soha nem hagytam el, minden emlékem ideköt, életkörülményeim semmiben nem különböztek az átlagos hétköznapokat megélt emberekétől. 1994-ben döntenem kellett, sodródom az árral, vagy kievickélek és megpróbálok szilárd talajt találni a lábam alá. Az utóbbi mellett tettem le a voksot, alakítottam egy társaságot, a felszámolt anyavállalatból kivásároltunk néhány részt és megpróbáltunk dolgozni, immár saját elképzelések szerint.

- Tulajdonképpen mivel foglalkoznak, mi a profiljuk? Egyáltalán minek tulajdonítható, hogy egy egész város gondolja úgy, megérdemelte az elismerő címet.

- A jelenlegi helyzetben, amikor nagy a munkanélküliség, amikor mélyponton van a gazdaság, a fiammal közös tulajdont képező mezőkövesdi Wiktori Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ötven embert alkalmaz. A 2009-es árbevételünk egymilliárd-nyolcszázmillió forint volt. Az építőipar egy bizonyos szegmensével foglalkozunk, túlnyomó részben acélszerkezeteket gyártunk. Emellett generál kivitelezésben épületeket újítunk föl, vagy építünk. Azt hiszem, itt kell megjegyeznem, hogy az elismerő kitüntetés elnyerésében szerepet játszott az a tény, hogy a gazdasági sikerek mellett maradt erő a város kulturális, sportéletének a támogatására is. Nagy rajongója vagyok a focinak és a kézilabdának, és az egyesületek elnökségi tagjaként is jelen vagyok a sportmunkában. Persze a pártfogások kiterjednek egyéb területekre is, legyen az tárgyi, vagy munkavégzési támogatás. Besegítettünk többek között oktatási, egészségügyi intézmények felújításába. Az elismerő címet viszonylag ritkán kapja meg vállalkozó, ezért igazán nagy meglepetés volt számomra. Nem tudjuk, mit hoz a következő év, de a továbbiakban is szeretnénk megtenni mindent a város fejlődése érdekében.