HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Tilos lesz a tökös-mákos rétes sütése

2010. március 9. (kedd) 09:27
 
Végét járja a csillagászati télutó, gyakran bevált határnapja Nagy Szent Gergely névünnepe, amelyre azt mondják elődeink, ritkán jó mert hideg, szeles, sokszor van hó.


[6_180] gergely 02A régi öregek megfigyelték, hogy „ha Gergely meg is rázza hószakállát, az már csak a kivénhedt évszak fintora,” március Idusára felmelegszik az idő, amely Sándor és József támogatásával Benedekre testálja a hivatalos tavasz kihirdetését.
Idekapcsolódik az egykor volt gergelyjárás, ami Nagy Szent Gergely kultuszából fakadt. Gregorius – szicíliai bencés szerzetes – Róma városbírói székéből emelkedett a pápai trónra, a középkori kultúra megalapozásával vívta ki magának a „nagy” jelzőt, iskolákat hozott létre, újjászervezte az egyházat, rendszerezte és meghonosította a templomokban a gregorián énekeket. Utóda, IV. Gergely pápa az ő tiszteletére rendelte el a diákok tavaszi iskolakezdő ünnepét.

[1_180] gergely 04Hazánkban ezt az intézkedést demonstrálta a gergelyezés, a névnapon a diákok ünnepi ruhába bújtak, fejükön csákóval, oldalukon fakarddal járták a házakat – még a huszadik század elején is – tavaszt köszöntöttek, tanulótársakat toboroztak. Az ártatlan gyermekek könyörgése – a néphit szerint – nemes cselekedet volt Isten előtt, az évszak köszöntésére szükség is volt a földmunkák kezdetén.
Persze a tavaszvárás sem szűkölködött a babonás hiedelmekben. [5_180] gergely 03Sok helyen rossz előjelnek tartották az ekkor támadt esőt, zivatart, Székelykevén azt tanácsolták, hogy a földeken dolgozó gazda odakint rázza le a csizmájáról a rátapadt földmaradékot, mert ha hazaviszi, befellegzett a termésnek. Ezenkívül vigyáznia kellett arra, hogy vetés előtti éjszakán ne bújjon össze az asszonnyal, mert az a búza üszkösödéséhez vezetett. Hasonló okokból - a gazdasszonynak - tilos volt a tökös-rétes sütés.
Guzsalyütő napként emlegették Gertrúd névünnepét tizenhetedikén, a sokasodó kerti munkák miatt a fehérnépnek illő volt befejezni a szövést, fonást.

[3_180] gergely 05Végül – ha már tilos – lássuk a „Tökös-mákos rétes” receptjét, ahogy azt az Őrségben tudják. Néha előfordul, hogy a sütés (főzés) végeredménye nem az, aminek indul, tehát csakis azért az alábbi leírás, nehogy elkészítsük a tiltott időszakban – még véletlenül sem…

Hozzávalók: (10 adagra) 10 adag rétestészta, 50 dkg tök, 40 dkg porcukor, 30 dkg mák, 10 dkg zsír, 15 dkg mazsola, 3 dl tejföl, 2 tojás.

[4_180] gergely 06Meghámozzuk a főző- vagy sütőtököt, vékonyra ledaráljuk, enyhén sózzuk, majd kicsavarjuk. A mákot megdaráljuk.
A rétestésztát kihúzzuk, zsírral áthúzzuk, felületének felére elrendezzük a tököt, megszórjuk cukorral elkevert mákkal, és egyenletesen elszórjuk rajta a mazsolaszemeket. Ezután a rétest felcsavarjuk, előbb olvasztott zsírral, majd tojással elkevert tejföllel is áthúzzuk. Középesen meleg sütőben megsütjük. Porcukorral meghintve, forrón, szeletelve tálaljuk.

A vetés előtti tilalomhoz – vess egy nappal korábban…

[1_960] gergely 04

- SfL -

Vissza