HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Ne feledje, vasárnap óraátállítás!

2021. március 26. (péntek) 11:20
 

Március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor egy órával előre, hajnali 3 órára kell átállítani az órákat, ezzel megkezdődik a nyári időszámítás.

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében. 

Magyarországon az 1950-es években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.

Jöjjön néhány érdekesség az óraátállításról, amit talán nem tudtak:

  1. Az óraállítás bevezetését a háborúnak „köszönhetjük”. A nyári időszámítást elsőként Németország alkalmazta 1916. április 30-ától, a mesterséges világítás helyettesítésére. A rendszert átvette Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és még sok más ország is, de a világháború végén mindenhol visszaálltak a normál időszámításra. Egy újabb háború miatt vették újra elő a módszert, a második világháború idején is spórolni kellett mindennel. Magyarországon 1954-57-ben vezették be a nyári és a téli időszámítás rendszerét, 1958 és 1979 között azonban szünetelt a használata, és csak 1980-ban vezették be újra.

  2. A rendszerrel éves szinten megközelítőleg 120 gigawattóra energiát lehet megspórolni, ami egy nagyváros, azaz mintegy 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

  3. Az időátállítás eredeti oka az volt, hogy napfényes órák magasabb száma miatt sok energiát lehet vele megtakarítani. A természetes fény jól jön kora este a telken, az utcán, a sportpályán, a szabadtéri munkahelyeken, szívesebben sportolunk, ez jó hatással van az egészségünkre. A több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik, ami erősíti az immunrendszert. Az embereket érő több napsütés hatására jobb az emberek hangulata. Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. A jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

  4. Az átállítást ellenzők szerint ma már a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók, „kütyük” a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál. Az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása, mert alvászavarokat, ingerültséget, fáradtságot, koncentrációzavarokat okozhat. Az átállítás időszakában a közúti balesetek száma ezért megugrik.
  5. Az időszámítás koránt sem egységes a világon, bár a nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette. Az USA-ban például Halloweenkor négyszer annyi az utakon a gyermekbalesetek száma, mint máskor, ezért november első vasárnapjáig kiterjesztették a nyári időszámítás időszakát. Az intézkedés nem volt annyira hatásos, mint lehetett volna, mivel sok gyermek megvárta a sötétedést a mókával. 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállítást, 2016-ban pedig Törökország csatlakozott hozzájuk.
  6. Vannak, akik az életüket köszönhetik az óraátállítás miatt káosznak. 1999 szeptemberében Ciszjordániában nyári időszámítás volt érvényben, míg Izraelben akkor álltak vissza a szokásos időzónára. Ciszjordániai terroristák időzített bombákat készítettek elő, amit Izraelben lévő társaiknak juttattak el. Ők azonban félreértették a bombákon beállított időt, így azok egy órával korábban robbantak fel, megölve három terroristát, a tervezett két busznyi áldozat helyett.

(Forrás: morzsafarm.hu)

Vissza