HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANAJÁNLÓVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Rákóczi nyomában

2019. november 5. (kedd) 13:45
 

 II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából a magyar Országgyűlés II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította a következő időszakot. Az ünnepi eseménysorozat 2020. szeptember 17-ig, Rákóczi vezérlő fejedelemmé választásának 315. évfordulójáig tart. Ebből az alkalomból november 4-én kiállítást és konferenciát rendezett a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár.

 A mai, megyei és városi feladatokat is ellátó könyvtár jogelődje, az akkori megyei könyvtár 1956 szeptemberében vette fel II. Rákóczi Ferenc nevét, így az intézmény fontosnak tartja, hogy méltó módon emlékezzen a névadó munkásságára, mondta köszöntőjében dr. Prokai Margit könyvtárigazgató. A konferenciához kapcsolódik az a kiállítás is, amelyet a könyvtár tulajdonában lévő Rákóczi-kötetekből és egyéb dokumentumokból rendeztek a helyismereti részleg munkatársai.

_MG_0739.jpg

 Az egész országban, de az egykori Rákóczi-birtokok miatt megyénkben különösen sok Rákóczival kapcsolatos emléket őriz a népi emlékezet. Minden magára valamit is adó faluban apáról fiúra szállt a történet, hogy valamikor járt ott a nagyságos fejedelem, vagy legalább a határban van egy fa, amely alatt megpihenhetett annak idején a harcban megfáradt Rákóczi. Ezeket az olykor megmosolyogtató, kedves történeteket is idézte Rákóczi és a népi emlékezet című előadásában dr. Lovász Emese régész.

_MG_0800.jpg

 II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc idején 1704-ben és 1706-ban hosszabb ideig Miskolcon tartózkodott. Több jelentős döntés született itt, ezek közül a vallási ügyekről szóló miskolci pátensről beszélt részletesen dr. Fazekas Csaba egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója. Megemlékezett arról is, hogy Rákóczi egy 11 mázsás törött rézágyút ajándékozott a városnak harangöntés céljára, ezzel is kifejezve köszönetét a miskolciaknak az áldozatkészségükért, vendégszeretetükért és a szabadságharc ügye melletti kiállásukért.

_MG_0806.jpg

 Dr. Tamás Edit történész-főmuzeológus, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatója a Rákóczi-család és Sárospatak kapcsolatáról tartott előadást, és bemutatott olyan különlegességeket is, amelyek most a múzeumban rendezett kiállításon láthatók.

_MG_0873_2.jpg

Dr. Kovács János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat főjegyzője „Bújt az üldözött ’s felé / Kard nyúl barlangjában”: Grosbois és Rodostó – a bujdosás évei címmel tartott előadást. Úgy idézte a múltat, hogy közben arról is beszámolt, miként támogatja az önkormányzat a Rákóczi-kultusz továbbélését itthon és a nagyvilágban.

_MG_0906_2.jpg

Ennek szép példája a franciaországi Grosbois (ma Yerres) városkában 2010-ben felállított Rákóczi-szobor, Borsi Antal sárospataki szobrászművész alkotása. Az ottani kamalduli kolostorban töltötte franciaországi emigrációjának utolsó két évét Rákóczi, majd a Törökországban bekövetkezett halála után, végakaratának megfelelően, a francia kolostorban helyezték szívét örök nyugalomra. Ezért véstek a mellszobor posztamensébe egy szívalakot, alatta pedig magyar és francia felirat hirdeti: „Nagyságos fejedelem, legyen akaratod szerint”.

_MG_0714.jpg

 Dr. Gyulai Éva történész-muzeológus, a Miskolci Egyetem docense II. Rákóczi Ferenc testvére, Rákóczi Julianna Borbála emlékét idézte.

Kerekes Endre, a Miskolci Egyetem hallgatója pedig A magyar Marseillaise: A Rákóczi-nóta és a Rákóczi-induló története címmel tartott előadást.

.

Vissza