Fellobbant a harmadik gyertya lángja

2010. december 13. (hétfő) 12:20

Az ország számos helyén, így Hegyalja Kapujában is ünnepélyes keretek között gyújtották meg a Szerencsi Polgármesteri Hivatal előtt található adventi koszorú harmadik gyertyáját.

[4_180] advent 02 A vasárnap esti rendezvényen – amelyen részt vett Koncz Ferenc polgármester és a képviselő-testület tagjai - óvodások, iskolások, a helyi dalárda, továbbá magánszemélyek adtak elő Karácsonyhoz kötődő irodalmi –és [2_180] advent 03 énekprogramokat, miután felcsendültek Ringer István tárogatóművész ünnepkörhöz illő dallamai. Az eseményen Dr. Börzsönyi József református esperes mondott ünnepi beszédet, amelynek fő motívuma az adventi gyertya fényének üzenetét taglalta.

Nem árt tudni…

[3_180] advent 04 Az Úr eljövetelének, a karácsony előtti várakozásnak a szimbóluma az adventi koszorú, a keresztény hagyomány szerint ekkor kezdődik meg az új egyházi év és a felkészülés a karácsonyra, a kisböjti időszak. A négy vasárnapot magában foglaló ünnep a Szent András napjához legközelebb első vasárnapon kezdődik és december 24.-ig tart. Az adventi koszorú hagyománya a pogány időkre nyúlik vissza, akkoriban szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból font "szent " koszorúkkal védelmezték a házat a gonosz szellemek elől. A kör alakú, vagyis az örökkévalóságot jelképező koszorúkat zöld, vörös és aranyszínű szalagokkal díszítették, a zöld volt a termés, a piros az élet, az arany pedig a fény színe. Az ősi pogány varázslat idővel feledésbe merült, csak 1838-ban újította fel egy német protestáns lelkész, aki a gyermekotthon egyik termébe hatalmas, kocsikerék méretű csillárt készíttetett fából, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. [6_180] advent 05 Néhány évtizeddel később a fakarika helyébe ismét az ősi fonott fenyőkoszorú lépett, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűztek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Az első világháború idején - protestáns vidékeken - már szinte minden családnál kigyulladtak az adventi koszorúk fényei, de a század ötvenes éveitől csaknem mindenütt általánossá vált. Magyarországon főleg a második világháborút követően lett szokásos (templomokban, középületekben, otthonokban, köztereken) adventi koszorút tenni az asztalra vagy az ajtóra, illetve szabadtérre, parkokba.