Másolatok csapdájában

A kínálat bőséges és változatos, ráadásul az írható CD, DVD lemezeknek, és más adathordozóknak köszönhetően a másolatok készítése sem okoz problémát. Ám, ami a másolatokat illeti, az ezekkel folytatott kereskedelem komoly gondot okoz a hatóságoknak, hiszen a kalózlemezek után senki nem fizet például szerzői jogdíjat és más közterheket. A feketepiac virágzása az egyes művészeti ágakat, így például a filmipart is nehéz helyzetbe hozza.

A felmérések szerint a magyar a világ egyik „legfilmesebb” nemzete. A televízió a DVD és videó korában is viszonylag sokan és sokszor mennek moziba.  Elsősorban a plázákban működő multiplexek amerikai sikerfilmjeire kíváncsiak a nézők, de a nagyvárosokban, így Miskolcon is megmaradtak a művészmozik is. „A művészfilmek esetében nem igazán veszélyezteti a látogatottságot a letöltés. Ha szeretné a néző otthonra is megőrizni a látott filmet, akkor megveszi DVD-n, de azt is inkább csak a bemutató után” – mutatta be helyzetüket Bíró Tibor, a CINE-MIS Kft. ügyvezető igazgatója. Ráadásul még konkurenciától sem kell tartaniuk, mivel valójában kulturális missziót látnak el, a filmek többségét ugyanis műsorra sem tűznék a multiplexek. „Kis létszámú, de nagyon igényes a közönségünk” – magyarázta a cégvezető.

Tegyük hozzá, a művészmozik ma már technikai színvonalban ugyanazt biztosítják, mint a multiplexek. Például a Művészetek Házában működő Uránia és Béke termekbe a megszűnt Kossuth mozi modern hang és képtechnikáját telepítették át. A nézőtéren kényelmes székek és légkondicionálás várja a látogatókat. Az árak is barátiak – minden filmre 450 forintba kerül a jegy –, ami a támogatásnak köszönhető, s nem is tervezik emelését. Az utóbbi években érezhetően hiányoztak a magyar húzófilmek, de most sokat várnak a Fenyő Miklós életét feldolgozó Made in Hungáriától és a magyar-görög-spanyol együttműködésben készült El Grecoról. Februárban Finn filmnapokat rendeznek, valamint a magyar filmszemle alkotásaiból is láthatnak néhányat az érdeklődők.

Feketéző egyetemisták

Az audiovizuális jogok védelmével foglalkozó ASVA felmérései szerint a magyar filmes feketepiac által okozott kár forgalmazói szinten 102 millió dollár, kiskereskedelmi szinten pedig 199 millió dollár! Ebből a magyar filmek vesztesége (kiskereskedelmi szinten) 9 millió dollár! A legális filmipari veszteség okai között vezető helyen tartják számon az internetet – 48,5 százalékos részesedéssel –, a fennmaradó részt a házi másolás, a másolatok ajándékozása, valamint az illegális lemezek üzletszerű értékesítése teszi ki! A hamisítás melegágya pedig – bármilyen hihetetlen – a felsőoktatás. A veszteségek 41 százaléka ugyanis az intézmények infrastruktúráját használó diákok számlájára írható.

Van, amit szabad, van, amit tilos

„A jelenleg hatályos magyar törvények alapján, aki saját célra letölt az internetről védett szerzői műveket, nem követ el jogsértést” – közölte érdeklődésünkre dr. Horváth Péter, a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület vezetője. „Az átlagpolgár számára nehezen megállapítható, hogy mi a védett és mi nem? Ahol viszont azt hirdetik, hogy napi X forintért korlátlanul tölthetnek le zenét, filmet, szoftvereket, ott már gyanakodnunk kell” – vélekedik a jogvédő. A védett termékek hamisítása, a hamisítványok terjesztése ugyanis tilos és a törvény bünteti. „Azért kell védeni a szellemi alkotásokat, mert a készítőjének komoly energiája fekszik benne. Azzal szoktak védekezni, hogy ugyan már, pár perc alatt megírt XY például egy dalt, csak azt nem teszik hozzá, hogy a zenész előtte éveken át – amíg más szórakozott – szolfézs órákra járt” - magyarázta dr. Horváth Péter, aki szerint a hamis termék megvételével valójában saját zenéjét öli meg a vásárló.
A törvény szerint alapesetben 2 év szabadságvesztés róható ki a szerzői jogok megsértéséért, nagy vagyoni hátrány okozása esetén ez 3 év, a maximum pedig 8 év, amelyet különösen jelentős vagyoni hátrány megállapítása esetén mondhat ki a bíróság (ami már ipari méretű hamisítást takar).