HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
fókuszban

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐKET VÁLASZTUNK ÁPRILIS 8-ÁN

2018. április 2. (hétfő) 22:04
 
Az országgyűlési képviselők száma az elmúlt négyéves ciklushoz képest nem változott, 199 fő, amelyből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93 képviselőt országos, vagy nemzetiségi listán választhatnak meg a választópolgárok.

Magyarország Alaptörvényében foglalt rendelkezés szerint az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.

Magyarország köztársasági elnöke az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának időpontját 2018. április 8. napjára tűzte ki. Ezen a napon több mint nyolcmillió választásra jogosult választópolgár dönthet arról, kik lesznek az elkövetkező négy évben parlamenti képviselők – mondta el lapunknak DR. KOVÁCS JÁNOS főjegyző, a megyei területi választási iroda vezetője.

[1_960] v4.jpg

MEGYÉNKBEN 815 SZAVAZÓKÖR

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a választás kitűzésekor 539 907 fő szerepelt a névjegyzékben, akik a megyében kialakított 815 szavazókörben adhatják le voksukat. A választópolgárok száma az átjelentkezések, a választójog elnyerése miatt módosulhat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Iroda, valamint a miskolci, az ózdi, a kazincbarcikai, a sátoraljaújhelyi, a tiszaújvárosi és a mezőkövesdi székhellyel működő választási irodák mellett 117 – polgármesteri hivatalban, közös önkormányzati hivatalban működő – helyi választási iroda dolgozik annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselők választása törvényesen és szakszerűen történjen. Szavazni április 8-án 6 és 19 óra között lehet.

A SZAVAZÁS MENETE

A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel. A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját (pl. lakcímkártyával). A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapokat, az átvételt a névjegyzék aláírásával igazolja. A lejárt érvényességű okmányokkal rendelkezők nem szavazhatnak, őket a szavazatszámláló bizottság köteles visszautasítani. A szavazásra abban az esetben sincs mód, ha a választópolgárt a bizottság tagja vagy tagjai személyesen ismerik, és a névjegyzéken is szerepel. Fontos, hogy a választópolgárok a szavazás napja előtt vizsgálják meg okmányaik érvényességét, és időben gondoskodjanak az érvényes dokumentumok beszerzéséről. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet. A felsorolt jelöltek, listák közül csak egyet lehet választani, több választása esetén a szavazat érvénytelen lesz. Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (X vagy +). A szavazólapot a kitöltést követően borítékba kell helyezni, és a borítékot a szavazóurnába kell dobni (a szavazólap borítékba tétele belföldi szavazásnál – az átjelentkezés kivételével – nem kötelező). Ha a választópolgár a szavazólap urnába dobása előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. Egy választópolgár rontás miatt csak egyszer kérhet új szavazólapot. A szavazólap kitöltésében segíthet a választópolgár által választott segítő, vagy ha ilyen személy nincs jelen, akkor a szavazatszámláló bizottság két tagja. 

[2_960] v3.jpg

Az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal, érvénytelen. A fogyatékossággal élő választópolgár segítséget igényelhet választójogának gyakorlása érdekében a választási irodától. Ahhoz, hogy a választópolgár a szavazás napján Braille-írásos sablon segítségével szavazhasson, az erre irányuló kérelmet legkésőbb március 29-én 16.00 óráig, az akadálymentes szavazóhelyiségben történő szavazás érdekében a kérelmet legkésőbb április 6-án, pénteken 16 óráig be kell nyújtania. Ha a választópolgár a szavazás napján nem tud megjelenni a lakóhelye szerinti szavazóhelyiségben, mert egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása ebben megakadályozza, mozgóurnát kérhet. Mozgóurna igénylésére vonatkozó kérelem benyújtása történhet online, legkésőbb a szavazás napján 15 óráig. A kérelem benyújtása papír alapon (személyesen vagy postán) is történhet a helyi választási irodában április 6-án 16 óráig, vagy a szavazatszámláló bizottsághoz a szavazás napján 15 óráig. A kérelmet a szavazást megelőző második napon, április 6-án 16 óráig lehet visszavonni. Az a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol, de Magyarországon tartózkodik, átjelentkezési kérelmet nyújthat be online, papír alapon postán vagy személyesen, legkésőbb április 6-án 16 óráig. Annak a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárnak, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, lehetősége van arra, hogy valamelyik külképviseleten adja le szavazatát. Azokról a külképviseletekről, ahol a szavazás lehetséges, valamint a szavazás pontos idejéről a www.valasztas.hu oldalon tájékozódhat a választópolgár.

NINCS KAMPÁNYCSEND

Az országgyűlési képviselők általános választásával összefüggésben nincs kampánycsend, de a szavazás napján: nem lehet választási gyűlést tartani, a szavazókör bejáratától számított 150 méteren belül (közterületen) tilos mindenféle kampánytevékenységet folytatni, mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez autóbuszos személyszállítás nem végezhető, a televízióban és a rádióban politikai reklámot nem lehet közzétenni. A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg. A szavazóhelyiségből kilépő választópolgárok megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás eredményét csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.

Vissza