Operák jelennek, jövőnek

- néhány címszó, amivel jellemezni lehet az idei miskolci Bartók Plusz-t, az ország egyetlen – s időről időre megújuló - operafesztiválját.

A nyitás kifejezetten ,,erős” volt, de a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál többi napján is értékes előadásokat tekinthettek meg az érdeklődők. A jellemzően az első napra tett Bartók-műveket idén a kolozsváriak, az egriek és a nagyszebeniek interpretálásában láthattuk, s mindhárom előadás színházi ,,csemegeként” jellemezhető:  lírai megoldásaival volt lenyűgöző a kolozsvári operától A kékszakállú herceg vára, látványos és dinamikus A fából faragott királyfival érkeztek az egriek. Míg a  nagyszebeni balett ,,plusz” különlegessége az volt, hogy egy 50 évvel ezelőtti rendezés felújítását hozták Miskolcra: A csodálatos mandarin klasszikus prezentációként számon tartott, Bartók-díjjal is elismert  produkció.

,,Ez a fesztivál elősegíti, hogy új operák szülessenek” – így összegezte a rendezvény fontosságát Alekszej Ribnyikov orosz zeneszerző, (akinek legendás rockoperáját, a Junó és Ávoszt fesztivál közönsége is láthatta). Ugyanis nemcsak a fesztivál, de napjaink – vagy inkább a jövő - operajátszása számára is új utakat keres a miskolci ,,Bartók Plusz…” A lassan másfél évtizedes működéséhez érkező rendezvényt kezdetben a Közép-kelet-európai operaegyüttesek találkozóhelyeként hirdették , s ezentúl a fiatal tehetségeknek adtak rangos bemutatkozási lehetőséget adni. Bátor Tamás vezetése alatt már a hazai repertoárból hiányzó művek magyarországi bemutatóját tekintették egyik fő feladatként… Idén pedig markánsan valósították meg azt a koncepciót, melyet tavaly Kesselyák Gergely fesztiváligazgató hirdetett meg: új operákkal, új színházi helyszínekkel ismét népszerűvé, tömegek által kedveltté szeretnék tenni a mára a kevesek színházává lett műfajt.

E törekvés jegyében Bartók Béla három színpadi műve mellett nyolc ősbemutatót hirdetett a fesztivál. Köztük Orbán György, Vajda János kooprodukciókban színrevitt műveit. Iván Sára Ez történt Bécsben című művének ősbemutatója pedig  a klasszikus operett műfaját szülte újjá. Az operairodalom klasszikusai közül idén a Traviatát nézhette meg ingyenes szabadtéri előadásban az ,,utca embere”: Verdi legnépszerűb műve három estén három különböző helyen került színre, más rendezői megoldásokkal, más látványvilággal.

Az opera népszerűsítését szolgálja A jövő kulcsa című operaíró verseny, amelyre első alkalommal kilenc pályázat érkezett be. Ezek közül hármat ismerhetett meg a közönség, melyeket zongorás ,,olvasóopera” előadásban mutattak be, a vasárnap esti gálán pedig részletek csendültek fel zenekari  kísérettel. A közönség szavazatát Németh Norbert-Győri Magda: Hazug Románc című műve nyerte el; az öttagú zsűri pedig egy-egy szavazatot juttatott Szilágyi Miklós-Horváth György: Ostrom opera – Kőszeg 1532, valamint Girolamo Deraco: Taci! (Hallgass!) című alkotásának. Így a szavazategyenlőség következtében nem hirdettek győztest, de a versenyszabályzat szerint a döntőbe jutott pályaművek mind díjazásban részesültek.

Tavaly a pénzszűke miatt a nemzetközi produkciók elmaradtak, idén viszont ismét több külföldi társulat mutakozott be Miskolcon – köztük a libereci (Csehország) František Xaver Šalda Színház: a borsodi megyeszékhelyre elhozott előadásuk, Jules Massenet: Don Quichotte-je a Prágában rendezett Opera 2013 fesztiválon elnyerte a Cseh Köztársaság legjobb operaelőadásának járó kritikusok díját.

A kiegészítő programok mennyisége és színvonala korábban ,,elkényeztette” a fesztivál vendégeit,  s azt az időszakot alapul véve most visszafogottabb volt a kínálat. Ám szórakoztatásban mégsem volt hiány: a hagyományos utcatánctól a ,,Légyott”-on (e-mail-art művészeti találkozó) át az éjfél után pár perccel elkezdődődött, fergeteges ,,Éjféli operáig”…  

Mikita Gábor
Fotó: Dobos Klára