Hol vagy, István király?

Őrzik emlékét településnevek, tiszteletére szentelt templomok, alakját, arcmását idéző szobrok, falképek, címerek… És időnként István király életpéldáját, emberségének hatását felismerhetjük kortársaink megnyilvánulásaiban, cselekedeteiben is.

Faluról falura

Szentistván – ez a dél-borsodi nagyközség hazánk egyetlen olyan települése, amelynek neve pontosan ugyanaz, mint első szent királyunké. Úgy tartják, hogy az Szent István tiszteletére emelt templom után kapta a nevét. Természetesen a település címerében jelentős helyet foglal Szent István alakja, és ő lett az iskola névadója is. Szent István szentistváni tiszteletének figyelemre méltó bizonyítéka, hogy 2001-ben elkészült a király bronzszobra, Horváth Tibor alkotása.
A Hernád közelében fekvő Szentistvánbaksa szintén őrzi elnevezésében államalapító szent királyunk nevét, és őt idézi a község címerét ékesítő Szent Korona is.

Az abaúji Szanticska – megye és az ország legkisebb faluja – nevének eredetét is azzal magyarázzák, hogy az itt élők Szent Istvánt emlegették Szentecskeként, majd némi szóferdítéssel Szentecskéből Szanticska lett. A település méretéhez illő aprócska római katolikus templomot is Szent István oltalmába ajánlották, és így – természetesen – az oltárképen is megörökítették a nagy királyt.

Templomok, búcsúk

Augusztus 20. kétszeres ünnep azokon a településeken, ahol Szent István király tiszteletére emeltek templomot, hiszen ilyenkor tartják a templom búcsúját is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében legalább 25 olyan templomról, kápolnáról tudunk, amelynek védőszentje első királyunk. Miskolcon például két Szent István-templom is van: a selyemréti és a vasgyári. És Szent István tiszteletére lett felszentelve – a korábban már említetteken túl – Bódvarákó, Hejőszalonta, Abaújdevecser, Apróhomok, Dubicsány, Füzér, Galvács, Györgytarló, Halmaj, Hejce, Mályi, Mezőcsát, Perkupa, Rudabánya, Rudolftelep, Sajószentpéter, Sátoraljaújhely, Taktakenéz, Taktaszaba, Tiszalúc és Zemplénagár római katolikus temploma.

Koronás emlékek

Szent István és a Szent Korona tisztelete elválaszthatatlan. Viszontagságos története során megyénkben is több helyen őrizték a koronát. A Zemplént „megkoronázó” füzéri várba 1526-ban Perényi Péter hozta el a koronát és a királyi ékszereket. A frissen kinevezett koronaőr, úgy gondolta, itt nagyobb biztonságban vannak ezek a kincsek, mint szokásos helyükön, a visegrádi várban lennének.

Amikor Napóleon hadai elől Munkácsra menekítették a koronát, a sátoraljaújhelyi Szent István király-plébániatemplomban is őrizték, és a mezőkövesdi plébánia falán koronával díszített emléktábla hirdeti: „Menekítve hajdan e fedél alatt férve pihentem 1806”.
A Szent Korona és Szent István tiszteletének különösen szép emléke a sátoraljaújhelyi Magyar Kálvária kápolnája. Az 1938-as kettős szentév – a Budapesten tartott Eucharisztikus Világkongresszus és Szent István halálának 900. évfordulója – tiszteletére, és a trianoni döntés értelmében elcsatolt területek, a határon túlra került magyar városok emlékére készültek a Szár-hegyre vezető kálvária stációinak őrtornyai. A hegyen lévő, Szent István tiszteletére szentelt kálváriakápolna teteje a Szent Koronát formázza.

Szent István és a kék túra

Aki ma az országos kék túra valamelyik szakaszát járja, az – kisebb-nagyobb eltérésekkel – az 1938-as Szent István vándorlás résztvevőinek nyomát követi. Eredetileg ugyanis a Szent István-év alkalmából járták végig a turisták ezt az útvonalat. A nemzeti összetartozás érzésének erősítése érdekében szervezett „vándorlás” keleti kezdőpontja megyénkben a Nagy-Milic, az ország legszélső hegycsúcsa lett volna, de a hatóságok nem engedélyezték az országhatár megközelítést. Az indulás előtti ünnepséget Sátoraljaújhely főterén tartották.

Szoborsors

Ha statisztikát készítenénk, kiderülne, hogy a megyénkben található Szent István-szobrok jelentős része 1989 után készült. Mezőnyárádon 1992-ben állítottak szobrot szent királyunknak, majd a millenniumi esztendőben egymást követték a szoboravatások. Ekkor készült – többek között – a kenézlői, a putnoki, a tiszaújvárosi, a tokaji és a miskolci Szent István-szobor is, és 2001-ben avatták fel a borsodi földvár területén a Csirpák Viktória által készített Szent István-szobrot – ezzel emlékeztetve arra, hogy első szent királyunk munkásságának jelentős eredménye volt a megyerendszer kialakítása is. A hazai szoborsors szomorú figyelmeztetése, hogy a borsodi szobrot – a további rongálások elkerülése érdekében – 2007-ben áthelyezték Edelény központjába…