HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
fókuszban

Újév környékéről - nem árt tudni

2010. december 27. (hétfő) 10:32
 
Szilveszter, az óév utolsó napja félünnep volt, tiltották a mosást, a teregetést, nehogy valaki eltávozzon az élők sorából.

 


[2_180] 04Mint karácsonykor – nem vittek ki a lakásból, semmilyen szemetet, nehogy odalegyen a szerencse. Alkonyatkor újévi jókívánságokat tartalmazó, kántáló, regélő gyermekek zsivajától voltak hangosak az utcák, késő este pedig a nyájat „fordító” pásztorok ostorcsattogtatásait, kolompolásait lehetett hallani. Ez utóbbi arra volt jó, hogy felriadjanak az állatok, forduljanak a másik oldalukra, elősegítendő a szaporaság. A felnőttek „éjszakai élete” – a petárdázás, karneváli dáridó, nem magyar gyökerek eredménye. Korábban ólomöntés volt a legnagyobb, legizgalmasabb elfoglaltság.

Amilyen az első…

[4_180] 03Újév, újesztendő - vagy ahogy egyes helyeken emlegetik: kiskarácsony - napja ősidőktől fogva kiemelkedő dátum a földkerekségen. Gazdag hiedelem -és szokásvilága a korábbiaktól jobb reményekre sarkallta az embert. Nálunk ezen a napon a ház, a gyümölcsfák, az állatok körül végzett munkák a bő termést, a szaporaságot voltak hivatva szolgálni, innen ered a máig ösztönös képzet, miszerint – ahogy az év első napja alakul, olyan lesz a folytatás is.

Csak kellemeset…

[1_180] 05A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, „európai” ünnepekké váltak. Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni.

Rég’ volt…

[3_180] 02Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség. A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).

[5_960] buek

- SfL -

Vissza