Verdi és a végtelen
2013. március 18. (hétfő) 12:20Kesselyák Gergely zeneakadémistaként még nem szerette Verdit, majd amikor először rendezhetett operát, Verdi-művet választott, aztán rá kellett jönnie, a Bartók+... Operafesztivált csak Verdivel lehet kezdeni, és a szegedi Dóm téren bemutatott nagyszabású Nabucco-rendezése után az idén a Miskolci Nemzeti Színházban bizonyította, miként lehet egy viszonylag szűk térben is szóra bírni Verdi muzsikájával a mindenséget.
„Nem szerettem Verdit”– vallotta be Kesselyák Gergely karmester még pályakezdő korában. Úgy emlékszik vissza, hogy Oberfrank Péter, a ma már szintén Liszt-díjas művész mondta neki, ha majd alaposabban megismeri Verdi-műveit, be fogja látni: téved.
„Tévedtem...” – ismerte el néhány év múlva Kesselyák Gergely. Sőt, azt is megfogalmazta: ha egyszer megadatik számára a lehetőség, hogy operát rendezzen, akkor az Verdi-mű lesz. Ennek pedig az az oka, hogy a népszerű olasz zeneszerző nagyon egyszerű eszközökkel rendkívül mély, bonyolult tartalmakat képes kifejezni. Valami olyasmi lehet ez, mint amikor egy zseniális tudós komoly felfedezésekről beszél – közérthetően, ráadásul úgy, hogy elhisszük neki: értünk is szól, mindannyiunk számára fontos az ő találmánya vagy az általa képviselt ügy.
Kesselyák Gergely nem készült rendezőnek, csak arra gondolt, hogy talán majd idősebb korában, amikor nagyon sok szabadideje lesz, színpadra állít egy-egy operát. De már zeneakadémista korában is sokfelé hívták vendégszerepelni, nemzetközi versenyekre járt, majd 1997-ben a Miskolci Nemzeti Színházhoz került, zeneigazgató lett, részt vett az operatagozat megalapításában, és közben már tervezték az operafesztivált is. Egyáltalán nem volt szabadideje. Aztán a véletlen úgy hozta, hogy1999-ben itt Miskolcon megrendezhette Verdi Rigolettóját. Hatalmas siker lett. Amikor 2001-ben elkezdődött Miskolcon a Bartók+... Operafesztiválok sorozata is, természetesen Bartók Béla mellett Verdi volt az első kiválasztott zeneszerző.
„Verdivel kellett kezdenünk a fesztivált” – emlékszik vissza a kezdetekre az alapító zeneigazgató. „Verdi, Puccini, Mozart...” – sorolja azokat a zeneszerzőket, akiknek a műveire nemzetközi operafesztivált lehet építeni.
Kesselyák Gergely – 2011-től ismét művészeti vezetőként – azon fáradozik, hogy megújítsa a fesztivált. Az idén pályázatot írtak ki azzal a céllal, hogy szülessenek újabb közönségdarabok. Ez persze nem azt jelenti, hogy a műfaj klasszikusainak hátat fordítana. Sőt, amikor Kiss Csaba, a Miskolci Nemzeti Színház új igazgatója az első évad tervét készítette, Kesselyák Gergely is azt javasolta, kezdjék az operabemutatók sorát Verdivel.
Kesselyák Gergely a Szegedi Szabadtéri Színpadon rendezte meg először a Nabuccót. Két szezonban is zsúfolásig megtelt a 4 ezer fős nézőtér. A hatalmas színpadon, monumentális díszletek között játszott előadások után azt hihettük volna, Miskolcon kompromisszumokra kényszerül mint rendező. Nem így történt, Kesselyák Gergely tovább tágította a teret. Az univerzumot idéző környezetbe mutatta meg, hogy bárhol, bármikor érvényes üzeneteket hordoz a bibliai alapú zenedráma. Az előadás sikerének bizonyítéka, hogy már a próbák során felvetődött: a következő szezonban Debrecenben is bemutatják az operát, és olasz nyelven is megtanulják, így lehetőség nyílik a külföldi vendégszereplésekre is.
Viva Verdi
Verdi neve – hazafias műveinek köszönhetően is – az egységes Itáliáért küzdők jelszavává vált. A „Viva VERDI” felkiáltással az ország függetlenségét, Itália megteremtését zászlajára tűző királyt, Viktor Emánuelt is ünnepelték: Viva V.E.R.D.I. – Vittorio Emanuele Ré D' Italia – Éljen Viktor Emánuel, Itália királya!
Nabucco
A Nabucco szövegkönyvét magyar nyelvre – Erkel Ferenc kérésére – először a sajókazinci születésű Egressy Béni költő, zeneszerző fordította le.
Miskolcon
Miskolcon az idei bemutató előtt legutóbb a 2011-es Bartók+Verdi Operafesztivál keretében a moszkvai Helikon Opera a szentpétervári Mariinszkij Színházzal koprodukcióban adta elő a Nabuccót, azt megelőzősen a 2001-es fesztiválon a Zágrábi Operaház vendégszerepelt itt ezzel a darabbal. Közben, 2010-ben járt Miskolcon a milánói Scala kórusa is, a kassai Állami Színház énekkarával együtt énekelték a Miskolci Egyetem díszaulájában – a Népszerű operakórusok című hangversenyen – a Rabszolgák kórusát.
Verdi-év
„A Verdi-év és a magyar operajátszás szempontjából is markáns pillanat a Nabucco miskolci előadása. (…) A miskolci Nemzeti Színház anyagot, kultúrát, szellemet és pénzt ölt a Nabuccóba. Látszik, hogy fontosnak tartja a bemutatót. Ez nagyszerű – elismerés jár érte. Kesselyák Gergelynek mint karmesternek és rendezőnek szívügye a darab…”
(Koltai Tamás: Kitörés az opera babiloni fogságából, www.szinhaz.net)