HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
fókuszban

,,Rendes” jubileumok...

2009. január 13. (kedd) 13:57
 
Boldog Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült: szélvihar támadt, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie a szétszórt remetéket… Velük rendet alapított, s védőszentjükké Remete Szent Pált választotta…

Magyar Örökség-díjas pálosok

Boldog Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült: szélvihar támadt, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie a szétszórt remetéket… Velük rendet alapított, s védőszentjükké Remete Szent Pált választotta…

[2_300] Telkibanya2.jpg

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálos Rend tavaly ünnepelte alapításának 700. évfordulóját. Sok szenvedéssel és kényszerű megszakításokkal élték át az évszázadokat, míg az utóbbi évtizedekben újra elkezdhettek megerősödni. A közelmúltban egykori és mai munkálkodásuk elismeréseként átvehették a Magyar Örökség-díjat.

Megyénkben jelenleg nincs működő rendházuk, ám annál több emlékhely és rom bizonyítja itteni áldásos működésüket. Kezdhetjük Martonyival, ahol a 14. századi kolostor és templom újjáépítése folyamatban van, vagy említhetjük a Bükk hegységben található, jól ismert szentléleki romokat. Vannak olyan helyek is, amelyekről csak írásos emlékek alapján tudjuk: egykor éltek ott pálos szerzetesek. Ilyen pl. az óhutai, Szent Fülöp és Jakab tiszteletére szentelt kolostor. Csak egy-két kő jelzi az épületek helyét… Felújított kis kápolnájával s körötte a romokkal látványos a telkibányai Szent Katalin ispotály. Története szerint 1367-ben I. Lajos király engedélyt adott ,,Telky” polgárai részére, hogy ispotályt emeljenek. 1450-ben Mátyás pap a városi ispotály kegyuraságát a gönci pálosokra ruházta át. Az épület nagy része feltehetően a 16. sz. közepén elpusztult…

[3_300] Martonyi.jpg

Érdemes szép kirándulásokat tenni akár a romokhoz, akár a működő pálos kolostorokhoz, ebben segít a rend történetének megismerésére kiírt kezdeményezés, melyet a TúraBázis honlapján olvastunk. Kis füzetben igazolják a látnivalók megtekintését, melyek között vannak élő pálos helyek, mint Márianosztra vagy Pécs, másrészt ma templomként működő volt pálos templomok és kolostorok (pl. Sajólád vagy Sátoraljaújhely), illetve csak romjaikban létező kolostorok, templomok (pl. Kurityán vagy Gönc).
A kiírás részletes feltételeiről a TúraBázis honlapján olvashatnak, de a megtekintendő objektumok listája honlapunkon is szerepel.

A ferencesek 800 éve

„Boldogságos Ferenc, mikor látta, hogy az Úristen napról napra gyarapítja a testvérek számát, a maga és követői, a jelenvalók és eljövendők számára kevés és egyszerű szóval életszabályt, azaz regulát szerzett... Utána valamennyi testvér társaságában Rómába indult, mivel az volt legfőbb vágya, hogy a szerzett regulát III. Ince pápa úrral is megerősíttesse.”
Ez 1209-ben történt, így tehát az idei év a ferences lelkiség szerinti élet pápai jóváhagyásának 800 éves jubileuma. Ez a lelkiség több rend működésének alapjául is szolgál, ezért alapították meg tavaly nyáron – amint Kalna Zsolt, minorita tartományfőnök említi - a Magyar Ferences Családot (a ferences lelkiségben élő férfi és női szerzetesrendek valamint a Ferences Világi Rend – benne a minorita szerzetesektől a megyénkben több helyen is letelepedett Szent Ferenc Kisnővérei-ig.)
- Tizenkét közösség alapította a szervezetet, s együtt terveztük el a ferences év programját is – mondja Zsolt atya, aki a miskolci minorita templomból irányítja a ferences lelkiségű minorita rendtartomány ügyeit. Említette a nyitóprogramot, mikor a reguláról hallhattak előadást a résztvevők Budapesten, a Ferenciek téri templomban, majd szentmisével nyílt az év, ahol legalább 40 ferences szellemiségű atya koncelebrált együtt.
A jubileumi esztendőre színes kiadványokkal és gazdag programsorozattal – a lelkigyakorlattól különböző kiállításokig – készülnek a ferencesek, s ez évben bizonyára a szokottnál is többen keresik majd fel a nagy ferences kegyhelyeket, Mátraverebély-Szentkúttól Máriabesnyőig (Besnyőn az egyik nagy búcsúi szentmisét éppen Kalna Zsolt atya tartja majd…) 


Pálos néznivalók

[4_300] Sajolad.jpg

1.  Élő pálos helyek: Bp. Sziklatemplom, Márianosztra, Pécs: Pálos templom,  Petőfiszállás-Szentkút
2.  Volt pálos templomok: Bp. Egyetemi templom, Sajólád, plébánia-templom, Porva, plébánia-templom, Csatka, plébánia-templom, Pápa, pálos templom, Sopronbánfalva, Hegyi templom, Sátoraljaújhely, piarista templom
3.  Csak romjaikban létező kolostorok vagy templomok:  Klastrompuszta (Pilis), Budaszentlőrinc (Budai hegyek), Jakab-hegy (Mecsek), Gönc (Zemplén), Kurityán (Bükk, Kazincbarcika közelében), Martonyi (Cserehát), Bükkszentlélek (Bükk), Pilisszentlélek (Pilis), Zsámbék (Zsámbéki medence), Nagyvázsony (Balaton felvidék), Tálod (Balaton felvidék), Salföld (Balaton felvidék), Bakonyszentjakab (Bakony, Sáska közelében), Toronyalja (Börzsöny)

Vissza