Megőrizni az épített örökséget és a táj értékeit

A terület ezzel hazánk első történeti tája, amivel biztosítható, hogy Magyarország épített örökségi és táji értékei hosszú távon együttesen is megőrizhetők legyenek.
 
A nemzeti erőforrás miniszter február második hetében meghozott rendelete szerint 27 település kapott műemléki védelmet. Hörcsik Richárd észak-zempléni országgyűlési képviselő a Kulcs Magazin érdeklődésére elmondta, ez év január elsején lépett életbe az Országgyűlés által tavaly júniusban elfogadott Világörökségi törvény, Réthelyi Miklós rendelkezése ennek a jogszabálynak egy láncszeme.
– Annak érdekében, hogy a Tokaj-hegyaljai területre is kiterjedjen a törvény hatálya, elengedhetetlenné vált a történeti tájjá nyilvánítás – mondja a honatya. – A következő lépés volt a tárgyi védettség kimondása, mert ha ez nem történik meg, akkor nem készülhet el a helyszín védelmét és a fenntartható használatot lehetővé tevő világörökségi kezelési terv. Nem valósulhatott volna meg az a világörökségi gondnoksági kiemelés sem, amely a kezelés feladatait elláthatja Tokaj-Hegyalján. A cél tehát a kultúrtáj épített örökségének – ideértve a pincerendszert is –, természeti környezetének, hagyományos tájhasználatnak a megőrzése.

A miniszter rendelete egy védettségi alap ahhoz, hogy Tokaj-Hegyaljára is vonatkozzon maga a Világörökségi törvény, végre elindulhasson a fejlesztéspolitika irányának meghatározása. Ezekkel az értékekkel, kincsekkel úgy kell élni, hogy az a gazdaságfejlesztésben és a munkahelyteremtésben is jelentkezzen. A kulcsszó a fenntartható használat. Nem szabad olyan térségi konfliktusoknak kialakulnia, mint volt az a szerencsi szalmatüzelésű erőmű tervezett építésének idején. Nem véletlenül alakult Takács András vezetésével az a világörökségi munkacsoport, amelynek feladata egy komplex fejlesztési terv megformálása Tokaj-Hegyaljára vonatkozóan – fogalmazott Hörcsik Richárd.

Demeterné Bártfay Emese, Monok polgármestere: Örülők ennek az odafigyelésnek a kormányzat részéről. Nagyon remélem, hogy a történeti tájjá nyilvánításhoz kapcsolódó program részeként településünk eddig elhanyagolt műemlékei végre visszanyerhetik eredeti fényüket. Csak egy példát mondok, az Andrássy-kastély kápolnája, lovagterme különleges idegenforgalmi vonzerővel bírna, az országhatárokon túl is ismert és látogatott Kálvária Búcsú mellett. Településen belül közösséget összetartó és formáló lehetőséget is látok ebben. Ami minket illet, a közelmúltban adtunk be egy pályázatott az ugyancsak nem most épült kultúrházunk átalakítására, továbbá tervezzük egy Tokaj-Hegyalja borászatát bemutató pincemúzeum kialakítását.

Tatárka József, Mád polgármestere: A világörökségi területen csakis úgy lehet fejlődést elérni, ha mellérendelik a műemléki védettséggel járó anyagi hátteret is. Gyakorlatilag 2014 után csak azon települések kaphatnak pénzt, aki megkapták a már említett védettséget. Legjobb tudomásom szerint a magyarországi világörökségi területek közül Tokaj-hegyalja van legelőrehaladottabb állapotban, már ami az idevonatkozó előkészítést illeti. Ez kölcsönösen segíti a kormányt és a pátriát az uniós pénzek lehívásában. Úgy gondolom, Tokaj-Hegyalja – és benne a mi településünk – most kezdi betölteni azt a szerepet, amit a világörökségi cím jelent.

A történeti táji védettség lehetőséget teremt a sokszínű közösségi és táji értékek hosszú távú fenntartására, megóvására, tükrözi az évszázados hagyományokat, vonzerőt jelent a bel- és külföldi turizmus számára. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezredes egysége a tokaj-hegyaljai történelmi borvidéket egyedülálló értékké teszi, ezért még fokozottabb jogszabályi védelemre van szüksége.

A 27 település:

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu