Pilótából lett almatermelő

Sánta Ferenc Húsz órájában az Újfalusi Kossuth Termelőszövetkezet vezetőségi ülésén Csűrös János elvtárs szomorúságának adott hangot, mert bár a szövetkezet termésátlaga nőtt, megítélése szerint az még mindig elmarad a lehetőségektől. Erre Horváth párttitkár előadja, hogy az állami gazdaságban szakértők jelentek meg tapasztalatcserén, s tőlük hallotta, miszerint a vegyszeres termesztés mennyivel többet hozamoz. Ki is számolta gyorsan, hogy a termelőszövetkezetben a kukorica átlaghozama 12 mázsa volt, márpedig vegyszeres gyomirtással elérte volna a 18-at is. Csűrös elvtársék Hámori András biogazdaságában bizonyosan elégtelenre vizsgáztak volna ilyesfajta érveléssel. Itt, egy Tiszanagyfalu melletti tanyán folytat ökológia gazdálkodást mintegy tíz esztendeje a Budapestről elszármazott, egykoron mezőgazdasági pilótaként tevékenykedő férfi. Hámoriék virányosi gazdaságában a terméshozamnál fontosabb kérdések is vannak. A 17 hektár gyümölcsöst gondozó család tagjai büszkék arra, hogy minőségi magyar termékeket hoznak létre, ezt fontosabbnak tartják a mennyiségi szempontoknál.

Hámori András egyébként immáron három és fél évtizede kóstolt bele a magyar gazdák mindennapjaiba. Ekkor történt ugyanis, hogy a Nyíregyházi Főiskola gépész karán repülőgép vezetést tanuló budapesti fiút magával ragadta a vidék - no és persze egy vidéki lány-, szépsége. „A főiskolás évek alatt ismerkedtem meg a feleségemmel, s általa, illetve szülei által a gazdálkodással. Miután Tokajban szőlőtulajdonuk volt, Rakamazon pedig almásuk, bepillantást nyerhettem családi gazdaságukba. Éppenséggel volt időm besegíteni nekik, hiszen a szakmám meglehetősen idényjellegű”- mesél a kezdetekről Hámori András, majd így folytatja, „egy mezőgazdasági pilótának nyár végére, ősz elejére elfogy a munkája, hiszen akkor már nincsen szükség permetezésre. A szüreti szezon azonban éppen ekkor kezdődik, így elkélt a segítség.” A férfi egyébként csaknem 20 esztendőn át repült, majd 1996-ban úgy döntött, felhagy eredeti szakmájával. Miképp az egykori pilóta meséli, egyszeriben elege lett a vegyszerekből, s a mezőgazdasági permetezést hátrahagyva, száznyolcvan fokos fordulatot vett -immáron nem csak gépével a levegőben, hanem -, saját élete tekintetében is. Tette ezt úgy, hogy a felesége kárpótolásból visszaigényelt földterületére gyümölcsöst telepített, ami az első lépés volt saját biogazdasága megteremtéséhez. András feleségével, Irénnel karöltve itt, a Nyíri- Mezőségben elterülő szabolcsi tanyán kezdett önálló gazdálkodásba. Akkoriban még nem merült fel, hogy ökológiai gazdálkodást folytassanak. „Elsőként öt hektárnyi területen idared, majd rá egy évre ugyancsak 5 hektáron freedom alma termelésébe kezdtünk”- emlékszik vissza a gazda. „Ekkor még „hagyományos” gyümölcsökkel foglalkoztunk, a bio minősítésű almák termelését az ezredforduló táján kezdtük meg.”

Ma az észak-alföldi családi gazdálkodásban jól körülírható munkamegosztás folyik, az egykori pilóta főként a cég menedzselésével, valamint az értékesítéssel foglalkozik, s a tényleges gazdaszerepet fia, Árpád látja el. Hámori András tucatnyi általuk termelt almafajtát sorol; konvencionálisakat, és rezisztenseket, francia, cseh és amerikai nemesítéseket. Mint mondja „egy biogazdaságban a tekintetben korlátozottak a lehetőségek, hogy nem termelhetünk meg mindent, válogatás nélkül. Miután ellenőrzött gazdálkodást folytatunk, kizárólag hagyományos növényvédő szereket használhatunk, így aztán a betegségeknek különösen ellenálló almafajtákat érdemes termelnünk.” Beszélgetésünk során kitértünk arra is, mit jelent a hagyományos növényvédő szer. Miképp a férfi mondta; „azok a szerek, amelyek lemoshatók a termésről, és nem szívódnak fel, mint például a réz-és a kén. Nagyszüleink is ezeket használtak a kártevők ellen” A család 17 ezer gyümölcsfájának egyébként döntő többsége – mintegy 13 ezer-, alma, de megtalálható az alexander lucas, bosc cobak körte, a kántorjánosi, valamint az újfehértói meggy is. Az almafákon idared, jonatán, golden lee, golden reiders, osarkgold, vagy épp a jonagold vörös változata, a jonagored terem. Rezisztens fajtákból pedig freedom, liberté, florina, relinda, reanda, resi és topáz. Ám a bioalma gazdaságból nem pusztán zamatos almák kerülnek a fogyasztók asztalára, hanem azok palackba zárt változatai is. Hámori András szerint vitamintartalmukat tekintve ezek a gyümölcslevek épp olyan egészségesek, mint maga a gyümölcs, hiszen beltartalmi értéke a könnyű pasztőrözésnek köszönhetően megegyezik a friss almáéval. Nincs benne semmiféle tartósítószer, adalékanyag, sőt, vízzel sincs felhígítva. Ráadásul a 3, 5 valamint 10 literes kiszerelésben kapható 100 %-os gyümölcslevek egy új csomagolási technológiának köszönhetően -mely légmentes zárást biztosít-, felbontás után is sokáig fogyaszthatóak maradnak. Megtudtuk azt is, hogy ezt a technológiát a bio-gyümölcslevek piacán első ízben a Hámori család alkalmazta! Előnye abban rejlik, hogy több liter gyümölcslevet is érdemes „bedobozolni”, hiszen az nem romlik meg 2-3 nap alatt, mint a hagyományos csomagolású társaik. Ez pedig rendkívül gazdaságossá teszi a terméket! Mindezeknek köszönhetően a szabolcsi családi gazdaság almaleve méltán nyerte el pár évvel ezelőtt az „Év Bioterméke” díjat, s ezzel együtt a közönségdíjat is. Az András, Árpád, Irén és Andrea alkotta bio-gazdálkodásban a munka nem pusztán megélhetési forrást jelent, számukra a vegyszermentes termelés egyben életstílus, életfilozófia is. Nemcsak a termelési folyamatot, de saját fogyasztásukat is végigkíséri a környezettudatos életmód; a család tagjai különösen odafigyelnek arra, hogy ne terheljék feleslegesen a környezetet. Ezzel együtt jár a folyamatos önképzés és megmérettetés is; rendszeresen részt vesznek azon a nürnbergi kiállításon, amelyet az ökológiai gazdálkodók legjelentősebb európai szakmai vásáraként tartanak számon. Persze többnyire a dolgos hétköznapok jellemzik a családtagok életét. A minőségi magyar árut termelő Hámoriék maguk gondozzák földjeiket és gyümölcsöseiket. A virányosi gazdaság 17 ezer gyümölcsfájával van is munka bőven; a fák metszése, a gyümölcsös kaszálása, őrzése, majd a szüret. A családfő egyébiránt azt vallja, hogy „a megfelelő talaj-és klimatikus viszonyok Szabolcs- Szatmár- Bereg megye olyan értékei, amelyek nélkül nem születhetne meg a kiváló minőségű gyümölcs.” Ez így is van, de tegyük mindjárt hozzá, a gazdaságban tevékenykedők segítő kezei ugyancsak elengedhetetlenek. Hosszú tehát a teendők listája, míg a híres szabolcsi alma eljut a fogyasztókhoz. Mint megtudtuk, a gyümölcs értékesítését is családon belül oldják meg. Főként a családfő, olykor felesége, Irén járja a hazai nagyvárosok öko piacait, mert úgy vélik, a termelő és a vásárló személyes találkozása rendkívül fontos. Miképp mondják, így tudnak közvetlen információhoz jutni a termékeikről. „Sokat beszélgetünk a vásárlóinkkal, kíváncsiak vagyunk a véleményükre, hiszen ennek hasznát vesszük a termelés során”- állítja határozottan a férfi. „És természetesen az árak is kedvezőbbek így, hogy nem iktatunk be harmadik személyt az eladásba.” Az árképzés kapcsán a termelő frappánsan fogalmaz; mint mondja, „a piac egy interaktív terep, a termék valódi ára itt, az asztal két oldalán alakul ki.”  

A szépen fejlődő virányosi gazdaságban folyamatos az innováció úgy a termékek, mint a technológia tekintetében. Állami és uniós források segítségével, 2008-ban épült meg modern kisüzemük, ahol zárt rendszerben, korszerű eszközökkel folyik a gyümölcsfeldolgozás. „Ebben a 300 négyzetméteres üzemben található a 10 vagonos hűtőházunk, melyben csaknem 100 tonnányi alma tárolható, valamint itt kapott helyett a feldolgozóüzem”- sorolja büszkén a gazda. Kitértünk arra is, hogy a gyümölcstermesztés hazai fellegvárának tekinthető Szabolcs –Szatmár- Bereg megyében átlagos terméshozamnak a hektáronkénti 16 tonna tekinthető, ezt a számot azonban sok más mellett, külső tényezők is alakítják. Idén szomorú lenyomatot hagyott az időjárás a gyümölcsösökben, hiszen jelentős volt a fagykár. Az alma, körte, és meggytermés közel fele veszett oda az időjárás viszontagságai miatt, míg a sárgabaracktermésnek a száz százaléka. Ám a gazdálkodó házaspár és gyermekeik panaszkodás helyett inkább azon törik a fejüket, milyen újításokat tudnak végrehajtani a közeljövőben. Ígéretesnek tűnnek idei termékújdonságaik, a szőlő és alma házasításából nyert pikáns ízvilágú, mustra emlékeztető gyümölcslevük - amit egy balatonfelvidéki borásszal közösen kísérleteztek ki-, valamint cékla-és répalevük, melyeket Hámoriék szerint hamarosan megízlelhetnek az egészségtudatos fogyasztók. 

(M.H., K.I.)