Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat

Mint írják, Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből (KOKI) a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet a fájdalomérzékelésre az idegrendszerben. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott projekt nyomán néhány éven belül enyhíthetők lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei.

 Helyes Zsuzsanna és Dénes Ádám alapkutatásai egy olyan betegségmodell képét körvonalazzák, amelyben a korábban véltnél sokkal szorosabb a kapcsolat a gyulladásos folyamatok és a központi idegrendszer működése között. A most publikált eredmények közelebb visznek ahhoz, hogy az orvostudomány megértse, később pedig esetleg gyógyszeresen célzottan befolyásolja e komplex kapcsolatrendszer konkrét elemeit - áll a közleményben.
    A komplex regionális fájdalomszindrómát (CRPS) hosszan tartó, látszólag minden ok nélküli fájdalom jellemzi, amely ha nagyobb sérülések, műtétek után alakul ki, a jelenlegi fájdalomcsillapító kezelésekre nem reagáló, súlyos depressziót eredményező, tartós szenvedést okozhat.

    A fájdalom mellett sok esetben a helyi gyulladás tünetei sem csillapodnak, így a kutatók már régóta sejtették, hogy az idegrendszer mellett a gyulladásos és autoimmun folyamatoknak is fontos szerepük lehet a CRPS kialakulásában. Azt, hogy ez így van, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában és az Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében dolgozó Helyes Zsuzsanna és a Liverpooli Egyetemen Andreas Goebel kutatócsoportjainak közös tanulmánya mutatta meg 2014-ben. A kutatók immunglobulinokat - vagyis az immunrendszer aktivitásáért felelős fehérjéket - vettek le CRPS-ben szenvedő betegektől, és kísérleti egereknek adták őket. Az így kezelt egerekben is kialakult kis sérülést követően a hosszan elhúzódó fájdalom, míg az egészséges emberek immunglobulinjaival kezelt egerekben nem tapasztaltak ilyet.

(a kép csak illusztráció) 

  Helyes Zsuzsannáék kutatása korábban a fájdalom perifériás folyamataira, az érzőideg-végződések működésére irányult. A NAP pályázata támogatta a kutatókat abban, hogy új területek felé nyissanak. Számukra ez a központi idegrendszer és az ott kialakuló gyulladásos folyamatok szerepének vizsgálata volt a fájdalommechanizmusokban.
    A pécsi kutató közös munkába fogott Dénes Ádámmal, aki a központi idegrendszerben zajló immunfolyamatok szakértője.
    Az immunsejtek az úgynevezett vér-agy gát miatt nem képesek szabadon bejutni az agyba, de különféle hírvivő molekulák információkat közvetíthetnek a központi idegrendszer "karbantartó munkásainak", a gliasejteknek, és viszont. E kapcsolat révén lehet hatással a test más részén zajló gyulladás az agy működésére.

    A gyanú a CRPS esetében hamar az egyik fontos hírvivő molekulára, az interleukin-1-re (IL-1) terelődött, amelyről tudható, hogy hatással van az agyi immunfolyamatokra, és a mikroglia is termelni képes.
    A mikroglia egyedülálló sejttípus a szervezetben, amely elengedhetetlen a központi idegrendszer normális fejlődéséhez, és felnőttkorban is folyamatosan ellenőrzi az agyi mikrokörnyezet állapotát, koordinálja az agyi gyulladásos folyamatokat. Dénes Ádám kutatócsoportjának mikrogliával és neurológiai betegségekkel kapcsolatos vizsgálatait az Európai Kutatási Tanács (ERC) is támogatja.
    Dénes Ádám kutatócsoportja olyan egereket vont be a kutatásba amelyek egyáltalán nem képesek interleukin-1-et termelni, és előállított egy kísérleti egértörzset, amelyben csak a mikrogliasejtek nem képesek interleukin-1 termelésére. Ezekben az egerekben tehát ez a molekuláris hírvivő bárhonnan származhatott, csak a központi idegrendszer legfontosabb "karbantartóitól" nem.

    Amikor Helyes Zsuzsannáék ezeken az egereken elvégezték a korábbi vizsgálatokat, azt tapasztalták, hogy az IL-1-hiányos egerekben a CRPS-ben szenvedő betegektől származó immunglobulin hatására nem jön létre a normál egerekben megfigyelt fájdalomfokozódás.
    Azonosították a CRPS (vagy legalábbis bizonyos típusai) egyik legfontosabb kiváltó okát. Eszerint a testben kialakult gyulladás és immunreakció hullámai vihart keltenek a mikrogliában, ez a vihar pedig aktiválja a fájdalomban szerepet játszó agyi központokat, ami kiváltja az elhúzódó szenvedést. Ezt a folyamat a centrális szenzitizáció.
    A kutatók most megjelent közös cikke konkrét terápiás lehetőséget is felvázol, amely akár pár éven belül segíthet enyhíteni a tünetegyüttest.
    Jelenleg is forgalomban vannak az interleukin-1 hatásának gátlásán alapuló gyógyszerek, többek közt egy interleukin-1 receptorantagonista (anakinra), amelyet elsősorban a reumatoid artritisz és autoinflammatorikus kórképek kezelésére használnak.

    A hatóanyag már számos klinikai vizsgálaton átment forgalomba hozatala előtt, most indikációbővítésre lenne szükség.
    Az anakinra még a krónikus fájdalom csúcsán is képes volt a tüneteket szinte teljesen megszüntetni. A klinikai tesztek utolsó fázisait kell csak elvégezni, amelyek bizonyítják, hogy a hatóanyag valóban hatásos ebben a betegségben is.
    A most publikált eredmények nyomán érdemes lehet más molekuláris hírvivők szerepét is megvizsgálni az immunrendszer és a központi idegrendszer közti kapcsolatban, hiszen ez az információ más, korábban megmagyarázhatatlannak tűnő tünetegyüttesek okainak felderítésére is alkalmas lehet.

(MTI)