Népszokások-jóslatok - Sándor, József, Benedek

2009. március 18. (szerda) 20:52

Ki ne ismerné a tavaszelő három jeles személyéhez kötődő rigmust… ám létezik olyan, amelyik kevésbé forog közszájon: „Sándor napja ma vagyon, átbillegtünk a fagyon!” Március tizennyolcadikát így köszöntötték egykor az első kihajtásra készülő pásztorok. Zsákban hozzák a meleget … - nos, ezt a népi megfigyeléshez kötődő szabályt a klimatológusok sem cáfolják, mert ha nem is pontosan a jelzett napokon, de valóban jellemző az erőteljesebb felmelegedés.

Ugyanakkor – tapasztalhatjuk – az ellenkezője is előfordulhat, és ez a régi regulákhoz kapcsolt „záradékokban” is fellelhető, nem garantálta a meleghozók megbízhatóságát, azt hangoztatja, „ha üres marad a zsák, nem kapod csak harmadát.”

[1_300] Szent Péter A Szegedhez közeli Tápén úgy tartották, hogy a tél után Szent Péter elküldte a püspökként megboldogult Sándorral a meleget a földre - egy zsákba kötve. Sándor nagyon elfáradt a zsák súlya alatt, Betért egy faluszéli kocsmába pihenni és iddogált egy kicsit. Ennek hatására megfeledkezett arról, hogy mi járatban van a környéken. Viszont a földiek meleg iránti sóvárgása nem hagyta nyugton Szent Pétert, Sándor keresésére küldte Józsefet, aki megtalálta cimboráját és most már ketten iddogáltak a kocsmában. Benedek korbáccsal érkezett, lett futás rendesen…

Félretéve Tápé öregjeinek pajkoskodását, több hiedelem kötődik a Sándort követő [4_300] szentjozsef Józsefhez, Jézus nevelőapjához. Ekkorra várták az első gólyákat (csak megjegyzem, Bodrogkeresztúrba mintegy két hete megérkeztek) és ha piszkos volt a tolluk, akkor bő termésre következtettek, viszont az egész évi szűkösségre utalt a fehér tollak tisztasága. Bár a népi tapasztalás azt sugallta, hogy nem lehet a füvet kalapáccsal visszaverni a földbe, a nap borúja, derűje, főleg a szele az elkövetkezendő öt-hat hét időjárását is jelezte. Ha megdördült az ég, abból Péter-Pálra nagy jeget jósoltak a babonásabbak, viszont az esetlegesen felbukkanó szivárványt a szerencse jelének vélték.

[2_300] szentbenedek Szent Benedek (Nursiai Szent Benedek a Bencés rend alapítója, s őt egyben az egész nyugati szerzetesség atyjának nevezhetjük. Életének részleteiről Nagy Szent Gergely pápa (550-564) a Dialógusok című munkájának második könyvéből tudunk) napján – a napéjegyenlőséggel – köszön be a csillagászati tavasz, a legszebb, ugyanakkor a legveszélyesebb évszak. Benedekhez is számos hiedelem kötődik, Göcsejben pl. úgy tartják, hogy az ekkor elvetett fokhagyma gerezdje különösen nagy lesz, és jól alkalmazható különböző bajok gyógyítására, boszorkányok elűzésére.